A pénzügyi szektort érintő költségcsökkentő és hatékonyságnövelő aktualitások

1. Új transzferár szabályok (költségcsökkentés)

2. Csoporton belüli szolgáltatások, „benefit test” (költségcsökkentés)

1. Új transzferár szabályok (költségcsökkentés)

A 2022 augusztusában hatályba lépett jogszabály-módosítások nagyléptékű változásokat hoztak a magyar transzferár szabályozásba, melyek a 2022. december végén hatályba lépett rendeletmódosítással további részletekkel egészültek ki. A főbb változásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

• A mulasztási bírság nyilvántartásonként maximálisan kiszabható mértéke 2 millió forintról 5 millió forintra növekedett, ismételt jogsértés esetén pedig akár 10 millió forint is lehet (4 millió forint helyett). A mulasztási bírság teljes volumene azonban a jövőben ennél jóval magasabb lehet, ugyanis egy további módosítás alapján a fődokumentum egy külön, a helyi dokumentumok pedig ügyletenként külön-külön nyilvántartásnak fognak minősülni, így a bírság az ügyletek számának függvényében megsokszorozódhat.
• Emelkedik a szokásos piaci ár megállapítására irányuló (APA) eljárások díja. Az új eljárási díjmérték egyoldalú APA eljárás esetén 5 millió forint, két- vagy többoldalú APA eljárás esetén pedig 8 millió forint. Az eljárások egyéb tekintetben nem változnak, az emelés indoka a feltételes adómegállapítási eljárás díjával való összhang megteremtése mellett az eljárási költségek fedezése.
• Csökken a nyilvántartási kötelezettség alá tartozó tranzakciók köre. A december végén hatályba lépett rendelet az eddigi évi 50 millió forintos volumenről 100 millió forintra emelte a dokumentációs küszöböt, így csökkentve az adózók adminisztratív terheit.
• Új transzferár adatszolgáltatási kötelezettség került bevezetésre, amelyet az éves társasági adó bevallás részeként kell majd elkészíteni a 2022. december 31-ét követően benyújtott társasági adó bevallások esetében (ide nem értve például a korábbi évre vonatkozó adóbevallás 2023. január 1-jét követően benyújtott önellenőrzését). Az adatok köre kiterjed – többek között – az adott ügylettípus megjelölésére, az ügylet iparági besorolására, a kapcsolt fél adminisztratív adataira, az ügylet volumenére és a kapcsolódó adóalap-korrekció mértékére (kapcsolt felenként meghatározva), az árazási módszertanra és a gazdasági elemzés részletes eredményére, illetve az alkalmazott számviteli sztenderdre. Fontos, hogy bizonyos olyan kapcsolt ügyletek vonatkozásában is teljesíteni kell az új adatszolgáltatási kötelezettséget, amelyek egyébként mentesülnek a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól (például magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött ügylet, APA-határozat hatálya alá eső ügylet, stb.). Ilyen esetekben lehetőség lesz ún. összevont/egyszerűsített adatszolgáltatásra, melynek értelmében kevesebb és kevésbé részletes adatot kell majd feltüntetni. A vonatkozó nyomtatvány megjelenése a 2023. évi társasági adó bevallási nyomtatvány megjelenésével egyidejűleg várható, annak részeként.
• Interkvartilis tartomány kötelező alkalmazásával kell majd meghatározni az adatbázis-kutatás segítségével készített elemzés során a szokásos piaci ártartományt.
• „Medián szabály" került bevezetésre, amely a transzferárazásra tekintettel történő adóalap-korrekciók esetében alkalmazandó. Ennek lényege, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, amely alapján az adóalap-korrekciót a szokásos piaci ártartomány bármelyik elemére, de jellemzően az alsó vagy a felső határértékre történő kiigazítással lehetett elvégezni, a továbbiakban minden esetben a mediánhoz kell majd igazítani. Ezt a változást már a 2022-es adóévre is alkalmazni kell, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazáshoz kapcsolódóan értelmezési kérdések is merültek fel, ezért transzferár korrekció alkalmazása esetén javasolt a szakértővel való egyeztetés.
  

2. Csoporton belüli szolgáltatások, „benefit test” (költségcsökkentés)

A közelmúlt adóellenőrzési tapasztalatai alapján a magyar adóhatáság (NAV) kiemelt hangsúlyt fektet a transzferárazásra, azon belül is különösen a cégcsoporton belül alkalmazott menedzsment díjak felülvizsgálatára. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az adózók nem fordítanak kellő figyelmet a szolgáltatások üzleti relevanciáját (értékeket, előnyöket) alátámasztó tények bemutatására („benefit test”), illetve a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó költségalap összetételének elemzésére. Több adóvizsgálat során tapasztaltuk, hogy az ügylet valódiságát alátámasztó dokumentációk hiányában a NAV visszautasította a szolgáltatásnyújtás költségének levonását a társasági adóalapból; függetlenül attól, hogy az adóalany rendelkezett transzferár nyilvántartással. Bár a releváns magyar jogszabályok nem írják elő konkrétan a „benefit test” meglétének szükségességét, a Pénzügyminisztérium és a NAV képviselői szakértői egyeztetéseken többször hangsúlyozták, hogy az adóellenőrzések során a szolgáltatások hasznosságának és értékteremtésének a vizsgálatára fogják helyezni a hangsúlyt.

Ezért a vonatkozó jogszabályi előírás szerint elkészített transzferár nyilvántartáson felül javasolt (különösen a nagyobb volumenű, összetett szolgáltatások esetében, pl. menedzsment szolgáltatásoknál) „benefit test” elvégzése, illetve a vizsgálat eredményeit összefoglaló ún. „defense file” elkészítése, amely a „benefit test”-re támaszkodik és levonhatósági kockázatok mérséklésére szolgál.