Hírek
Őszi adócsomag 2022
A törvényjavaslatban szereplő legfontosabb adóváltozások
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a Kormány elfogadta az őszi adócsomagot magában foglaló törvényjavaslatot (amelyre a továbbiakban Javaslatként vagy Törvényjavaslatként hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozásokat.
Személyi jövedelemadó
A Törvény a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási kötelezettségek (járulék, szociális hozzájárulási adó) területén számos módosítást vezet be 2023-tól, amelyek közül a fontosabbak az alábbiak.
Átalányadózó egyéni vállalkozót érintő módosítások
Mindhárom adónem területén számottevő adminisztratív (és kisebb mértékű fizetési) könnyítést vezet be a Törvény:
- Az átalányadózó egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó-, társadalombiztosítási járulék-, valamint szociális hozzájárulási adókötelezettségeit negyedévente, de havi bontásban, a negyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg. Így csökkennek az adminisztratív terhek, valamint a negyedév első két hónapja tekintetében technikailag fizetési haladékot eredményez a Törvény.
- A negyedévente esedékes kötelezettséghez kapcsolódó módosítás, hogy ha az átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, az átalányban megállapított adóelőlegét negyedévente vallja be és fizeti meg. Az átalányadózót terhelő társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó alapjának számítási metódusa is megváltozik: a kötelezettség alapja főszabály szerint az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve a korábbi negyedévben már figyelembe vett összeggel, korrigálva az adóalap megállapítására vonatkozó különös szabályokkal. Az új kalkulációs metódus célja a fizetési kötelezettség egyenletes eloszlásának biztosítása az év folyamán azon esetekben is, ha például az éves minimálbér feléhez kapcsolódó személyi jövedelemadó mentességi szabály alapján személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség az érintett negyedévben nem merül fel (azaz annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja jelentős mértékben a fizetendő kötelezettségek mértékét, göngyölítéses adófizetési szabály kerül bevezetésre).
- Szélesedik az átalányadózás választásának lehetősége: a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható 2023-tól ez az adózási forma (bár a tárgyévi bevételi értékhatár megmarad), valamint rövidül a várakozási időszak, ugyanis négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen.
Egyéb, személyi jövedelemadót és járulék kötelezettséget érintő változások
- A 2022. év tekintetében a NAV által előkészített adóbevallás tervezet tartalmazza a 25 év alattiak személyi jövedelemadó kedvezményét: ez alapján az érintetteknek kizárólag a kedvezmény, visszatérítés igénybevétele miatt már nem szükséges módosítani a bevallási tervezetet.
- A csoportos személyszállítás fogalmába beleértendő a kifizető által bérelt, lízingelt járművel történő személyszállítás is, amellyel így a nem pénzben nyújtott adómentes juttatások köre bővül.
- A magánszemély által magánszemély, mint kedvezményezett javára vagyoni érték juttatása céljából alapított vagyonkezelő alapítványok számára a Törvény megteremti a tartós befektetési szerződés kötésének lehetőségét.
- A kisadózók tételes adóját (KATA), valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (EKHO) érintő korábbi módosításokkal összefüggésben a Törvény eltörli a két adózási forma egymást kizáró mivoltát: az adózó ugyanazon tevékenységre választhatja az adóév egy része tekintetében a KATA, míg más része tekintetében az EKHO szerinti adózást (mivel nem célszerű kizárni azt a lehetőséget, hogy a kisadózó az új KATA szerinti adóalanyisága előtt vagy után az EKHO-t választhassa).
- Az Szja tv. 1/B. §-a szerinti adózási módot választó és valamely szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosított külföldi magánszemélyek (pl. előadóművészek), a Törvény alapján mentesülnek a szociális hozzájárulási adókötelezettség alól.
- Adómentességet élveznek és nem terjed ki a biztosítási jogviszony azokra a Tbj. külföldinek minősülő személyekre, akik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány, egyházi jogi személy által fenntartott vagy más meghatározott felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítenek, feltéve, hogy ezzel összefüggésben magyarországi tartózkodásuk bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 30 napot.
- Bár nem a módosítás része, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette a 2023. január elsejétől alkalmazandó egészségügyi szolgáltatási járulék-mértékeket: a járulékfizetési kötelezettség összege napi 320 forint, havi 9.600 forint.
Általános forgalmi adó
Az Elfogadott Törvény több tekintetben érinti az általános forgalmi adóról szóló törvényt (Áfa tv.).
A Törvény egyrészt több pontban módosításokat, kiegészítéseket tartalmaz az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek áfakezelésére vonatkozóan.
Ennek értelmében törvényi szinten is az áfa szerinti új ingatlanok körébe emeli a funkcióváltással – azaz a rendeltetésükben, vagy rendeltetési egységeinek számában bekövetkező változással – létrejövő ingatlanokat, illetve aktualizálja azon eljárások, illetve dokumentumok körét, amelyek egy ingatlan létrejöttét, használatba vételét igazolni tudják. Ennek megfelelően kiegészítésre kerül az Áfa törvény sorozatjellegű ingatlanértékesítésekre vonatokozó rendelkezése is.
A Törvény továbbá – részben a fentiekkel összhangban – pontosítja, illetve kibővíti az építési, szerelési munkák kapcsán azon esetek körét, amely esetekben a fordított adózás szabályai alkalmazhatóak. Egyrészt ugyanis kifejezetten említésre kerül, hogy alkalmazhatóak a fordított adózás szabályai azokban az esetekben, ahol ezen munkák – egyebek között – az ingatlan rendeltetésének megváltoztatására irányulnak, másrészt azokban az esetekben is, amelyeknél építési engedélyre, egyszerű bejelentésre ugyan nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges bármilyen más hatósági engedély megszerzése vagy bejelentés megtétele. A Törvény a fenti szabályok alkalmazhatósága kapcsán átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz.
A fenti módosítások a korábbi jogértelmezést emelik be az Áfa törvénybe, azonban az egyedi esetekben az elvi, jogszabályi szintű rendezés továbbra is kérdéseket vet fel pl. minden típusú bejelentés fordított adózást eredményez-e.
Ugyancsak módosulnak az – Áfa törvényben meghatározott – lakóingatlanok értékesítése kapcsán a kedvezményes áfa kulcs alkalmazhatóságára vonatkozó szabályok.
A Törvény egyrészt az Áfa törvénybe emeli egy korábbi kormányrendelet rendelkezését, amely szerint a meghatározott lakóingatlanok esetében az 5%-os kedvezményes adómérték alkalmazandó a 2025. január 1-je előtt teljesített értékesítések esetében. Másrészt, a kormányrendeletet kiegészíti, meghosszabbításra kerül az átmeneti rendelkezés – így a kedvezményes áfakulcs – alkalmazhatósága is. A Törvény átmeneti rendelkezése értelmében ugyanis a kedvezményes áfakulcsot kell alkalmazni abban az esetben, ha a lakóingatlan értékesítés teljesítési időpontja a 2025. január 1. napjával kezdődő és a 2028. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy a vonatkozó engedély 2024. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. december 31. napján bejelentették. Ezzel a gyakorlatban, a kormányrendelethez képest, minden eleme meghosszabbításra kerül a kedvezményes áfa-kulcs alkalmazhatóságának.
A Törvény rendelkezéseket fogalmaz meg a számlák adattartalma tekintetében is. Ez alapján a számlán csak abban az esetben kell forintban feltüntetni az áthárított adó összegét külföldi pénznemben történő számlázás esetén, ha az a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a kibocsátott számla kísér belföldön adóztatandó. Ez azért fontos például, mert az uniós egyablakos rendszeren (OSS) magyarországi alkalmazása esetén, ha a magánszemély más tagállambeli és az ottani áfát kell felszámítani, a számlán nem ésszerű elvárni az adó forintban történő feltüntetését is.
A Törvény kiegészíti továbbá a távértékesítésre vonatkozó eljárási szabályokat, amennyiben az adózó az uniós egyablakos rendszeren (OSS) keresztül történő adóbevallást és befizetést választja. Az új rendelkezés egyértelműsíti, hogy azon tagállamok tekintetében is az egyablakos rendszert kell alkalmazni a Közösségen belüli távértékesítés utáni áfa bevallására és befizetésére, ahol az adóalany egyébként gazdasági céllal telepedett le, ellentétben a nem adóalany részére teljesített szolgáltatással.
A Törvény megteremti ezenfelül a gépi nyugtákról történő adatszolgáltatási kötelezettséget olyan gépi nyugták esetében is, amelyet pénztárgéptől eltérő olyan egyéb technikai megoldással állítottak ki, amelyet az illetékes hatóság előzetesen engedélyezett, továbbá felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására is.
A fentieken túl a Törvény több rendelkezést fogalmazott meg az alanyi adómentesség tekintetében.
Rögzítésre kerül egyebek mellett, hogy nem alkalmazandó az alanyi adómentesség a Közösségen belüli távértékesítés és import távértékesítés esetén, így ezen bevételek nem számítandóak bele az alanyi adómenteség értékhatárába sem. Ugyanakkor, a Törvény megteremti annak lehetőségét, hogy az alanyi adómentes adóalany által teljesített adóköteles Közösségen belüli távértékesítések, illetve import távértékesítésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adót az adóalany a levonásra vonatkozó egyéb feltételek teljesítése mellett levonásba helyezhesse.
A távértékesítésekhez, távolról nyújtható szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közlönyállapot egy újabb kiegészítést is tartalmaz.
Az Áfa törvény lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott esetben, ha az értékesítő adóalany az adott naptári évben, valamint az azt megelőző naptári évben nettó 10 ezer eurónak megfelelő pénzösszeget meg nem haladóan nyújtott a letelepedésétől eltérő tagállami nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást, illetve teljesített Közösségen belüli távértékesítést, akkor ezen ügyletek esetében az adóalany letelepedése szerinti tagállam, illetve a termék feladási helye szerinti tagállam maradjon a teljesítés helye. Ugyanakkor, az adóalany az értékhatár el nem érése esetén is dönthet úgy, hogy a Közösségen belüli távértékesítésre, illetve a távolról is nyújtható szolgáltatásokra főszabály szerint a fogyasztás tagállamában teljesíti adókötelezettségét.
A Törvény ebben a tekintetben tartalmaz kiegészítést, ugyanis akként rendelkezik, hogy az állami adó- és vámhatóság részére történő bejelentésnek – így a főszabály szerinti adókötelezettség teljesítésére vonatkozó igény bejelentésének – minősül, amennyiben az adózó azt választja, hogy a meghatározott esetekben az adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
Fontosnak tartjuk végül kiemelni, hogy a Törvény a 2022/890/EU tanácsi irányelvvel összhangban az ott meghatározott termékek és szolgáltatások esetében a fordított adózás alkalmazását 2026. december 31-ig bezárólag teszi lehetővé. Ide tartozik az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog, a kibocsátási egység átruházása, az Áfa törvény 6/A. számú mellékletében felsorolt gabonák, valamint a 6/B. számú mellékletében felsorolt fém termékek értékesítése (amennyiben az nem tartozik a XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések hatálya alá).
Reklámadó
A Törvény szintén módosítja a reklámadó szabályozási rendszerének néhány aspektusát.
A reklámadó tekintetében a Törvény további egy évvel meghosszabbítja a hatályos szabályozás szerinti adókulcs alkalmazásának határidejét, így az adó mértéke 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a lesz. Erre tekintettel a reklámadó fizetési kötelezettség kérdése – mind a megrendelők, mind pedig a közzétevők vonatkozásban – további egy év múlva lehet ismét aktuális.
Jövedéki adó
A Törvény a jövedéki adó körében pontosításokat vezet be az értelmező rendelkezések között, továbbá orvosolja az uniós szabályozások módosulásából eredő diszkrepanciákat.
Ennek körében a Törvény aktualizálja az adómentességi igazolásra vonatkozó uniós jogszabályi hivatkozást, illetve módosítja a jelölt gázolajhoz alkalmazott fogalmat is, melyet a jelölőanyag uniós szinten elfogadott változása tett szükségessé.
Uniós vámjog
A Törvény az uniós vámjog területén modernizáló és hatékonyságnövelő szabályok bevezetését teszi meg.
Ennek keretében a Törvény a hirdetményi kézbesítési módok közül a hirdetőtáblán történő elhelyezést szünteti meg, mivel az elavult, jelentős humánkapacitást köt le és ellentétes az elektronikus ügyintézés és a papírmentes közigazgatás térnyerését célzó jogalkotói szándékkal.
A Törvény a vámhiányt nem okozó mulasztások kapcsán rögzíti, hogy a „jogsértés gyakoriságára” vonatkozó bírságolási mérlegelési szempontot egy éves időtartamon belül vizsgálva indokolt figyelembe venni, azaz azt szükséges a mulasztás gyakorisága tekintetében mérlegelni, hogy a mulasztást megelőző egy éven belül történt-e hasonló mulasztás.
Végezetül a Törvény a vámigazgatási bírsággal sújtható egyes esetkörök (mint például okmánymegőrzés, árunyilatkozat adatainak helytállósága stb.) megszegése, vagy mulasztás esetén az azok megállapításától számított egy éven belül első ízben történő elkövetése esetére előírja a bírság kiszabásának mellőzését, és az érintett személy figyelmeztetését.
Társasági adó
Az Elfogadott Törvény több helyen is módosítja a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó adómentességekről rendelkező szabályokat. A kezelt vagyonra vonatkozó mentességeknél és egyszerűsítéseknél a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a természetes személy által kizárólag természetes személy kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából alapított vagyonkezelő alapítvány. A rendelkezéseket már a 2022-es adóévre is lehet alkalmazni.
Kiegészülnek a csoportos társasági adóalany esetén a csoporttagság megszűnésének esetei, és az adózó végelszámolása, felszámolása, illetve kényszertörlése esetén is megszűnik a csoporttagság az eljárás kezdő időpontját megelőző nappal.
Változnak az elektromos töltőállomások telepítéséhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény igénybevételének és kezelésének szabályai. Az eddigi speciális szabályok némileg egyszerűsödnek, illetve az elektromos töltőállomás teljes bekerülési értékét figyelembe lehet venni, ugyanakkor a 2022. január 31-ét követően benyújtott bevallásokkal lefedett adóévekre, illetve az azt követő adóévekre az adóalap-kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Amennyiben egyébként jogosult az adózó az ún. Válságközlemény által meghatározott kedvezményeket alkalmazni, választása szerint a Válságközlemény szerinti támogatásként is elszámolhatja. Azon esetekben, ahol a 2022. január 31-ét követően benyújtott bevallásokban figyelembe vett az adózó ilyen adóalap-csökkentést, ott önellenőrzést kell végrehajtani a fentiek miatti módosítással. Mivel az elektromos töltőállomások telepítéséhez kapcsolódóan hasonló adóalap-kedvezmények alkalmazhatóak az energiaellátók jövedelemadója esetében is, az energiaellátók jövedelemadójának vonatkozó szabályai is a fentieknek megfelelően módosulnak.
Pontosításra kerül, hogy a csoportos társasági adóalany megszűnésekor nem a megszűnés napjától – amely visszamenőlegesen az adóév első napja –, hanem a megszűnésre okot adó körülmény napjától számított 30 napon belül kell a tagoknak az adóelőlegeket bevallani.
Az egységes kezelés érdekében új átmeneti rendelkezések kerülnek a 2014. adóévben vagy előtte keletkezett elhatárolt veszteség felhasználásának szabályaiba, amelyet az általános szabályokat tartalmazó jogszabályhelytől külön kezel a jogszabály. Az 50%-os felhasználási korlátot ezeknél a veszteségeknél is a kamatlevonási korlátozáshoz kapcsolódó adóalap-módosítások nélküli adóalapra kell vetíteni. Az adózó választása szerint már 2022-től alkalmazható a szabály.
Jövő évtől a kedvezményezett részesedéscsere esetén a tulajdonosnál alkalmazott adóhalasztás már nem csak az új részesedés kivezetésekor fordul vissza, hanem a tartás időszaka alatt elszámolt értékvesztés esetén is. A jövőben ugyanis nem csak a bekerülési érték csökkentése, hanem a könyv szerinti érték csökkentése is kiváltja az adóalap-növelési kötelezettséget.
Kisvállalati adó
Némiképpen szigorodik a kisvállalati adózás (KIVA) választásának, illetve a KIVA-adózás megszűnésének feltételrendszere. Jelenleg a belépési feltételeknél és a megszűnésnél csak azt írja elő a jogszabály, hogy a nettó finanszírozási költség várhatóan ne haladja meg a társasági adóról szóló jogszabályban meghatározott korlátot. A jövőben nem választható a KIVA-adózás, illetve megszűnne, ha várhatóan bármelyik a kamatlevonási korlátozáshoz kapcsolódó (növelő vagy csökkentő) adóalap-módosítást alkalmaznia kell az adózónak. További szigorítás, hogy szintén megszűnne a KIVA-adózás az adóév első napját megelőző nappal, ha a társaságnak a társasági adóról szóló jogszabály tőkekivonásokra vonatkozó különös rendelkezései, vagy az adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezései szerinti adóalap-módosítást kell végrehajtania.
Helyi iparűzési adó
A Törvény kiegészíti a helyi adókról szóló törvény transzferár-módosításhoz kapcsolódó rendelkezéseit. Az adóalap-csökkentésnek jelenleg is feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a másik fél nyilatkozatával arról, hogy az adóalapját megnövelte a módosítás összegével. Ez azonban korlátozhatja az adózó adóalap-csökkentésének lehetőségét olyan esetekben, amikor a másik fél olyan bevétel, vagy költség, ráfordítás jogcímén számolja, vagy számolná el a különbözetet, amely nem befolyásolja a helyi iparűzési adó alapját (pl. igénybe vett szolgáltatás). Ezért a Törvény lehetőséget teremt arra, hogy az erről szóló nyilatkozat is megfelelő legyen az adózónál elvégzett adóalap-csökkentéshez.
A Törvény rendezi azt a jelenlegi joghézagot, hogy amennyiben az IFRS-ekre történő áttéréssel egyidejűleg a társaság beolvadással megszűnik, akkor az áttérési különbözetet a jogutódnak kell figyelembe vennie az adóalap meghatározása során.
A Törvény teljesen átalakítja az egyszerűsített adóalap-megállapítás szabályait, és nem adózó-típusonként tartalmaz eltérő szabályokat, hanem bevételsávonként, főszabály szerint 25 millió forint bevételig, bizonyos esetekben 125 millió forintig. Ezekben az esetekben adóalapot megosztani sem kell az önkormányzatok között, hanem tételes adófizetési kötelezettség keletkezik.
Ha valamely adózó nem kívánja az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazni 2023. január 1-jétől, az erről szóló döntését legkésőbb 2023. május 31-ig teheti meg az adóhatósághoz, ennek hiányában az egyszerűsített szabályok alá esik.
Tranzakciós illeték
Az elfogadott Törvény lényeges kedvezményeket tesz lehetővé a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség tárgyában. A Törvény értelmében nem keletkeztetnek pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget bizonyos új típusú technikai megoldásokon alapuló tranzakciók, kifejezetten az egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali fizetési ügyletek, amelyek esetében a fizető fél természetes személy. Ez alól kivételt képeznek azonban azok a személyek, akik egyéni vállalkozónak minősülnek. Szintén mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól azon tranzakciók, amelyek nem magyar piacokra irányulnak és a kedvezményezett természetes vagy jogi személy más államban rendelkezik adóügyi illetőséggel.
Illetékek
A legjelentősebb módosítás, hogy az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházásakor az illetékmentességnek nem a bejegyzett ingatlannal kapcsolatos főtevékenység a feltétele, hanem a tényleges tevékenységet kell vizsgálni. Akkor illetékmentes a vagyonszerzés, ha a vagyonszerző előző évi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott. Ha az előző évi beszámoló még nem áll rendelkezésre, a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kellene a feltétel fennállásáról. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesülnek, a vagyonszerzőnek ezt jelentenie kell az adóhatósághoz, amely 50%-kal növelt összegben írja elő az illeték összegét. Ha a vagyonszerző elmulasztja ezt a bejelentést és az adóhatóság adóellenőrzés során ezt azonosítja, akkor az eredeti illeték dupláját írja elő illetékkötelezettségként.
Számviteli törvény
Pontosítja a Törvény azt, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek között pénzügyi lízingbe vett eszköz miatt kimutatott kötelezettségként csak a következő üzleti évben esedékes törlesztéseken felüli összeget kell kimutatni.
A Törvény beemeli az Európai Unió egyes irányelvei által előírt, a társaságiadó-információk közzétételére vonatkozó rendelkezéseket a számviteli törvénybe. Ennek megfelelően a csoportszinten 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező vállalkozásoknak részletes adatokat kell szolgáltatnia a beszámolóban a társaságiadó-kötelezettségeikkel és gyakorlatukkal kapcsolatban. A számviteli irányelvre épülő szabályozás részletes szabályokat tartalmaz arra, hogy milyen esetekben kötelező az önálló adatszolgáltatás, és mikor elégséges a legfelső szintű anyavállalat által készített jelentés, illetve, hogy mire vonatkozóan és milyen megbontásban szükséges a társasági adóval kapcsolatos információkat közzétenni. Részletes szabályok vonatkoznak a közzététel alóli mentesülésre is.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek többet között ki kell térnie a legfelső szintű anyavállalat adataira, a kapcsolt vállalkozások adataira, a bevételek részletes megbontására, az adózás előtti eredményre, a fizetendő adó és a fizetett adó összegére, valamint a kettő jelentős eltérése esetén annak okaira, és a felhalmozott nyereség bemutatására.
Az uniós irányelvekkel összhangban a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló adóévre kell alkalmazni.
A fentieken túl a Törvény kisebb módosításokat és pontosításokat tartalmaz még a számviteli törvényhez kapcsolódóan.
Transzferárazás
A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem (APA eljárás) díja már a nyári adócsomagban módosításra került: a korábbi 2 millió forintról 5 millióra emelkedett egyoldalú eljárás esetén, illetve 8 millió forintra két-, vagy többoldalú eljárás esetén. A mostani módosítások ehhez kapcsolódóan további pontosításokat tartalmaznak. A meghosszabbítás és módosítás iránti elrájás díja továbbra is 50%, de nem az eredeti eljárás díja a vetítési alap, hanem a jogszabálymódosítással megállapított díjmérték. A korábbiakkal ellentétben a kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén jár vissza a befizetett díj 85%-a.
Vélhetően a kétoldalú eljárások számának növekedése miatt vált indokolttá, hogy a Törvény ezen eljárások eljárási határidejét is specifikusan kezelje. Ennek megfelelően a jogszabály egy új bekezdéssel egészül ki, amely szerint a kétoldalú, vagy többoldalú eljárásnál a külföldi állam illetékes hatóságával az egyeztetést a kérelem benyújtásától számított kettő év alatt kell befejezni, mely határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.
Az APA eljárással kapcsolatos ellenőrzési tilalom eseteit is pontosítja a Törvény. Az új szöveg értelmében az ellenőrzési tilalom kifejezetten arra az időszakra vonatkoznik, amelyre az APA hatályát kérte az adózó.
Két-, vagy többoldalú eljárás esetén kérhető ún. “roll-back” esetét is pontosítja a Törvény. Ennek értelmében a kötőerő kérhető a kérelem benyújtása adóévének első napja előtti adóévekre is az illetékes hatóságok megállapodása alapján.
A Törvény értelmében az APA határozat hatályának meghosszabbítása három adóévre kérhető, míg a korábbi megfogalmazás csak három évet írt.
Adóeljárás
Az adószám megállapításának akadályai az adóregisztrációs eljárásban
A cégalapítás egyik lépése az adóhatóság által lefolytatott adóregisztrációs eljárás, amely során az adóhatóság megvizsgálja, hogy az adószám megállapításának fennáll-e bármilyen akadálya. Az akadályok körébe tartozik azon esetek köre, amikor a bejegyezni kívánt cég vezető tisztségviselőjeként, cégvezetőjeként, tagjaként vagy részvényeseként olyan személy (is) szerepel, aki korábban vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes volt olyan cégben, amely adószáma jogerősen törlésre került. Az eddigi szabályozáshoz képest a Törvény bevezeti azon könnyítést, amely szerint nem merül fel akadály az adószám megállapítással, ha az akadállyal érintett személy olyan társaságban viselt tisztséget, amely bár korábban törléssel volt érintett, azonban az adóhatóság az adószámot ismételten megállapította esetében.
Amennyiben a Törvény szerinti könnyítés értelmében az adószám megállapításának feltételei fennállnak egy már véglegesen lezárt eljárás tekintetében, úgy a Törvény hatályba lépésétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül az adószám megállapítás kérhető (a megtagadás tárgyában hozott határozat visszavonása mellett.)
Egyéni vállalkozó adózó nyilvántartásba vétele
A Törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy ha az adózó az egyéni vállalkozó tevékenység bejelentésének időpontjában egyéb adóköteles tevékenységére tekintettel már rendelkezik adószámmal, akkor az adóhatóságnak nem kell részére új adószámot megállapítania. Abban az esetben azonban új adószám megállapítása szükséges, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét bejelentő adózó korábban vámazonosító számmal is rendelkezett.
Külföldi illetőségű természetes személyek bejelentése
Külföldi személyek rövidebb időtartamra történő foglalkoztatásának feltétele, hogy e személyek rendelkezzenek adóazonosító jellel. Ennek hiányában a korábban hatályos rendelkezések értelmében tevékenységüket meg sem kezdhetik. Korábban a jogi személy és egyéb szervezetek esetében követelte meg az adóazonosítójel meglétét a jogszabály, azonban a Törvény értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és felsőoktatási intézmény is már csak ilyen feltételekkel foglalkoztathat rövidebb időtartamra külföldi személyt. A Törvény értelmében az adóazonosítójel megállapítása érdekében tett bejelentést a tevékenység megkezdését követő 30 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz, amely az adminisztratív terhek csökkentését és az ügyintézés egyszerűsítését is eredményezi.
Soron kívüli adóbevallás szabályainak változása
Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalanyiság létrehozására irányuló kérelemben megjelölhető, hogy az adóalanyok mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását, valamint a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás iránti kérelmében a kívül maradó, illetve a csatlakozó új adóalany szintén megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A Törvény értelmében ilyen esetekben a soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítésére nyitva álló 30 napos határidőt a csoportos adóalany létrejöttének, illetve a csoporthoz történő csatlakozás időpontjától (nem pedig a határozat véglegessé válásának napjától) kell számítani.
Nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adataihoz való hozzáférés
A Törvény egyértelműsíti, hogy a nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező személyek között az egyéni vállalkozókat és az adószámmal rendelkező természetes személyeket is szerepeltetni szükséges.
Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok
A Törvény megteremti a lehetőségét, hogy amennyiben adózó a havi adó- és járulékbevallásban feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját, akkor az adóhatóság az adózó által közölt bevallási adatok alapján a biztosítási jogviszony megszűnéséről szóló bejelentést hivatalból elvégzi, és az adatot továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére, melyről a foglalkoztatottat és a foglalkoztatót értesíti.
Újdonság továbbá a Törvény alapján, hogy az adózó jogutód nélküli megszűnésének esetére, a foglalkoztatottakra vonatkozóan elmulasztott bejelentési kötelezettséget az adóhatóság hivatalból pótolja a jogutód nélküli megszűnés időpontjáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, melyről elektronikus úton adatot szolgáltatna az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére. A biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja ilyen esetekben vélelmezetten a munkáltató, kifizető megszűnésének időpontja.
Határozott idejű munkaszerződések esetén, a Törvény értelmében a biztosítotti bejelentés megtételekor közölni kell a jogviszony szerződés szerinti végső (záró) időpontját is.
A Törvény révén a végelszámoló, felszámoló, Bérgarancia biztos foglalkoztatói minősége nevesítésre kerül, és ezáltal e személyek egyértelműen a változásbejelentés benyújtására kötelezett személyeknek tekintendők.
Igazolási kérelem elleni fellebbezés
A Törvény értelmében az igazolási kérelmet elutasító döntés ellen a fellebbezési határidő elmulasztásának esetében nincs helye további igazolás benyújtásának. Jelen szabály a Törvény hatályba lépését követően benyújtott igazolási kérelmekre alkalmazandó.
Adatok zártan kezelése
A Törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy az adatok zártan kezelésére irányuló kérelmet elutasító döntés ellen ne csak az adózó, hanem az eljárás egyéb résztvevője is fellebbezéssel tudjon élni.
Adóvégrehajtás
Végrehajtás foganatosítása – közreműködő szervezetek
A végrehajtás foganatosításának szabályai körében a Törvény változásokat eszközöl. A jelenlegi szabályozás, mely szerint csak három véletlenszerűen kiválasztott vállalkozótól kér az adóhatóság ajánlatot, amennyiben a végrehajtásban közreműködő szervezetre van szüksége, indokolatlanul korlátozza az ajánlattétel lehetőségét és sokszor vezet az elvégzendő feladat valós értékénél lényegesen magasabb összegű közreműködői díj kifizetéséhez. Annak érdekében, hogy az irreálisan magas költségek csökkentésre kerülhessenek, az adóhatóság a vállalkozások helyett a jogszabályban kijelölt központi beszerző szerv bevonásával jár el, vagy a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai alapján választja ki az eljárásban közreműködő szervezetet. A közreműködő szervezetek ajánlattételi felhívást kapnak az egyes feladatokkal összefüggésben és mindegyik felhívott szervezet ezt követően lehetőséget kap az ajánlattételre, nem csupán három. Az adóhatóság így vélhetően több ajánlat közül, a szabad verseny fokozott érvényesülésével választhatja ki a legalacsonyabb költséggel járót, amely az adós érdekeinek védelmét is biztosítja.
A közreműködő szervezetek a felhívástól számított 30 napon belül tehetnek ajánlatot, amely határidő jogvesztő. Az ajánlat keretében a közreműködő szervezet meghatározza a közreműködés díját, amely minden költséget magába kell, hogy foglaljon, továbbá a közreműködésre vonatkozó egyéb adatokat (pl.: közreműködés módja, helye, időpontja).
Az adóhatóság a beérkezett ajánlatok közül mindig a legkisebb költségű ajánlat választására köteles. Az adóhatóság döntését végzés formájában köteles meghozni.
Annak érdekében, hogy közreműködő szervezetté váljon valaki és jogosult legyen felhívásokra vonatkozó ajánlat megtételére a közreműködő szervezetek névjegyzékébe kell felvételt kérni. A felvétel feltétele a magyarországi honosság mellett, hogy a szervezet a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepeljen. Ha az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli a közreműködő szervezetet, egyúttal törli a névjegyzékből is. Az így kialakuló névjegyzéket az adóhatóság negyedévente köteles honlapján közzétenni. A szervezetek névjegyzékből való törlésére akkor kerülhet sor, ha a szervezet a kijelölést tartalmazó végzésben foglaltakat – neki felróhatóan – nem teljesíti.
A közreműködő szervezet munkáját a végrehajtás során az adóhatóság felügyeli.
Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel!
