Posted: 08 Nov. 2021 5 min. read

#2 ESG jelentés készítés - Hogyan kezdjünk bele?

ESG Egyszerűen | Cikksorozat az ESG-ről egészen az alapoktól

Bevezető

Hogyan is kezdjünk bele az ESG jelentés készítésbe? Ahhoz nem fér kétség, hogy az ESG jelentéstétel világa napról napra csak bonyolultabbá válik. Előző cikkünkben az ESG keretrendszerrel és pilléreivel foglalkoztunk, de nem tértünk ki az ESG jelentéstételt körülvevő globális célok, jogszabályok és érdekelt felek (stakeholderek) elvárásainak világára, mely nem csak környezete az ESG jelentéstételnek de egyben hatással is van annak tartalmára. 

Vegyük figyelembe a jelentéstételek hátterét

ESG jelentésünk tehát része a tágabb értelemben vett fenntarthatósági szakpolitikai környezetnek. Az ESG jelentéstétel célja, hogy bemutassuk vállalatunk hogyan illeszkedik a globális fenntarthatósági célokhoz. Egy lehetséges értelmezése ennek a környezetnek a következő: képzeljük el, hogy ez a szakpolitikai környezet több, egymásra épülő rétegből áll össze. A legfelső réteg az olyan globális célokból áll, mint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) és a Párizsi Egyezmény. A következő réteg az uniós és hazai szabályozás melyek legalább részben e globális célokból következnek. Jelentéstétel szempontjából fontos megjegyezni, hogy a CSRD1, mely az Európai Unió ESG jelentésteli keretrendszere lesz, már kidolgozás alatt áll, és a várakozások szerint 2023-tól hatályos lesz. A hazai és uniós szabályozás alatti réteg alatt szélesebb körű érdekelt felek elvárásait találjuk. Más szóval, mik a befektetők és érdekelt felek elvárásai a vállalatunkkal szemben fenntarthatóság szempontjából? Ideális esetben jelentésünk azt is bemutatja, hogy vállalatunk hogyan illeszkedik az ilyen jellegű elvárásaikhoz. Végső soron pedig szakpolitikai környezetünk legalsó rétege magukból a különböző ESG jelentéstételi keretrendszerekből áll. Természetesen e rétegek nem egy szigorú hierarchia elemei és kölcsönösen hatnak egymásra. Nehezen vitatható például az az állítás, hogy a Párizsi Egyezmény elfogadása az érdekelt felek által támasztott elvárások hatására történt vagy az az állítás, hogy az ESG keretrendszerek hatással vannak a jogszabályalkotásra hiszen szignifikáns részeik CSRD-ba való beépítésén jelenleg is dolgoznak.

Gondoljuk végig az összes kérdést melyet választott keretrendszerünkben értékelni szeretnénk

Számos ESG témakör van melyről jelenteni lehet és nehéz eldönteni, hogy melyek jelentenek prioritást jelentéstétel szempontjából. Az ESG témakörök számossága és mélysége szignifikáns. A keretrendszer választás és az az által előírt materialitási (lényegességi) vizsgálat elvégzésének célja e számosság és mélység kezelhetővé tétele. Ne feledjük, hogy előző cikkünkben kétfele materialitásról beszéltünk: a pénzügyi és dupla materialitásról. Az olyan befektető központú keretrendszerek, mint a SASB2, a pénzügyi materialitást (fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok melyek a vállalat értékére lehetnek hatással) írják elő, míg a szélesebb közönségeket célzó, GRI3-hoz hasonló keretrendszerek a dupla materialitást írják elő (a pénzügyileg materiális témák mellett a társadalmi szempontból is materiálisnak ítélt témaköröket is figyelembe kell venni). Azt, hogy vállalatunk gazdasági szektora szempontjából mely témák lényegesek, maga a választott keretrendszerünk fogja előírni (SASB és hamarosan GRI is) vagy pedig a materialitási vizsgálatból esik ki. Bármely keretrendszert választjuk is első jelentésünkhöz, ne feledjük, hogy nincs korlátja annak, hogy hány keretrendszert szeretnénk figyelembe venni és ahogy fejlődnek a jelentéstételi folyamataink, úgy további keretrendszerek figyelembe vételével növelhetjük a lefedett témakörök számát. ESG jelentésünk mélyíthetősége az adatgyűjtési folyamataink megbízhatóságán és adataink minőség fog múlni, illetve azon, hogy fenntarthatósági stratégiával rendelkezzünk-e vagy sem (célok és intézkedések). A fenntarthatósági stratégia azért szükséges jelentésünk mélyítéséhez, mert az adja meg azt a kontextust amelyben az adatközlésen túl már a fenntarthatósággal kapcsolatos eredmények menedzseléséről is beszámolunk. A fenntarthatósági stratégiák kérdését egy későbbi részben fogjuk kezelni. 

Nézzünk szét versenytársaink és iparágunk vezető szereplői körében

Nézzünk szét versenytársaink és iparágunk vezető szereplői körében, hogy milyen jelentéstételi keretrendszert használnak, de végső döntésünk központjában a jelentéstételi igényeink teljesítése legyen. Az Alliance for Corporate Transparency 2020-as felmérésében4 kimutatta, hogy közép és dél-kelet európai vállalatok az NFR5 közzétételeik szerint legtöbben (70%) a GRI keretrendszer figyelembevételével készítik jelentésüket. A második legelterjedtebb keretrendszer az SDG-kről való jelentés (34%). Szigorúan véve, amikor az SDG-kről való jelentésről beszélünk nem a GRI vagy SASB-val egyenértékű keretrendszerről van szó, azonban a gyakorlatban így hivatkoznák rá és ilyen szerepet tölt be. Végső soron, mikor első keretrendszerünk kiválasztásáról döntünk, ügyeljünk arra, hogy minden ESG pillért lefed és jelentésünk célközönségének igényeit kiszolgálja. 

Vegyük figyelembe jelentésünk célközönségét

Jelentéstételi kötelezettségeinket nagyban meghatározzák célközönségünk - a megszólítani kívánt érdekelt felek - elvárásai. Ahogy azt a fentiekben már említettük, két tipikus eset van. A befektetői igényeket kiszolgáló jelentések célzott keretrendszereknek mondhatók, míg az érdekelt felek szélesebb körét megszólítani kívánó keretrendszerek általános keretrendszereknek nevezhetők. Ha első jelentésünkről van szó, mely szélesebb közönségnek szól, akkor inkább válasszunk rugalmas keretrendszert. A célzott keretrendszerek bizonyos célközönségek igényeinek kiszolgálására lettek kitalálva és ezért az előírásaikhoz való szigorúbb ragaszkodás nélkül értelmüket vesztik. Egy rugalmas keretrendszer választási lehetőséget ad arra, hogy hogyan és hány ESG kérdésről jelentsünk. Fontos megjegyezni, hogy a célzott keretrendszerek adatigényesek és a sikeres jelentéstétel a már meglévő, jól kialakított jelentésteli rendszereken fog múlni.

Vegyük fontolóra a GRI-t mint első jelentésünk keretrendszerét

A GRI kockázatmentes, jövőbiztos választás és jó alapot biztosít az ESG jelentésünk későbbi bővítésére. Első jelentésünk készítése során vállalatunk számos adatgyűjtési akadályokba fog ütközni, melyeket csak fokozatosan lehet felszámolni. Ezért is javasolt a GRI keretrendszerrel kezdeni. A GRI rugalmasságának köszönhetően gyakran előfordul, hogy az ESG kérdések szempontjából kezdő vállalatok első jelentésüket még a GRI elvárásokra hivatkozva készítik (reporting in reference to) és csak a későbbiekben, jelentéstételi folyamataik fejlesztését követően jelentenek azoknak megfelelve (reporting in accordance with).  

A GRI egyben moduláris is, így nem kell a teljes jelentéstételi keretrendszerre kiható felülvizsgálatoktól tartani.  Tehát, ha a sztenderd testület valamelyik témakör jelentéstételi előírásait megváltoztatja, akkor csak annak az egy témakörnek a jelentéstételi folyamatait lesz szükséges felülvizsgálnunk.

A GRI a következő nemzetközi sztenderdeket veszi figyelembe:

  • az ENSZ vállalkozásokra és az emberi jogokra vonatkozó irányadó elveit,
  • az ILO egyezményeket,
  • és a multinacionális vállalatoknak szóló OECD iránymutatásokat.


Emellett kompatibilis a következő sztenderdekkel:

  • Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k)*
  • Task Force on Climate-Related Financial Disclosures (TCFD)
  • CDP kérdőív*
  • International Integrated Reporting Framework (IIRC)
  • SASB iparági sztenderdek*
  • B-lab business impact assessment*

* az összefüggéseket bemutató dokumentm a GRI weboldalán rendelkezésre áll. 


Mindemellett még várhatóan kompatibilis lesz a jelenleg kidolgozás alatt lévő CSRD-vel, mert:

  • a GRI dupla materialitást ír elő, mely a CSRD alatt kötelező lesz,
  • mind három ESG pillérre vonatkozik,
  • és figyelembe veszi az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket. 

Ne feledjük végső célunkat

A végső cél bemutatni, hogy vállalatunk a tőke minden formájával jól bánik. Nem csak a pénzügyivel, de a természeti és emberivel is. Ne kezeljük az ESG jelentéstételt megfelelési gyakorlatként, feladatunk nem csak az ESG témákról való jelentésről szól. Azzal, hogy adatot gyűjtünk ezekről a témákról egyben megtesszük az első lépéseket afelé, hogy ezeket a kérdéseket oly módon menedzseljük, ahogy jelenleg azt a pénzügyi kérdésekkel is tesszük. 


Lábjegyzet

1: Alliance for Corporate Transparency – Research Report 2020. Forrás: https://www.allianceforcorporatetransparency.org/assets/Research_Report_EUKI_2020.pdf

2: Sustainable Accounting Standards Board
https://www.sasb.org/

3: Global Reporting Initiative
https://www.globalreporting.org/

4: Alliance for Corporate Transparency – Research Report 2020
https://www.allianceforcorporatetransparency.org/assets/Research_Report_EUKI_2020.pdf

5: Directive 2014/95/EU of the European Parliament and of the Council of 22 October 2014 amending Directive 2013/34/EU as regards disclosure of non-financial and diversity information by certain large undertakings and groups
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32014L0095

Ne maradjon le a következő részekről,

Iratkozzon fel a cikksorozat hírlevelére!

Kapcsolat

Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel!