2019. őszi adócsomag

1. Személyi jövedelemadó
2. Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék
   
3. Számviteli törvény
4. Társasági adó
5. Helyi iparűzési adó, helyi adók
   
6. Illetékek
7. Általános forgalmi adó
   
8. Jövedéki adó
   
9. Vám
10. EKAER
    
11. Gépjárműadó
    
12. Regisztrációs adó
    
13. Adóeljárási szabályok

Személyi jövedelemadó

Az elfogadott Törvénymódosítás szerint a személyi jövedelemadózással kapcsolatos érdemi módosítás a bizalmi vagyonkezelést és a magánalapítványokat érinti.

A Törvénymódosítás értelmében nem csak magánszemélyek, de – bizonyos feltételek fennállása esetén – a magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is köthetnek tartós befektetési szerződést.

A magánalapítványok magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából köthetnek tartós befektetési szerződést, a bizalmi vagyonkezelők pedig – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelés teljesítése céljából.

A fenti rendelkezéssel összhangban nem kell jövedelemként figyelembe venni a bizalmi vagyonkezelő által a kezelt vagyon, illetve a magánalapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezettnek juttatott vagyoni értékből azt a részt, melynek forrása a tartós befektetési szerződésből származó hozam.

A Törvénymódosítás ezen kívül több jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék

2020. július 1-jétől új törvény szabályozza a társadalombiztosítási ellátásokat és ezen ellátások fedezetét. Az új szabályozás keretét a jelenleg hatályos, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. sz. törvény és ennek végrehajtási rendelete adja, azonban az új jogszabályban több lényeges módosítás, kiegészítés is található:

• A saját jogú nyugdíjas személyeket általános járulékmentesség illeti meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjas személynek önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelmet juttat.

• Járulékkötelezettségek összevonása: az általános szabály szerint a biztosítottakat egységes, 18,5%-os társadalombiztosítási kötelezettség terheli, a korábbi négy külön járulék (nyugdíjjárulék, pénzbeli- és természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerőpiaci járulék) helyett. Néhány speciális juttatás esetében – így például gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, stb. - csak 10% nyugdíjjárulék fizetendő. Ennek következtében:

- A feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a beolvadó munkaerőpiaci járulék mértékével, 17%-ról 18,5%-ra nő. (Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a 2020. július 1-je utáni időszak tekintetében álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek.)

- Az összevonásra kerülő járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5%-os társadalombiztosítási járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. Ez magasabb kedvezményalapot jelent, hiszen jelenleg a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékkal szemben nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

• Járulékfizetési alsó határ bevezetése: munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek esetén is a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30%-a után kell megfizetni (akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb). Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott személyeket érinti és esetükben a rendelkezés következtében a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától. E rendelkezés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben is átvezetésre kerül.

• Járulékalap meghatározása: 

- Társas és egyéni vállalkozók esetében a Törvénymódosítás megszünteti a járulékalap korrekciókat, így a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után kell megfizetni, a korábbi 150%-os minimálbér (garantált bérminimum) helyett.

- Speciális járulékalap számítás: abban az esetben, ha a jövedelem részben vagy egészben Magyarországon kívül adóztatható, akkor a járulékalapot speciális szabályok alapján kell meghatározni. A Törvénymódosítás elvi szinten az eddigi szabályozással van összhangban, azonban bizonyos esetekben a járulékfizetés a KSH által a tárgyévet megelőző év július hónapjára publikált bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött vagy akár további összetett szabályok mentén kell a járulékalapot megállapítani. A szociális hozzájárulási adó alapját is az új szabályokhoz igazítottan kell meghatározni.

• Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke havi 7.500 (napi 250) forintról havi 7.710 (napi 257) forintra emelkedik. Fontos eljárási szabály, hogy az adóhatóság 8 napon belül értesíti a magánszemélyt, ha a biztosítási jogviszonyának vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik. Ha a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék hátraléka meghaladja a három havi kötelezettséggel megegyező összeget, akkor a magánszemély TAJ kártyáját a hatóság érvényteleníti.

• Új jogintézményként kerül bevezetésre a nyugellátás megállapítása során az elévülési idő figyelmen kívül hagyása. A jogintézmény lehetőséget teremt arra, hogy az adózásban általános öt éves elévülési időn túl is lehetőség legyen a nyugdíjjárulékkal és nyugdíjalappal kapcsolatos kötelezettségek pótlására (bevallás, befizetés) vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylésére. Az eljárás a magánszemély kérelmére indul, ami egyben azt is jelenti, hogy az adóhatóságot továbbra is köti az általános elévülési idő, tehát az adóhatóság az elévülési időn túl hivatalból továbbra sem állapíthat meg kötelezettséget.

Számviteli törvény

Az elfogadott Törvénycsomag szerint a jövőben a pótbefizetés tulajdonos által történő elengedése esetén a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kell feloldani. Az új szabályokat már a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóban is alkalmazni lehet.

Az átalakulási törvény nyári módosítása alapján átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet csak akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló (egyesülő, szétváló) társaság egyébként könyvvizsgálatra kötelezett. A módosításnak megfelelően a számviteli törvényt is módosítja a Törvénycsomag, hogy az összhangban legyen az átalakulási törvénnyel. A végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt azonban a jövőben is minden esetben kötelező lesz független könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

Szintén cégjogi változásokhoz igazodva tőkeemelés esetén is meghatározható a változás időpontja, ezért a Törvénymódosítás pontosítja a számviteli törvényt, hogy ha a társaság ezt külön meghatározza a cégbírósági eljárás során, akkor a bejegyzés napja helyett azt a dátumot kell a változás időpontjának tekinteni a számviteli elszámolás során.

Az átalakulási törvényt követve a számviteli törvényben is rendeződnek az átalakulások, egyesülések és szétválások során a jogelődök törlésének és a jogutódok bejegyzésének időpontjára vonatkozó kérdések, amely szerint az átalakulás időpontja a jogelőd cég törlésének napja lesz, míg a jogutód pedig a jogelőd törlésének napját követő nappal jön létre.

Társasági adó

A természetes magánszemély által létrehozott és kizárólag természetes magánszemély kedvezményezett javára eljáró bizalmi vagyonkezelők és vagyonkezelő alapítványok adómentessége nem csak a vagyon és annak juttatása, hanem az érintett eszközök átvételére is kiterjed a jövőben.

A nyári adócsomag rendelkezései közül többet is pontosított a Törvénymódosítás. Többek között kiegészíti (a korábbi szabályoknak megfelelően) a kimentési kérelem lehetőségeinek körét a késve megfizetett adóelőlegekre azokban az esetekben, amikor az adóhatóság késedelmes fizetés miatt nem teljesíti az adófelajánlásból eredő adójóváírást.

További pontosításokat tartalmaz az elfogadott Törvénycsomag a csoportos adózás szabályaihoz kapcsolódóan. Egyértelműsíti, hogy a tevékenységét év közben kezdő, a csoportos adóalanyhoz rögtön csatlakozó tag az adóhatósághoz történő bejelentkezésével egyidejűleg kérheti a csoporthoz történő csatlakozást.

Kedvezően változtak a látvány-csapatsport támogatás 100%-os támogatási intenzitású adókedvezményének szabályai, megszűnt ugyanis a 300 millió forintos értékhatár, lehetőséget biztosítva az alacsonyabb értékű beruházásokat végrehajtó szervezeteknek. Bővült a jogosult szervezetek köre is, ingatlanra irányuló beruházás esetén már nem csak az országos szakszövetségek tagjai, illetve bizonyos alapítványok, hanem a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége által megvalósított fejlesztés esetén is igénybe vehető bizonyos feltételek esetén.

Módosultak a szakképzésben résztvevő személyek foglalkoztatásához kapcsolódó adóalap-kedvezmények fogalmai a szakképzésről szóló új jogszabályok terminológiájával összhangban.

Helyi iparűzési adó, helyi adók

Kibővült a helyi adókról szóló törvény személyi adómentességi köre, és az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény sem tartozik a jövőben a helyi adók hatálya alá.

A jövőben az önkormányzatoknak kötelező lesz a helyi iparűzési adóból befolyt bevételeiket elsőként a helyi közösségi közlekedési feladataik finanszírozására fordítani, és csak ezt követően használhatják a fennmaradó bevételeket elsősorban az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására. A korábbi jogszabály úgy rendelkezett, hogy ezeket a bevételeket különösen a szociális ellátások finanszírozására és a közösségi közlekedési feladatok ellátására kell költeni.

Illetékek

A bizalmi vagyonkezelőhöz hasonlóan a vagyonkezelő alapítványnak is illetékmentességet biztosít a jogszabály a vagyonkezelésével összefüggő vagyonszerzésekre, amelyhez a vagyonkezelő alapítvány fogalmat is társít a jogszabály.

A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség tárgyi köre egy új elemmel, a belterületbe vont ingatlan átruházásával egészült ki. Illetékkötelezettség terheli a belterületbe vont ingatlan vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházását. A belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó (annak jogelődjét, korábbi illetékmentes szerzése esetén az akkori átruházót is figyelembe véve) tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de tíz éven belül vontak belterületbe, és az átruházó nem tartotta legalább hat évig. A visszterhes vagyonátruházási illeték szabályok általános megközelítésével ellentétben, ebben az esetben az illetékfizetési kötelezettség az átruházót fogja terhelni.

Az illeték alapja az átruházott ingatlan átruházáskori forgalmi értéke és az eladó általi megszerzése időpontjában fennálló forgalmi értéke különbözete. Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaságban fennálló részesedés elidegenítése esetén az illeték alapjának kiszámítása során az illeték alapját a forgalmi érték-különbözetből az átruházott vagyoni betét mértékével arányosan kell meghatározni. Az illeték mértéke az illeték alapjának 90%-a.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben foglalt kedvezményezett ügyletek és kapcsolt vállalkozások közötti átruházás kivételével a belterületbe vont ingatlan vagy ilyen ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházására nem lehet illetékkedvezményt igénybe venni. Az új rendelkezéseket azon ingatlanok esetében kell először alkalmazni, amelyek belterületbe vonása 2020. január 31-ét követően történik.

Általános forgalmi adó

Számla szintű adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése

A Törvénymódosítás egy kétlépcsős módosítás keretében jelentősen bővíti a számla szintű adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák körét. Első lépésként 2020. július 1-jétől kezdődően – a számlában áthárított adó összegétől függetlenül – adatot kell szolgáltatni minden olyan kiállított számla tekintetében, melyet belföldi adóalanynak belföldön teljesített ügyletről állítanak ki, kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést.

A Törvénymódosítás az adatszolgáltatási kötelezettség bővítése keretében 2021. január 1-jétől pedig kiterjeszti az adatszolgáltatási kötelezettséget a nem adóalanyok, valamint az adóalanyok részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlákra is. Az adatszolgáltatási kötelezettség alól kivételt képeznek azok a számlák, melyeket másik tagállamban teljesített ügyletekről nem adóalany részére állítottak ki, és amelyek után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget.

A Törvénymódosítás továbbá meghatározza azt is, hogy a 2020. július 1-jétől kiterjesztett (értékhatár nélküli) számlánkénti adatszolgáltatási kötelezettéget a bejövő számlák vonatkozásában az adózóknak továbbra is a vonatkozó bevallásukban (részletező lapokon) szükséges teljesíteniük.

A Törvénymódosítás a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlák esetében az adatszolgáltatás teljesítésére előírt 5 napos határidőt 4 naptári napra csökkenti, amennyiben az áthárított adó az 500 ezer forintot nem haladja meg.

A Törvénymódosítás az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekben határozza meg, hogy mely esetekben lesz lehetőség a korábbi szabályok alkalmazására.

Számla kötelező adattartalma

A Törvénymódosítás – a számla szintű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó 100 ezer forintos értékhatár eltörlésével összefüggésben – előírja, hogy 2020. július 1-jétől, a számlában áthárított adó összegétől függetlenül valamennyi belföldön teljesített ügyletről kiállított számlában szükséges szerepeltetni a belföldön nyilvántartásba vett terméket beszerző/szolgáltatást igénybevevő adóalany belföldi adószámának első 8 számjegyét. Ezzel összefüggésben az átmeneti rendelkezések között rögzítésre kerül, hogy a levonási jog szempontjából teljes értékűnek kell elfogadni azokat a 2020. június 30-át követő teljesítési időponttal, azonban 2020. július 1-jét megelőzően kiállított, 100 ezer forintot meg nem haladó áthárított adót tartalmazó számlákat is, amelyek nem tartalmazzák a partner adóalany belföldi adószámát.

Számlaadási kötelezettség

MMeghatározott adómentes tevékenységek esetén az adóalanyok mentesülnek a számlakibocsátási kötelezettségük alól. A Törvénymódosítás ezt a kört szűkíti azzal, hogy 2020. július 1-jétől kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget az egyéb oktatási tevékenységet végzőkre is. A szakképzéről szóló törvény módosításával összefüggésben pontosításra kerülnek az egyéb oktatás körébe tartozó tevékenységek is.

Továbbá, a Törvénymódosítás a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidőt 15 napról 8 napra csökkenti.

Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatályon kívül helyezése

Az EVA-alanyok az EVA tv. 2020. január 1-jével történő hatályon kívül helyezése következtében ezen időponttól kezdődően gazdasági tevékenységükre tekintettel áfa-alannyá válnak. A Törvénymódosítás ezen változással összefüggő módosításokat vezeti át az Áfa tv-en.

Jövedéki adó

A Törvénymódosítás a jövedéki terméket (jellemőzen alkoholt) tartalmazó étrend-kiegészítők előállítási, forgalmazási szabályainak észszerűbbé, gyakorlatiasabbá tétele érdekében utaló rendelkezéssel határozza meg az étrend-kiegészítő jövedéki fogalmát.

Emellett a Törvénymódosítás mentesíti a jövedéki terméket tartalmazó étrend-kiegészítők adózott alkoholból történő előállítását az adóraktári engedély alól, illetve meghatározza azt is, hogy az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők mentesülnek a jövedéki engedély kötelezettség, valamint a zárjegyezési kötelezettség alól.  

Vám

A Törvénymódosítás egyfelől kezeli a vámigazgatási eljárásban alkalmazott kötelezettségvállalási okmányok felszabadításával kapcsolatos jogalkalmazási kérdéseket, másfelől pedig a Törvénymódosítás rendezi, hogy az igazgatási szolgáltatási díjfizetéssel érintett eljárások részletszabályai kormányrendeleti szintről miniszteri rendeleti szintre kerülnek át.

EKAER

Az adózás rendjéről szóló törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai biztosítják az EKAER szám lezárását követő adatok módosításának lehetőségét. A Törvénymódosítás alapján átmeneti rendelkezés kerül beiktatásra, miszerint az adatok utólagos, bejelentés lezárását követő módosítására első alkalommal 2020. március 1-jét követően tett bejelentések esetében van lehetőség. A módosítás szükségességét az adja, hogy mind az adózók mind pedig az adóhatóság részére kellő idő álljon rendelkezésre a szükséges informatikai fejlesztések elvégzésére.

Gépjárműadó

A Törvénymódosítás az ideiglenes rendszámtáblákra vonatkozó ágazati szabályokban használt fogalmak gépjárműadó-szabályozással való összhangjának megteremtését célozza. Ennek keretében a Törvénymódosítás egységesíti az ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű-kategóriákat, illetve aktualizálja az ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjárművekre vonatkozó rendelkezéseket.

Regisztrációs adó

A Törvénymódosítás a regisztrációs adóról szóló törvény módosításával az ideiglenes rendszámtáblákra vonatkozó közlekedés-igazgatási szabályok változásának következtében aktualizálja az „I” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkozó adómentességi szabályokat.

Adóeljárási szabályok

Lekérdező felület biztosítása a nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adataihoz

A Törvénymódosítás alapján az adóhatóság a jövőben a honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a nagy összegű adóhiánnyal és a nagy összegű adótartozással rendelkező adózókhoz. A módosítást az Áfa tv. módosítása indokolja, amellyel bevezetésre kerül az adóalap csökkentés behajthatatlan követelés esetén. Az adóalapot ugyanakkor csak akkor lehet csökkenteni, ha az Áfa tv-ben előírt feltételek teljesülnek. A feltételek egyike, hogy a csökkentést tervező adózó partnere (a vevő) ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező adózók listáján a behajthatatlansággal érintett ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben. Mivel az új szabályok értelmében a legkorábbi teljesítési időpontként 2015. december 31-ét követő időpontot lehet figyelembe venni, innen visszafelé számolva az adóhatóságnak 2015. január 1-től kell folyamatosan biztosítani a szóban forgó adatok elérhetőségét, ami egy lekérdező felület útján lesz lehetséges.

Adókötelezettség megkerüléséről történő tájékoztatás

Az adókötelezettség megkerüléséről történő tájékoztatására vonatkozó szabályokat is módosítja a Törvénymódosítás. A korábbi szabályozás alapján az adótörvények megkerülésének már a vélelme esetén is az érintettek tudomására hozható volt a jogszabálysértés, ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót érintő kapcsolatot, tényt vagy körülményt észlelt, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése volt vélelmezhető.

A Törvénymódosítás alapján a vélelem helyett kizárólag a jogszabálysértés adóhatóság általi jogerős (végleges) megállapítása ad alapot a tájékoztatásra. A Törvénymódosítás alapján továbbá nem csupán lehetősége, hanem kötelezettsége lesz az adóhatóságnak a tájékoztatás ilyen esetben.

A Törvénymódosítás ezen kívül kiterjeszti a tájékoztatási kötelezettséget, ugyanis az adóhatóság a jövőben értesíti a természetes személyeket saját foglalkoztatásukra vonatkozó, a foglalkoztató által elmulasztott adó- és járulék bevallás és befizetés tényéről. A Törvénymódosítás indokolása szerint ennek célja a foglalkoztatás „fehérítése”.

Automata berendezések kapcsán alkalmazható bírság

A Törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy nem kizárólag az élelmiszer-értékesítést végző automataberendezések esetében van helye bírság kiszabásának, hanem minden más automataberendezés esetében is.