adocsomag

Hírek

2020. őszi adócsomag

Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a Kormány benyújtotta az őszi adócsomagot magában foglaló, továbbá más adózási jogszabályokat érintő törvényjavaslatokat (amelyekre a továbbiakban egységesen Törvényjavaslatként vagy Javaslatként hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozás-javaslatokat.

Személyi jövedelemadó

Adómentes juttatások

A Javaslat több ponton bővítené az adómentesen adható juttatások körét. A kifizető által biztosított védőoltások mellett járványügyi szűrővizsgálatok is adómentes juttatásként válnának nyújthatóvá, a juttatás időpontjától függetlenül. Tekintettel arra, hogy a Javaslat e pontja a kihirdetést követő napon hatályba lépne, ezért a Javaslat elfogadása esetén már a 2021-es évet megelőzően adott juttatások esetén is alkalmazható lenne.

Személyi kedvezmény

A Javaslat értelmében a jövő évtől átalakulna a személyi kedvezmény és adókedvezmény helyett adóalapot csökkentő kedvezményként válna érvényesíthetővé. A kedvezményre való jogosultság és a feltételek nem változnának. Az adóalapot csökkentő kedvezmény számítási módja ugyan átalakulna és a jövőben a minimálbér egyharmadaként lenne meghatározva (száz forintra kerekítve), az adóhatása azonban nagyságrendileg változatlan maradna. A jelenlegi minimálbért figyelembe véve az adóalapot csökkentő kedvezmény alapján elérhető adócsökkenés havi 8.055 forint lenne, szemben a hatályos törvény szerint elérhető adókedvezmény havi 8.050 forintos összegével. Az adóalapot csökkentő kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben kell majd érvényesíteni.

Egységes rekreációs keretösszeg

A Javaslat alapján eltörlésre kerülne a költségvetési szerv által foglalkoztatott munkavállalókra külön megállapított éves rekreációs keretösszeg, ami a SZÉP kártya formájában adott béren kívüli juttatások összesített éves értékét korlátozta. 2021-től minden munkavállaló számára – függetlenül a munkáltató személyétől – az évi 450.000 forintos értékhatár lenne irányadó, amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll és ennek időarányos része, ha a munkaviszony év közben keletkezik vagy szűnik meg (kivéve a haláleset miatti megszűnést).

KATA és KIVA

KATA

A Javaslat módosítaná a KATA adóalanyokra nyáron kihirdetett, 2021-től alkalmazandó szabályok egy részét. A nyári módosítások között szerepelt, hogy a kisadózó vállalkozás 40% adót fizet a külföldi kapcsolt vállalkozástól szerzett bevételének teljes összege után és az egyéb külföldi vállalkozástól szerzett bevételének 3 millió forintot meghaladó része után. A Javaslat értelmében az ilyen külföldi forrásból származó, a 40%-os adó alapjául szolgáló bevételek esetén a bevétel 71,42%-t kellene figyelembe venni az adókötelezettség kiszámítása során.

A Javaslat ugyanakkor nem tartalmaz módosítási javaslatot a belföldi kifizetőtől származó bevétel 40%-os adójára vonatkozóan. Így továbbra is a belföldi kifizetőt terhelné a 40% adókötelezettség a bevétel teljes összege után, ha egy kisadózó vállalkozásként működő kapcsolt felének bevételt juttat, vagy ha kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő kisadózó vállalkozásnak évi 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó rész után.

KIVA

A Javaslat alapján a kisvállalati adó esetében a belépési és a megszűnési értékhatárok módosulnának. A Javaslat elfogadása esetén azok a vállalkozások választhatnák a jövőben a KIVA adózási formát, akiknek a KIVA adózást megelőző adóévben elszámolandó bevétele – az eddigi 1 milliárd forint helyett – a 3 milliárd forintot és a megelőző adóévről készített beszámolójában a mérlegfőösszeg – az eddigi 1 milliárd forint helyett – a 3 milliárd forintot nem haladja meg. A KIVA adózási forma választásának többi feltétele változatlan maradna.

A belépési korlát emelésével párhuzamosan emelkedne a KIVA alanyiság megszűnését kiváltó bevételi korlát is, amely 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra nő. Továbbá, lehetőség nyílna arra, hogy az adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a KIVA adóalany a naptári év utolsó napján nyilvántartott 1 millió forintot meghaladó, végrehajtható adótartozását a megszűnésről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.

A Javaslat a fentieken kívül részletszabályokat tartalmaz a KIVA adózási formáról a társasági adóra történő áttéréssel kapcsolatban.

Számvitel

A Törvényjavaslat, a korábbi cégjogi változásokhoz igazodva, a jegyzett tőke és a tőketartalék elszámolása közötti összhang megteremtése érdekében pontosítaná a számviteli törvényt. Ha a társaság tagja a változás időpontját (kivéve a tőkeleszállítás esetét) külön meghatározza a cégbírósági eljárás során, akkor a bejegyzés napja helyett főszabály szerint ezt a dátumot kellene a változás időpontjának tekinteni a tőketartalék számviteli elszámolásakor.

A Javaslat szerint egyesülések és szétválások esetén a jogutódnál a lekötött tartalékban fedezetet kellene képezni az átalakulással közvetlenül összefüggő, a jogutódot terhelő olyan adófizetési kötelezettségre, amelyre más módon nem képeztek fedezetet.

A jövőben az eredménytartalék növekedéseként kellene elszámolni a társaságnál a tulajdonossal szemben fennálló osztalék-kötelezettség elengedését a jelenlegi bevételként történő elszámolás helyett. Mivel a korábban jóváhagyott osztalék az eredménytartalékot csökkentette, ezért a Javaslat értelmében indokolt az osztalékkötelezettség elengedését is közvetlenül az eredménytartalékon – mint eredeti forráson – keresztül könyvelni.

Egyszerűsítési célból tovább bővülne azon gazdasági események köre, amelyeknek a könyvviteli elszámolását, beszámolóban történő bemutatását nettó módon kell elvégezni. Ennek megfelelően az eredeti követelések engedményezése (értékesítése), illetve az immateriális jószágok, tárgyi eszközök értékesítése, csereszerződés vagy tőkekivonás keretében történő átadása esetén a bevételek, valamint a kapcsolódó költségek, ráfordítások helyett az ügylet nettó eredményét (nyereség vagy veszteség) kellene könyvelni az egyéb bevétel vagy egyéb ráfordítás számlákkal szemben.

Összhangban az EGT tagállamaiban működő tőzsdék kibocsátóira vonatkozó tőkepiaci előírásokkal, a Javaslat a számviteli törvény szerint megkívánt közzététel határidejét ezen vállalkozások tekintetében a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjában határozná meg.

Az átalakulási törvényt követve a Javaslat egyértelműsítené, hogy átalakulás esetén a tulajdonosnál az átalakulás napját követő napon kellene a jogelődben megszűnt részesedés kivezetéséhez és a jogutódban szerzett új részesedés könyvekben történő rögzítéséhez kapcsolódó eredményt elszámolni.

Az átalakulásokat érintő, valamint az osztalékkötelezettség elengedésére vonatkozó módosításokat a Javaslat hatálybalépésétől kellene alkalmazni. A többi módosítást először a 2021. üzleti évre vonatkozó beszámoló elkészítésekor kellene alkalmazni, azonban a gazdálkodók döntésük szerint már a 2020. évi beszámolónál is alkalmazhatnák.

Társasági adó

A jelenlegi szabályok kivételt fogalmaznak meg az ellenőrzött külföldi társaság minősítés tekintetében, ha a külföldi személy vagy telephely adózás előtti eredménye nem ér el egy bizonyos összeget. Ennek megfelelően a külföldi ellenőrzött társaság adóévi felosztatlan nyereségének magyarországi adóztatásához kapcsolódó adóalap-növelést sem kell alkalmazni ezen személyek tekintetében. A Javaslat értelmében a jövőben az ellenőrzött külföldi társasági minősítés alól ezen jogcímen egyébként mentesülő külföldi személy vagy telephely felosztatlan jövedelmére tekintettel is növelni kellene az adóalapot, ha a külföldi személy illetősége vagy a telephely adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik.

A Javaslat kiterjesztené a telephely fogalmát azokra az esetekre, amikor a külföldi személy Magyarországon tartózkodó természetes személyen keresztül nyújt szolgáltatást (függetlenül attól, hogy az itthoni jelenlét kötődik-e fizikai helyhez vagy létesítményhez), ha a szolgáltatás időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 183 napot. Ezen túl kiegészítené a telephely körét azokkal az esetekkel, amikor az adott esetben alkalmazandó kettős adóztatást elkerülő egyezmény telephely fogalmának megfelel a magyarországi jelenlét, függetlenül attól, hogy a hazai szabályozás mit tartalmaz.

A belső szabályozás koherenciájának erősítése érdekében és összhangban az uniós irányelvekkel a Törvényjavaslat adózókra kedvezőbb módosítása szerint az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, illetve tőkekivonás során realizált nyereségnek az a része mentesülhetne az adózás alól, amely valódi jogügyletekhez kapcsolódott.

A kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés behajthatatlanná vált részéhez kapcsolódó adóalap-csökkentés érvényesíthetőségéhez a jövőben elegendő lenne az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást vezetni, nem kellene azokról a bevallásban is adatot szolgáltatni.

Az ATAD2-nek történő megfelelés érdekében bevezetett külföldre történő tőkekivonás adóztatásának esetén az adózó az 5 éves részletfizetést a jelenlegi szabályok alapján az üzletvezetés helyének áthelyezése esetén keletkezett adókötelezettségére válaszhatja. Az adózók számára kedvező módon a Javaslat – jogharmonizációs pontosítás érdekében – kiterjesztené ezt a részletfizetési lehetőséget a többi esetre, így az eszközök vagy a belföldi telephely külföldre helyezése esetén keletkezett adókötelezettségre is.

Újabb kedvező változás lenne a fejlesztési tartalék képzése esetén, hogy az alkalmazható adóalap-csökkentő tételre vonatkozó jelenlegi 10 milliárd forintos korlát megszűnne, így azt a továbbiakban az adózás előtti eredmény összegéig lehetne majd figyelembe venni.

A Javaslat szűkítené az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás vagy felújítás elismert költségeinek körét, és kivenné belőle a személygépkocsikhoz (kivéve a nagy rakodóterű személygépkocsikat) kapcsolódó költségeket. A módosítások hatálybalépését követően elvégzett ilyen típusú beruházási, felújítási munkák után már nem lehetne ilyen adókedvezményt igénybe venni.
Összhangban az elengedett osztalék eredménytartalékon keresztül történő elszámolásának a számviteli törvényben javasolt módosításával, a Javaslat hatályon kívül helyezné az osztalék elengedése esetén az adózónál és a tulajdonosnál alkalmazandó adóalap-korrekciós szabályokat.

A módosítások egy része már a módosító jogszabály hatálybalépésének napjától, vagy azt követő 31. naptól hatályba lépne, míg a javaslatok többsége 2021. január 1-jétől lenne alkalmazandó.

Helyi iparűzési adó, helyi adók

Az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt általános normaként a helyi iparűzési adóban eddig is alkalmazni kellett a szokásos piaci ár elvét. A Törvényjavaslat azonban a helyi adókról szóló törvényben is szabályozná a transzferár-szabályok alkalmazását, és a társasági adóról szóló törvénnyel összhangban – arra hivatkozással – kiegészítené azon előírással, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletekre vonatkozóan az iparűzési adó alapját a nettó árbevétel, valamint az azt csökkentő költségek, ráfordítások szokásos piaci áron történő alapulvételével kell megállapítani. Az adóalapot csökkentő transzferár-kiigazításokhoz ebben az adónemben is szükség lenne a másik szerződő fél nyilatkozatára, miszerint a különbözet összegét figyelembe vette a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során. Amennyiben a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatának azt kellene tartalmaznia, hogy a különbözetet a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjában vette figyelembe.

A Javaslat értelmében megszűnne az ideiglenes jellegű iparűzési adó kötelezettség, így sem a 30 napot meghaladó (de 181 napot el nem érő) építőipari tevékenységet folytatóknak, sem a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező külföldieknek nem keletkezne helyi iparűzési adó kötelezettsége az ideiglenes iparűzési tevékenységük után. Ezzel párhuzamosan kibővülne a telephely fogalma a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység fogalmával, amely eddig is helyi iparűzési adó kötelezettséget keletkeztetett, így a szabályozás ezen része tartalmilag nem változna. Hasonló pontosításokat tartalmaz a Javaslat az építőipari tevékenység utáni adóalap telephelyek közötti megosztására is.

A Javaslat egyértelműsítené, hogy a helyi iparűzési adóban is lehetőség van a jelentős vagy nem jelentős összegű számviteli hiba miatt az eredeti adóév adóalapját önellenőrzés keretében módosítani. Ebben az esetben a hiba feltárásának évében az önellenőrzés összegével megfelelően módosítani kellene az adóalapot. A Javaslat nem írná elő kötelezettségként az önellenőrzést, az adózó dönthetne úgy is, hogy az feltárás adóévében veszi figyelembe a hibával érintett összegeket.

A tapasztalt visszaélések elkerülése céljából az adóalap eszközérték-arányos megosztása esetében a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kellene figyelembe venni. A jelenlegi szabályok ugyanis azon telephelyhez rendelik az ilyen járművekhez kapcsolódó eszközértéket, ahol azokat jellemzően tárolják, lehetőséget adva ezzel arra, hogy az iparűzési adót nem alkalmazó önkormányzatok területén tárolt járművek miatt alacsonyabb legyen a vállalkozó teljes iparűzési adója.

Egyszerűsödne a helyi iparűzési adó-, valamint adóelőleg-bevallási kötelezettség azáltal, hogy – az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó kivételével – valamennyi adóalany egységesen az állami adóhatósághoz lenne köteles a bevallását elektronikus úton benyújtani. Az adminisztráció központosítása ellenére az adó az önkormányzatok bevétele maradna, így azt az eddigiekhez hasonlóan továbbra is az adott önkormányzat adófolyószámlájára kellene befizetni. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó továbbra is benyújthatná papíralapon is a bevallását az illetékes önkormányzathoz.

A fenti szabályozással összhangban a Javaslat egységesítené a bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési, valamint változásbejelentési kötelezettséghez kapcsolódó nyomtatványok adattartalmát is, azokat bizonyos kivételektől eltekintve kizárólag elektronikus úton (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt), a pénzügyminisztérium honlapján közzétett nyomtatványon lehetne majd teljesíteni.

A helyi iparűzési adót érintő módosítások 2021. január 1-jén lépnének hatályba.

Hitelintézetek különadója

A Javaslat pontosítaná a jogszabályt, a 2020. évre fizetendő járványügyi különadó összege, mint kedvezmény a 2020. adóévet követő öt évben, egyenlő részletekben lenne igénybe vehető a különadó megállapítása során.

Illetékek

A Törvényjavaslat szerinti illetékekkel kapcsolatos érdemi módosítás az eljárási illetékszabályozást érinti.

A Javaslat szerint az egyes okmányok (úti okmányok, illetve a gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv), valamint az adó- és értékbizonyítvány illetékének kivételével megszűnne az első fokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség.

A Törvényjavaslat egyrészt meghatározza a közigazgatási hatósági eljárási illetékköteles eljárások körét (mely eljárásokhoz kapcsolódó eljárási illetékmértékek változatlanok), másrészt pedig rögzíti azokat az eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat, amelyek kezdeményezésekor az ügyfeleknek nem keletkezne közteher- (eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj, költségtérítés stb.) fizetési kötelezettsége.

A Javaslat szerinti változtatás a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésekor fennálló igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget nem érintené, vagyis változatlan maradna a szabályozás a tekintetben, hogy egyes specifikus első fokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz továbbra is kapcsolódhatna igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség – kivéve a Javaslat szerint kifejezetten meghatározott eljárásokat.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A jelenlegi szabályok kettős adóztatást eredményeznek olyan esetben, amikor a hozzájárulás-köteles szolgáltatást közvetített szolgáltatásként is értékesítik, de a közvetítő nem az árrés szerinti adózás szabályait alkalmazza (pl. utazásszervezők). Ekkor a szolgáltatás tényleges nyújtójánál és a szolgáltatást közvetítőnél is keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettség. A Törvényjavaslat ezért a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül az 5%-os áfa-mértékkel adózó éttermi, valamint szálláshely-szolgáltatások áfatörvény szerinti közvetített szolgáltatásként történő nyújtásakor eltörölné a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettséget.

A külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenérték forintra történő átszámításakor a Javaslat szerint az áfatörvény átváltási szabályait kellene alkalmazni.

Általános forgalmi adó

Áfa-csoporttal kapcsolatos adminisztratív könnyítések

A Törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy az áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás időpontja a vállalkozások számára kiszámíthatóbbá váljon, ezért a vállalkozások a kérelemben – meghatározott keretek mellett – megjelölhetnék, hogy mely jövőbe mutató időponttal kérik a változás adóhatóság általi engedélyezését.

Tekintettel arra, hogy a különböző felvásárlások és egyesülések következtében megszűnő áfa-csoportban lévő tagoknak a fennmaradó áfa-csoporthoz való csatlakozási kérelmük elbírálása a jelenlegi szabályozási kereteken belül túlzottan időigényes folyamat – amely okán a megszűnő áfa-csoport tagjai nem válhatnak rögtön a fennmaradó áfa-csoport tagjaivá a Törvényjavaslat egy, a kapcsolttá válás időpontját magában foglaló hónappal együtt nyolc hónapban meghatározott átmeneti időszakot állapítana meg, amíg az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat. Ezen időszak ahhoz áll rendelkezésre, hogy a korábbi áfa-csoportok tagjai az egyetlen fennmaradó áfa-csoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak.

Távértékesítésekkel kapcsolatos közösségi szabályozás implementációja

Az elektronikus kereskedelemhez kacsolódóan létrejött üzleti modellekhez is igazodó jogszabályi háttér kialakítását az Európai Unió az ún. e-kereskedelemre vonatkozó áfa csomagjával kívánja létrehozni. Ennek megfelelően a Törvényjavaslat a jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget téve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (Héa Irányelv) 2021. január 1. napjától hatályos rendelkezéseit ültetné át a magyar jogrendszerbe.

A tervezett módosítások négy nagy területet foglalnak magukba: Közösségen belüli távértékesítésre vonatkozó szabályok változása; kisértékű import küldemények áfa mentességének eltörlése; az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, és nyilvántartási kötelezettségük előírása; valamint az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

A Törvényjavaslat ezzel együtt hatályon kívül helyezné a régi távértékesítésre vonatkozó szabályokat, az elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatások tekintetében a kisvállalkozások számára megállapított egyszerűsítési szabályokat, valamint a régi egyablakos rendszerre vonatkozó szabályokat, tekintettel az új szabályok hatálybalépésére.

Kisvállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek enyhítése

A Törvényjavaslat a kisvállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek enyhítése érdekében kivételeket határozna meg a teljesítési helyre vonatkozó szabályok alól. Amennyiben kizárólag egy tagállamban letelepedett vállalkozás az adott naptári évben meghatározott összértéket meg nem haladóan nyújtott a letelepedésétől eltérő tagállami nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást, illetve teljesített Közösségen belüli távértékesítést, úgy ezen ügyletek után a teljesítési hely maradna a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam, illetve a termék feladási helye szerinti tagállam, így annak szabályai szerint kell adóznia. Amennyiben viszont a vállalkozás a meghatározott értékhatárt átlépi, az értékhatár átlépését követően a fogyasztási tagállamban kellene adóznia. Ugyanakkor a vállalkozás az értékhatár alatt is választhatná, hogy a főszabály (azaz a fogyasztási államban történő adózás) szerint adózzon. Ebben az esetben választása, a választása éve utolsó napjától számított 2 évig köti.

Import

A Törvényjavaslat az eljárás egyszerűsítése érdekében az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott esetben mellőzné a határozathozatalt az import áfa vámhatóság általi megállapítása során. Ennek értelmében az import áfa megállapítása határozat nélkül történne a következő feltételek együttes teljesülése esetén: az import küldemény valós értéke nem haladja meg a 150 EUR-t és az egyébként vámmentességet élvez, a természetes személy a vámárunyilatkozatot a saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, a benyújtott vámárunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabadforgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le.

E-áfa bevallások

A Törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy az adóalany az áfabevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás-tervezet felhasználásával (szükséges esetén annak módosításával, kiegészítésével) tegyen eleget, ezzel is tovább csökkentve a vállalkozások adminisztrációs terheit. Amennyiben az adóalany az adóhatóság által elkészített tervezetet kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt számla-adatszolgáltatási kötelezettséget is.

Az adóhatóság elsőként a 2021. július 1-jét magába foglaló adómegállapítási időszakra teljesítendő bevallási kötelezettségre vonatkozóan készíti el az e-áfa bevallásokat. Az e-áfa bevallás elsősorban a kisebb vállalkozások számára jelenthet majd jelentősebb adminisztrációs tehercsökkenést.

Behajthatatlan követelések

A Törvényjavaslat 2021. január 1-jétől lehetővé tenné a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül adóalanynak. Az adóalany vevő esetén eddig is alkalmazott feltételrendszer megfelelően alkalmazandó lesz nem adóalany vevő esetén is.

Ugyanakkor, a Törvényjavaslat alapján a nem adóalany vevővel szemben fennálló követelés esetén nem lenne feltétele az adóalap-csökkentésnek az, hogy az adóalapját csökkenteni kívánó adóalany ezen vevőt előzetesen írásban értesítse az adóalap-csökkentési szándékáról.

Ezen kívül szintén nem lenne feltétele az adóalap-csökkentésnek az esedékességtől számított egy év eltelte olyan követelések esetén, amelyek vonatkozásában a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

A Törvényjavaslat továbbá módosítaná a behajthatatlan követelés fogalmát is. Ez alapján az Áfa törvény szempontjából behajthatatlannak tekinthető azon követelésösszeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság által hozott döntés alapján mentesül a vevő (adós).

A nem adóalany vevőkkel szemben fennálló, behajthatatlannak minősülő követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatók lennének.

Különös adóvisszatérítés

A Törvényjavaslat bővítené, hogy mely esetekben kérheti vissza az adóalany az áfa összegét különös adó-visszatérítési eljárásban. Ennek megfelelően, ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett a szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen.

Adószám ismételt megállapítása esetén adólevonási jog

A Törvényjavaslat megteremtené annak a lehetőségét, hogy amennyiben az adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, az adóalany éljen az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogával.

A Törvényjavaslat ezzel összefüggésben rögzítené azt is, hogy az adószám törlés joghatásai nem állnak be akkor sem, ha az adóhatóság az adószámot a törvény hatálybalépését megelőzően, elévülési időn belül törölte, majd állapította meg ismételten.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás

Tekintettel a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás kivezetésére, a Törvényjavaslat előírná, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi (nem kizárólag építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén és így ezen esetekben az adót továbbra is a szolgáltatás igénybevevője fogja megfizetni.

Ugyanakkor, a Törvényjavaslat feltételhez kötött hatálybalépéssel rendelkezne az új szabályozás hatályba lépéséről. A fordított adózás hatálya abban az esetben kerülne csak leszűkítésre, ha a 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra.

Mentesülés számlakibocsátás és nyugtaadás alól

A Törvényjavaslat megszüntetné a fizetési módhoz kötött mentesítést a számlaadási kötelezettséggel összefüggésben. Ugyanakkor, továbbra is kötelező a számla kiállítása azokban az esetekben, ha az adóalany Közösségen belüli távértékesítést teljesít.

A Törvényjavaslat továbbá rögzítené, hogy abban az esetben mentesül az adóalany a nyugtakibocsátási kötelezettség alól, ha a részére az ellenérték adót is tartalmazó összegét az Art.-ben meghatározott automataberendezés használatával térítik meg.

Belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatérítési joga

A Törvényjavaslat a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően pontosítaná, hogy a belföldön nem letelepedett adóalany mikori ügyletek után felmerülő előzetesen felszámított adót igényelheti vissza az adott adó-visszatérítési időszakban.

Online számlaadat-szolgáltatás

A Törvényjavaslat az online számlaadat-szolgáltatás 2021. január 4-től történő kiterjesztése miatt szükségessé váló kiigazításokat tartalmazza. A Törvényjavaslat a módosítások miatt szükséges jogszabályi hivatkozásokat vezetné át és ezzel összefüggésben módosítaná az Áfa törvény 10. számú mellékletét is.

Egyéb módosítások

A Törvényjavaslat rögzítené, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés feloldotta volna, úgy az adómentesség nem alkalmazható.

A Törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a személygépkocsi értékesítésével foglalkozó azon viszonteladó, aki/amely élt az Áfa törvényben foglalt általános szabályok alkalmazására vonatkozó választási jogával és ezért ezen döntéséhez 2021-ben egyébként még kötve lenne, úgy 2021-re vonatkozóan megváltoztassa ezen döntését az adóhatósághoz 2020. december 31. napjáig benyújtott nyilatkozata útján.

A hatályos szabályozás szerint, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg és a megszűnéskor a záró bevallásban olyan negatív áfa van, amelyet nem tudott visszaigényelni, akkor azzal a jogutód jogosult rendelkezni, úgy hogy az ő levonható adóját növeli. Viszont vannak olyan helyzetek, amikor a jogutód belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, így belföldi adószám és áfa bevallás hiányában ilyen esetben nehéz a jogelőd negatív adójának visszaigénylése. Ezt az esetet rendezné a Törvényjavaslat azzal, hogy ilyen esetben a jogelőd a záróbevallásában kérelmezheti az ott feltüntetett negatív adó visszatérítését.

Regisztrációs adó

A Törvényjavaslat megteremtené a regisztrációs adó törlésének lehetőségét a forgalomba helyezés meghiúsulása esetére, továbbá egyértelműen meghatározná, hogy mely esetekben kerülhet sor kérelemre, és mely esetben hivatalból a regisztrációs adó törlésére. Ezen túl a Törvényjavaslat további, jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Gépjárműadó

Magyarország 2021. évről szóló költségvetési törvénye alapján a gépjárműadó teljes mértékében a központi költségvetést fogja megilletni, nem pedig az egyes önkormányzatokat. Erre tekintettel a Törvényjavaslat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóval kapcsolatban az adóhatósági jogkört áttelepítené a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója szerinti illetékes önkormányzati adóhatóságtól az állami adóhatósághoz.

A Törvényjavaslat értelmében az adózó az adót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizetné meg.

Vám

A Törvényjavaslat a vámjogi szabályozással kapcsolatosan átstrukturálná a vámjogi képviseletre vonatkozó szabályokat, különösebb érdemi változtatás rögzítése nélkül.

A Törvényjavaslat az e-kereskedelemmel összefüggésben a 150 EUR érték alatti küldemények import vámkezeléséhez kapcsolódóan speciális nemzeti rendelkezéseket állapítana meg.

A vám- és mezőgazdasági jogszabályokat potenciálisan sértő ügyletekkel kapcsolatos árumozgás felderítése érdekében az Európai Bizottság szállítási nyilvántartást kezel a fuvarozók által kötelezően bejelentendő adatokról, amelyekhez az érintett hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek. A Törvényjavaslat ezen adatszolgáltatás hiányos, valótlan, késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése miatt - jogharmonizációs okokból - szankciós rendelkezéseket alkotna meg.

A vámigazgatási eljárás ügyintézési határidejével kapcsolatban a Törvényjavaslat rögzítené, hogy a kapcsolattartás postai útra történő visszaterelődésének megelőzése érdekében az ügyintézési határidőbe nem számít bele a vámhatósági megkeresésnek, a jegyzőkönyvnek vagy a döntésnek a tárhelyen történő elhelyezésétől a kézbesítettnek minősülésig terjedő időtartam.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet – többek között – a postára és az integrátorokra vonatkozóan is kötelezettséget állapít meg a vám elé állítás vonatkozásában. A Törvényjavaslat erre tekintettel kiegészítené a vámtörvénynek a vámtitokról és összesített adatokról való tájékoztatásról szóló 29/A. § rendelkezését annak érdekében, hogy a Magyar Posta Zrt. és az integrátorok eleget tudjanak tenni a jogszabályban meghatározott kötelezettségüknek, mivel ezen kötelezettség teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek a vámárunyilatkozat benyújtásának, vagy annak elmaradásának, valamint a szabad forgalomba bocsátás vámtitoknak minősülő tényéről.

A nemzetközileg védett állat- és növényfajok behozatalával kapcsolatban, a lefolytatandó vámeljáráshoz szükséges feltételek (pl.: behozatali engedély) teljes vagy részleges hiánya esetére a Törvényjavaslat alapján a vámigazgatási eljárást megszüntető jogcímek körét ki kellene terjeszteni, ugyanis ilyen esetekben a vámeljárás nem lenne megindítható és a megindult eljárásokat meg kellene szüntetni.

Jövedéki adó

Pálinka bér- és magánfőzés

A Törvényjavaslat értelmében a bérfőzés a bérfőzető részére évente legfeljebb 50 literig adómentes lenne, 50 literen felül pedig hektoliterenként 333.385,- Ft az adómértékkel adózna. A Törvényjavaslat alapján a magánfőzés adómentessé válásával a párlat adójegy intézménye is megszűnne.

Cigaretta és egyéb termékek adómértékének növekedése

A Törvényjavaslat alapján két lépcsőben, 2021. január 1. napjával és 2021. április 1. napjával emelkedne a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU tanácsi irányelvben meghatározott jövedéki adóminimumra vonatkozó rendelkezéseknek a magyar jogrendszerbe való implementálása következtében. 2021. április 1. napjával 1000 szál cigaretta kiskereskedelmi ára után a Törvényjavaslat értelmében a jövedéki adó legalább 39.300,- Ft lenne a jelenlegi minimum 34.500,- Ft helyett.

Egyéb módosítások

A Törvényjavaslat továbbá kisebb módosítások bevezetését tartaná indokoltnak többek között a készletfelvétellel, egyedi vesztéségnorma megállapítással, valamint a jövedéki engedély egyszerűsített kiváltásával kapcsolatosan. Ezen kívül további kedvezményeket és enyhítéseket is bevezetne a jövedéki bírságolás és adminisztrációs terhekkel összefüggésben.

Adóeljárás

Megbízható adózói minősítés és kedvezmények

A Javaslat szerint a csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem lenne megszüntethető arra tekintettel, hogy olyan adózó csatlakozott a csoporthoz, amely tekintetében nem teljesül az a feltétel, hogy legalább három éve folyamatosan működjön vagy legalább három éve áfa-regisztrált adóalanynak minősüljön. Az indokolás szerint ez a rendelkezés nem lenne alkalmazható azokban az esetekben, amikor a csoportba egy nem új alapítású, hanem egy-két éve működő társaság kerül a csoport tagjai közé, mert ebben az esetben a főszabály érvényesülne, amely szerint a csoport elveszíti megbízható adózói minősítését.

Továbbá, a Törvényjavaslat szerint a 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között (azaz a veszélyhelyzetben) megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

A Javaslat szerint a megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetnék igénybe az adózók.

Fizetési könnyítések

A Javaslat egyértelműsítené, hogy fizetési kedvezményre vonatkozó eljárásban nem lehet alkalmazni azt a költségvetési kedvezményekre vonatkozó szabályt, ami az általános szabályoktól való kedvezőbb eltérés engedélyezése kapcsán ír elő követelményeket.

A Törvényjavaslat alapján a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalany részére sem lenne engedélyezhető fizetési könnyítés.

A Javaslat alapján a természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnének igénybe évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést. Továbbá, a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetnék a személyi jövedelemadó bevallásukban.

Nyilvántartás vezetési kötelezettség

A hatályos szabályozás szerint a szokásos piaci árral, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletekkel összefüggően csak ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetében irányadó az az előírás, amely szerint, ha két egymás követő mulasztás között több mint két év eltelt, már nem beszélhetünk ismételt mulasztásról. A Javaslat szerint ez a szabály kerülne alkalmazásra az egyéb (nem ugyanazon nyilvántartás vezetésének elmulasztására vonatkozó) szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése tekintetében is.

Adóhiány fogalma

A Törvényjavaslat szerint az adózó terhére az adóhatósági ellenőrzés eredményeként megállapított adókülönbözet adóhiánykénti minősítésekor nem lenne figyelembe vehető azon túlfizetés összege, amelyről az adózó önellenőrzésében (amelyben kötelezettség-csökkenést vallott) rendelkezett (kiutalását, átvezetését kérte), és az ellenőrzés akadályozta meg abban, hogy ezen összeget az érintett adónemről elvonja, ugyanis az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a szóban forgó összeget az adózó jogosulatlanul kérte elvonni a költségvetésből.

Tartós feltételes adómegállapítás

Az indokolás szerint a tartós feltételes adómegállapítás – az európai bírósági gyakorlatra figyelemmel – tiltott állami támogatás nyújtása megállapításának kockázatát hordozza magában, ezért a Törvényjavaslat szerint a tartós feltételes adómegállapítás intézménye hatályon kívül helyezésre kerülne 2021. július 1-től.

Kötelező szakmai képviselet

Azokban az adóhatósági eljárásokban, ahol elő van írva a kötelező szakmai képviselet, a Törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy az adózó saját ügyében ne kizárólag a megfelelő képesítéssel rendelkező törvényes vagy szervezeti képviselő járhasson el, hanem a foglalkoztatott is, feltéve, hogy rendelkezik a megfelelő képesítéssel (jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy nyilvántartásba vett adószakértőnek, nyilvántartásba vett okleveles adószakértőnek, nyilvántartásba vett adótanácsadónak, vagy könyvvizsgálónak minősül).

Hirdetményi kézbesítés

A Javaslat kibővítené a hirdetményi közlés alkalmazásának lehetőségét azzal az esettel, ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik.

Adózói kifogás

A Törvényjavaslat módosításával egyértelművé válna, hogy az adózói kifogás benyújtására az adózó által számolt ellenőrzési határidő leteltét követően van lehetőség. Továbbá, az is egyértelműsödne, hogy a felettes szerv által az ellenőrzési határidő meghosszabbítására csak abban az esetben van lehetőség, ha az eredeti, törvényben foglalt határidő még nem járt le és ekkor figyelembe kell venni az ellenőrzések esetében irányadó objektív határidőket is.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem

A Javaslat szerint a fellebbezéshez hasonlóan a felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehetne – semmisségi okon kívül – olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.

Súlyosítási tilalom

A súlyosítási tilalom értelmében a határozat véglegessé válásától vagy az ellenőrzés befejezésétől számított egy éven túl (bizonyos esetekben tizennyolc hónapon túl) nem hozható olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg. A Javaslat szerint azonban a felettes szerv által elrendelt új eljárás esetén nem lenne alkalmazható a súlyosítási tilalom szabálya.

Elektronikus ügyintézés

A Törvényjavaslat alapján, ha az adózó nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, SMS fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az adóhatóság jogosult lenne ezen az elérhetőségen is tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az adózóval. Az adóhatóság elsősorban a hivatalos elérhetőségen (cégkapu, ügyfélkapu) tartana kapcsolatot az adózóval, a módosítás szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használná. Az indokolás szerint a módosítás lehetővé tenné, hogy az adóhatóságok célzottabb, és az ügyfélkapus, cégkapus elérhetőségtől közvetlenebb úton tudják megszólítani az adózókat.

Adóvégrehajtás

A hatályos szabályozás a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. A Törvényjavaslat a jogalkalmazási nehézségek miatt a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a sérelmezett intézkedés vagy az intézkedés elmaradásának a tudomására jutásához kötné. Ennek megfelelően módosulna az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is, amely szerint a kérelmező a határidő túllépését kimentheti, ha a végrehajtási kifogás határidőben történő benyújtásában akadályoztatva volt.

A Törvényjavaslat alapján, ha a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingó vagy ingatlan nem a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén található, a vagyontárgy értékesítése iránt a végrehajtást megindító adóhatóság megkeresésére a megkeresett adóhatóság intézkedne. Az indokolás szerint ilyen módon lehetőség nyílna arra, hogy azon adóhatóság intézkedjen az ingóságok értékesítése felől, aki azt lefoglalta és például ingatlanok esetében az értékesítési eljárásokat hatékonyabbá tehetné, ha azt a nagyobb helyismerettel rendelkező, az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság foganatosítaná. A Javaslat alapján az adós kérelmére a végrehajtást megindító adóhatóság is intézkedhetne a fedezetcsere és az árverésen kívüli értékesítés iránt.

A Javaslat megteremtené annak a lehetőségét, hogy az a személy, aki az alap közigazgatási ügyben ügyfélnek minősül, a NAV előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárás állásáról kérelemre, közvetlenül a végrehajtást foganatosító állami adóhatóságtól kaphasson tájékoztatást, figyelembe véve az Art. adótitokra vonatkozó rendelkezéseit.

A gépjárműadót érintő hatásköri változások 2021. január 1-jétől kezdődő időszakban hatályosak, ezért a 2020-ban vagy azt megelőzően keletkezett gépjárműadó tartozásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóság hajtja be. A Javaslat rendezi, hogy amennyiben az önkormányzati hatóság e körben megkeresi a végrehajtás foganatosítása végett az állami adóhatóságot, akkor ezen adótartozásokat az állami adó- és vámhatóság továbbra is adók módjára behajtandó köztartozásként hajtja be és utalja át a behajtást kérő önkormányzati adóhatóság felé.

Hasznosnak találta?