Adó- és járulékkedvezmények a koronavírus-járvány által különösen sújtott ágazatokban

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Kormány március 18-án rendeletet alkotott, amely a különösen veszélyeztetett ágazatokban csaknem teljes egyéni járulékmentességet biztosít a munkavállalók számára 2020. márciustól júniusig. Esetükben csak egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, munkavállalónként maximum 7710 forint/hó összegben. Mentesül továbbá a munkáltató is a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek megfizetése alól: nem fizetendő szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás a 2020. márciustól júniusig terjedő időszakra, továbbá a rehabilitációs hozzájárulás mértéke is csökkentésre került az egyébként irányadó mérték kétharmadára. A módosítások tehát mind az érintett munkavállalók, mind munkáltatóik számára tartalmaznak kedvezményeket.

Az érintett ágazatok részletes felsorolását és a rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletszabályokat a március 23-án kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. A jogszabály értelmezésével kapcsolatban az adóhatóság március 27-én kiadott egy folyamatosan frissülő tájékoztatót, amely számos értelmezési kérdést megválaszol. A tájékoztató ezen a linken érhető el.

A gyakorlatban felmerülhetnek ugyanakkor még nem tisztázott további értelmezési kérdések is, ezekre kívánunk az alábbiakban rávilágítani.

Különböző tevékenységekből származó bevételek

Az értelmező rendelkezések a fenti kedvezmények alkalmazhatóságát a megfelelő TEÁOR és TESZOR szám alatt folytatott tevékenységek tekintetében biztosítják. A Társaság tényleges főtevékenységének ezen tevékenységek közül kell kikerülnie. Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott. Azaz a cégnyilvántartásban megjelölt főtevékenység nem feltétlenül mérvadó a kedvezmény igénybevétele tekintetében, ezt a feltételt tartalmilag szükséges vizsgálni.

Kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben egy adózó több olyan tevékenységet is folytat, amelyek TEÁOR és TESZOR száma megfelel a rendelkezéseknek, a kedvezmények alkalmazásához szükséges bevételi adatok összevonhatók-e. A jogszabály jelenlegi értelmezése alapján erre nincs lehetőség.

6 hónapos figyelési időszak

Kérdésként merülhet fel továbbá, hogy a rendelet hatályba lépését megelőző 6 hónapos időszakot hogyan kell számolni, február végéig vagy március 24-ig? Tekintettel arra, hogy a jogszabály nem tartalmaz erre vonatkozó iránymutatást, a 6 hónapos figyelési időszak jelenleg úgy értelmezhető, hogy azt március 24-től szükséges visszaszámolni, azaz két tört hónap is belekerül a számításba (2019. szeptember és 2020. március).

Bevételek igazolása

A rendelet nem tartalmaz részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy a Társaságok hogyan igazolhatják bevételeik jellegét. Általános szabályként javasolt minél teljesebb körű, az általános üzletmenetnek, a cég működésének sajátosságaihoz igazodó dokumentációt gyűjteni és gondosan archiválni, amelyet egy esetleges későbbi vizsgálat során a hatóság rendelkezésére lehet bocsátani.

Önellenőrzés lehetősége

Tekintettel arra, hogy az értelmező rendelkezések a hó végéhez közeledve jelentek meg, és felmerülhetnek kérdések azok alkalmazása során, elképzelhető, hogy egyes Társaságok a márciusra vonatkozó bérszámfejtés és havi 08-as bevallás elkészítése során még nem élnek a kedvezménnyel. Kérdés lehet, hogy ha a Társaság a felmerült kérdéseinek tisztázását követően feltárja, hogy érvényesíthette volna a kedvezményt már márciusra is, van-e lehetőség a már megfizetett közterhek visszaigénylésére önellenőrzés benyújtása mellett. Az önellenőrzést a jogszabály nem zárja ki, így a releváns jogszabályi rendelkezések összeolvasásából jelenleg az olvasható ki, hogy az önellenőrzés lehetséges. E tekintetben várható további hatósági iránymutatás.

Kedvezmények a cafeteria vonatkozásában

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a Társaságok jellemzően széles körben biztosítanak olyan természetben adott juttatásokat munkavállalóik számára, amelyeket béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként kezelnek. Ezen juttatások nyújtásával összefüggésben felmerülhet a kérdés, hogy a kifizető mentesül-e a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

A jelenlegi értelmezés alapján a „cafeteria” vonatkozásában is alkalmazható a kedvezmény; hatósági megerősítés egyelőre nem került nyilvánosságra.

Bónuszkifizetés

A fentieken túl fejtörést okozhat az is, ha a megfelelő ágazatban működő Társaság szokásos gyakorlata alapján valamilyen éves kifizetésre, például egy bónusz kifizetésére a kedvezménnyel érintett időszakban kerül sor. Ilyen lehet például egy áprilisi bónuszkifizetés, amely a 2019-es év teljesítményére való tekintettel kerül kifizetésre. Ezt kizáró rendelkezés hiányában a példában bemutatott bónuszkifizetés, a jelenlegi értelmezés alapján, mentesülhet az egyéni járulékkötelezettségek és munkáltatói közterhek alól. Természetesen a fenti szabályok alkalmazása során is fontos szem előtt tartani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét!

Azon ügyfeleink esetében, ahol a fenti kérdések relevánsak lehetnek, érdemes megfontolni a hatósági megerősítés kérését, továbbá javasolt a jogszabályváltozások és a hatósági iránymutatások folyamatos nyomon követése.

Kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal!