Hírek

Az Európai Bizottság határozata a reklámadóról

Adó hírlevél

A Bizottsági eljárás alapja

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Törvény), amely 2014. augusztus 15-én lépett hatályba, a reklámok közzétételéből származó árbevételre vonatkozó új szektoriális különadót hozott létre Magyarországon. A törvény célja elviekben az arányos közteherviselés elvének támogatása volt.

Főszabály szerint, reklámadó köteles az az árbevétel, ami a Törvény által meghatározott reklámhordozókon megjelenő reklámok közzétételéből származik, az adó alanya pedig a reklám közzétevője. Az adó alapja a reklám közzétevőjének az általa nyújtott, a Törvény hatálya alá tartozó reklámszolgáltatásokból származó árbevétele, költségek levonása nélkül. Az alkalmazandó adómérték a Törvény hatályba lépésekor 6 sávos, meredeken emelkedő 0-50%-ig terjedő, progresszív adókulcs volt (500 millió forint alatt 0%, 20 milliárd forint felett 50%).

A törvény első változata alapján, az adóalanyok a 2014. évi adóalapjukból (ez a lehetőség kizárólag a 2014-re esedékes adó tekintetében volt alkalmazható) levonhatták az előző évek elhatárolt veszteségének 50%-át. A jogalkotó azonban ezt a lehetőséget – törvénymódosítás eredményeképpen – azokra az adóalanyokra korlátozta, amelyek 2013-ban nem termeltek nyereséget (vagyis a 2013-as üzleti évben az adózás előtti eredményük nulla vagy negatív volt). Ezen rendelkezés tehát kizárta azokat a vállalkozásokat a kedvezmény alkalmazásából, amelyeknek korábbi évekről volt elhatárolt veszteségük, de a 2013-as adóévben nyereségesek voltak.

Az Európai Bizottságnak aggályai támadtak azzal kapcsolatban, hogy a Törvény rendelkezései összeegyeztethetők-e az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) állami támogatásokról szóló rendelkezéseivel, ezért a Bizottság 2015. március 12-i határozatával arról tájékoztatta Magyarországot, hogy az EUMSz 108. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálatot kezdeményez. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében, az állami támogatások fogalma nemcsak a pozitív kedvezményeket foglalja magában, hanem azokat az intézkedéseket is, amelyek csökkentik egy vállalkozás költségvetésében szokásosan szereplő terheket.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint az adókulcsok meredeken progresszív mértéke, valamint az e kulcsok alkalmazására vonatkozó sávok megállapításának módja következtében a törvény megszövegezésénél fogva differenciált a vállalkozások között azok mérete alapján, amivel tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevétellel rendelkező cégeknek a versenytársaikkal szemben. Továbbá, a veszteségek levonásának a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra korlátozása különbséget tett az adóalanyok között aszerint, hogy nyereségesek vagy veszteségesek voltak-e 2013-ban.

A Bizottság úgy vélte, hogy a Törvény jelentős különbséget tett hasonló jogi és ténybeli helyzetben lévő adófizetők között. Továbbá, hangsúlyozta, hogy egy vállalkozás árbevétele egyébként sem ad pontos képet azok nyereségességéről, teherviselő képességéről, mivel egy magas árbevételű vállalkozási is lehet veszteséges. Minderre tekintettel a Bizottság úgy vélte, hogy a Törvény egyes rendelkezései tiltott állami támogatásnak minősülnek, melyek a verseny aránytalan torzulását eredményezhetik, ezáltal nem egyeztethetők össze a belső piac működésével.

Magyarország, a Bizottságnak való előzetes bejelentése vagy jóváhagyása nélkül 2015. július 5-i hatálybalépéssel módosította a Törvényt, amelynek eredményeképpen két adókulcsossá vált a reklámadó: 0% az adóalap 100 millió Ft-ot meg nem haladó része után, 5.3% az adóalap 100 millió Ft-ot meghaladó része után. A módosítás bevezette az adó 2014. évi hatálybalépésig a visszamenőleges alkalmazás lehetőségét: az adóalanyok választhatnak, hogy az új vagy a régi, módosítást megelőző rendszert alkalmazzák. Az elhatárolt veszteség levonására vonatkozó rendelkezések változatlanok maradtak. A Bizottság azt vizsgálta, hogy a módosítás enyhíti-e az eredeti Törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggályokat.

A Bizottság álláspontja a módosítással kapcsolatban

A Bizottság szerint az új adókulcs továbbra is teljesen mentesít egyes vállalatokat az adóteher alól (0%-os kulcs), míg másokat 5.3%-os adóval sújt. A Bizottság lehetőséget adott Magyarországnak, hogy indokolja a 0%-os adókulcs alkalmazását az adórendszer logikájával, azonban Magyarország nem hozott fel érveket ennek kapcsán.

A módosítás visszamenőleges alkalmazása kapcsán a Bizottság érvelése szerint a korábban 0 és 1%-os kulcs alá tartozó vállalatok nem fognak visszamenőleg 5.3%-os kulccsal adózni, mivel nem valószínű, hogy a több adó megfizetését választanák. Tehát a választási lehetőség az új rendszer szerinti adó megfizetésének kikerülését teszi lehetővé, ezáltal gazdasági előnyt biztosítva egyes vállalatok számára.

A Bizottság határozatában arra is kitér, hogy a módosítás nem változtatott az elhatárolt veszteségek felhasználásának a 2013-ban nyereséget nem termelő vállalatokra korlátozó rendelkezésén, tehát ennek kapcsán a módosítás nem oszlatta el a korábban felmerült aggályokat.

A Bizottság megítélése szerint a módosítás ugyanazokra az elvekre épül, ugyanazokat a jellemzőket tartalmazza, mint a Törvény eredeti szövegezése, mely a Bizottságot az eljárás megindítására késztette. A módosítás kezeli ugyan az eredeti Törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmak egy részét, azonban nem oszlatja el maradéktalanul azokat. Jóllehet az alkalmazandó adókulcsok száma és legmagasabb mértéke jelentősen csökkent, az adó továbbra is progresszív és a Bizottság változatlanul nem látja igazoltnak e progresszivitást. A visszamenőleges alkalmazás lehetősége és az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai is további szelektivitást eredményeznek, ezért a módosítás nem befolyásolja a Bizottság azon végkövetkeztetését, hogy a Törvény egyes rendelkezései tiltott állami támogatást eredményeznek, ezáltal továbbra sem összeegyeztethetőek a belső piac működésével és a verseny aránytalan torzulásához vezethetnek.

A Bizottsági határozat következtetései

A határozat az Európai Uniós szabályokkal összhangban az alábbiak szerint rendelkezik a tiltott állami támogatás visszafizetéséről:

  • Az adókulcs progresszivitása vonatkozásában Magyarországnak minden vállalkozást egyenlően kell kezelnie, mintha azok egyetlen adókulcs alá tartoztak volna. A Bizottság az 5.3%-ot tekinti egységes adókulcsnak, kivéve ha Magyarország 2 hónapon belül ettől eltérő egységes adókulcsot határoz meg, vagy visszamenőlegesen eltörli a reklámadót.
  • Az elhatárolt veszteségek levonhatóságának vonatkozásában Magyarországnak vissza kell fizettetni az adókötelezettség alá tartozó vállalatok teljes reklámbevételére alkalmazott, egységes adókulcs alapján a veszteségek levonása nélkül esedékes adó és a ténylegesen megfizetett adó különbségét.
  • A Törvény 2014. évi hatálybalépése, valamint az adó eltörlésének, ill. az állami támogatási szabályokkal teljes mértékben összhangban lévő szabályokkal történő felváltásának dátuma közötti időszakban a reklámbevétellel rendelkező vállalatok által kapott támogatás összegét az alábbiak különbségeként kell kiszámítani:
    • azon adóösszeg, amit a vállalkozásnak az állami támogatási szabályoknak megfelelő rendszer alkalmazásával kellett volna fizetnie;
    • azon adóösszeg, amelyet a vállalkozás már megfizetett, vagy amelynek megfizetésére köteles volt.

Amennyiben a különbség pozitív, az összeget az esedékesség dátumától számított kamattal együtt vissza kell fizettetni. A Bizottság megjegyzi, hogy a visszafizettetésre nem lenne szükség, ha Magyarország a Törvény 2014-es hatálybalépésének időpontjáig visszamenőleges hatállyal megszüntetné az adónemet. Ez nem gátolná Magyarországot abban, hogy a jövőben egy olyan adónemet vezessen be, amely nem progresszív és nem tesz különbséget a gazdasági szereplők között. A módosítás tekintetében Magyarországnak tudnia kell indokolni egy 0%-os adókulcs alkalmazását, amennyiben bizonyos bevételhatár alatt nem kívánja adóztatni a vállalkozásokat. Jelenleg még kérdéses, hogy a Kormány teljes egészében visszamenőleges hatállyal eltörli-e a reklámadót, vagy újra módosítja Törvényt annak érdekében, hogy az összeegyeztethető legyen az Uniós szabályokkal. Természetesen minden további fontos történésről haladéktalanul tájékoztatjuk Ügyfeleinket.

Hasznosnak találta?