Európai Uniós Aktualitások

Túlzó számlázási követelmények

Az Európai Unió Bírósága („Bíróság”) megerősítette az RGEX-Geissel és Butin egyesített ügyben AG Wahl főtanácsnok azon álláspontját, miszerint a számlának valóban szükséges tartalmaznia a termék értékesítőjének címét, azonban nem szükségszerűen azt a címet, ahol az értékesítő tényleges gazdasági tevékenysége folyik.

A kérdéses ügyben a német hatóságok megtagadták az előzetesen felszámított áfa visszaigénylését két autókereskedő vonatkozásában, arra való hivatkozással, hogy a termékek értékesítője által kibocsátott számlákon kizárólag egy postafiók cím került feltüntetésre, nem a társaság székhelye.

A Bíróság ítéletében kimondta, hogy a cím számlán történő szerepeltetésének célja a vevő és az értékesítő összekapcsolása annak érdekében, hogy az adóhatóság nyomon tudja követni az áfa megfizetését, valamint annak levonhatóságát. Ennek kapcsán az ítélet kimondja továbbá, hogy az áfa irányelv nem határozza meg, hogy milyen cím feltüntetése szükséges a számlán, következésképpen nem tagadható meg az áfa levonásának joga arra hivatkozással, hogy a számlán nem az értékesítő székhelye, csupán annak egy postafiók címe került feltüntetésre.

Megjegyezzük, hogy tapasztalataink szerint a magyar adóhatóság megközelítése nem egységes az ellenőrzések során a cím számlán történő szerepeltetését illetően. A gyakorlatban előfordulnak megállapítások, amikor az adóhatóság a cím nem megfelelő feltüntetése okán vonja kétségbe a számla hitelességét.

A visszaélésszerű magatartás elvének alkalmazása a gyakorlatban

A Bíróság a C-251/16 sz. ügyben a fenti elvvel kapcsolatban fogalmazta meg álláspontját.

A szóban forgó ügyben az érintett felek hosszú távú bérleti szerződéseket kötöttek nyaralóingatlanok vonatkozásában, majd ezt követően, a szerződéseket egy hónap múlva felmondták, és harmadik felek részére, a nemzeti jogszabályok alapján adómentesen értékesítették, arra hivatkozással, hogy a korábban megkötött hosszú távú bérlet – mint első értékesítés – adóköteles ügylet volt.

A nemzeti adóhatóság határozatában megállapította, hogy a bérleti szerződéseknek nem volt valós kereskedelmi tartalmuk, azok mesterséges első értékesítésnek minősültek, ebből kifolyólag tehát nem tekinthetőek első értékesítésnek áfa szempontjából.

A Bíróság az ügyben a végső döntést a nemzeti bíróság hatáskörébe utalta, de egyértelműsítette álláspontját, miszerint joggal való visszaélés történt, tekintettel arra, hogy a kérdéses ügyben alkalmazott struktúra az áfa irányelv releváns rendelkezéseinek céljával ellentétes adóelőny megszerzéséhez vezethet, ha a szóban forgó ingatlanokat a harmadik személyeknek való értékesítésüket megelőzően a tulajdonosuk vagy a bérlőjük még nem vette ténylegesen használatba.

A fentiekkel kapcsolatban kiemelnénk, hogy tapasztalataink szerint, az ügyeleteket elsődlegesen valódi tartalmuk alapján vizsgálja és értékeli a magyar adóhatóság is az adóellenőrzések során, ami mesterséges szerződéses konstrukciók esetén megállapításokhoz vezethet. Figyelemmel erre javasoljuk körültekintően vizsgálni és dokumentálni az ügyleteket, azok valódi tartalmával összhangban.

A magyar adóhatósági gyakorlat az ítéletben szereplő megközelítéshez képest gyakran még szigorúbb is, ugyanis számos olyan esetben is megállapítást tesz az adóhatóság, amikor nem bizonyított, hogy az esetlegesen mesterséges tranzakciók célja az áfa direktíva céljával ellentétes adóelőny elérése.

A jelentős mértékű felújítás keletkeztethet-e új épületet áfa szempontjából?

A Bíróság a C-308/16 sz. ügyben hozott ítéletében megerősítette a Nemzeti Adó és Vámhivatal korábbi álláspontját, miszerint abban az esetben, ha az ingatlanhasználat rendeltetésében az átalakítást megelőző állapothoz képest változás történik, a felújított ingatlan áfa szempontjából új ingatlannak tekinthető.

A szóban forgó ügyben, a Kozuba nevű lengyel társaság egy korábban épült ingatlanon, az ingatlan eredeti értékének 55%-ának megfelelő felújítást hajtott végre. A következő években az ingatlan a társaság saját használatában állt, majd áfa mentesen értékesítésre került harmadik személyek részére, arra hivatkozással, hogy egy régi épület értékesítése volt az ügylet tárgya.

A fentiek kapcsán az áfa irányelv megerősíti, hogy a hozzáadott érték az, amely meghatározza valamely épület értékesítésének áfa kötelezettségét, ily módon az irányelv megteremti az átalakított épületek értékesítése adóztatásának lehetőségét. A Bíróság álláspontja szerint a kérdéses ügyben részletezett mértékű felújítás gyakorlatilag egy teljesen új épületet hozott létre, következésképpen az ingatlan értékesítése adókötelesnek tekinthető.

A Bizottság új eszközöket javasolt az áfa-csalás elleni küzdelemhez

Az Európai Bizottság új eszközöket javasolt az áfa-csalás elleni küzdelemben a tagállamok számára, amelyek lehetővé tennék az információk gyorsabb és hatékonyabb áramlását, továbbá a tagállamok adóhatóságai közötti szorosabb együttműködést.

A javaslat legfontosabb intézkedései:

• Erősíteni a tagállamok közötti együttműködést (információ megosztásra alkalmas online rendszer felállítása az Eurofisc-en - csalásellenes szakértők hálózatán - belül);
• Új csatornák megnyitása a bűnüldöző hatóságokkal történő együttműködés érdekében (OLAF, Europol, EPPO);
• A harmadik országból érkező árukkal kapcsolatos információk megosztása;
• Hozzáférés biztosítása más tagállamok személygépjármű-nyilvántartásához.

A javaslatok konzultáció céljából beterjesztésre kerülnek az Európai Parlament, továbbá az Európai Tanács felé azok elfogadása végett.