Tavaszi adócsomag

Hírek

Tavaszi adócsomag

Hírlevél

2017. május 5.

2017. május 2-án benyújtásra került a tavaszi adócsomag, mely nemcsak 2018-ra, hanem még 2017. hátralévő részére is tartogat módosításokat. A törvényjavaslat általános és részletes vitáját követően a zárószavazásra várhatóan 2017. június 13-16., míg a törvényjavaslat kihirdetésére az ezt követő héten fog sor kerülni.

A több adójogszabályt érintő törvényjavaslattal kilátásba helyezett jelentősebb változásokat, az alábbiakban összegeztük.

Személyi jövedelemadó és járulékok

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem

A tavaszi adócsomag magánszemélyeket érintő legfontosabb változásai közé tartozik, hogy a javaslat alapján 2018-tól megszűnik az ingatlan bérbeadásból származó (évente egymillió forintot meghaladó) jövedelem esetén a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Mobilitási célú lakhatási támogatás

A 2017-ben bevezetett mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozó rendelkezések több tekintetben is kedvezően módosulnak, de az ugyanazon munkáltatónál ismételt igénybevételt korlátozó rendelkezések is azonosíthatók.

  • 2018-tól a támogatás mértéke jelentősen emelkedik. A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60%-a, a második 24 hónapban 40%, majd az utána következő 12 hónapban a minimálbér 20%-a az adómentesen nyújtható támogatás mértéke.
  • További fontos változás, hogy az adómentesség határozott idejű munkaszerződés esetén is alkalmazható, szemben a jelenlegi szabállyal, amely alapján a határozatlan idejű munkaszerződés az egyik feltétele a kedvezmény igénybevételének.
Egyéb rendelkezések

A javaslat további fogalombeli változásokat is tartalmaz 2018-tól.

  • Az iskolarendszerű képzés fogalma szabályozásra kerül az Szja tv-ben (ezzel egyértelműsítve, hogy ilyennek minősülhetnek a külföldön folytatott tanulmányok is).
  • A javaslat módosítja az osztalék fogalmát is, amelyet a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelemként szabályoz.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértéke 7.320 forintra, azaz napi 244 forintra nő 2018-tól.

Az oldal tetejére

Számviteli törvény

Adóhatósági ellenőrzések megállapításainak megváltoztatása

A javaslat előírja, hogy amennyiben az adóhatósági ellenőrzés megállapításait, amelyek korábban jelentős összegű hibának minősültek és így az előző üzleti éveket érintően külön oszlopban kellett bemutatni az eredménykimutatásban és a mérlegben, a későbbiekben a hatóság vagy bíróság – a mérlegkészítés időpontjáig – jogerősen megváltoztatta, annak hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni.

Fejlesztési támogatás miatti halasztott bevétel megszüntetése

A javaslat értelmében a fejlesztési célra kapott támogatás miatt elszámolt halasztott bevételt a támogatás visszafizetésének időpontja helyett – az összemérés elvének megfelelően – a visszafizetendő támogatás ráfordításkénti elszámolásakor kell majd feloldani.

Származékos ügyletekből átvett eszközök értékelése

A törvénymódosítás rögzíti, hogy a származékos leszállítási ügyletek keretében beszerzett (pénzügyi és nem pénzügyi) eszközöket – azok besorolásától függetlenül – a beszerzés napjával valós értékre kell átértékelni abban az esetben is, ha a vállalkozó egyébként nem alkalmazta a valós értékelést. Az átértékelést továbbra is a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kell elvégezni.

Ezen módosításban, valamint a további fenti két módosításban foglalt rendelkezéseket kötelezően 2018. január 1-től kell majd alkalmazni, de a javaslat lehetővé teszi a 2017-ben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazásukat is.

IFRS szabályok

Az IFRS rendelkezéseket érintő változásokról külön hírlevélben tájékoztatjuk Ügyfeleinket, elősegítve ezzel a különböző törvényekben megjelenő változások egy helyen való áttekinthetőségét.

Az oldal tetejére

Társasági adó

Bejelentett részesedés

Megszűnik a bejelentett részesedés 10%-os értékhatára, ennek megfelelően a 10% alatti részesedést is lehet bejelentett részesedésként kezelni.

Ellenőrzött külföldi társaság

Ellenőrzött külföldi társaság esetében a részesedés fennállása akkor teljesül, ha a részesedés az adózó adóévének többségében fennáll.

Ellenőrzött külföldi társaság jövedelmének adóalapba való beszámításakor a beszámítandó jövedelmet az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló tulajdonosi részesedés arányában, vagy az adózott nyereségből az adózót megillető rész arányában kell figyelembe venni. Az új szabályt 2017-re választásuk szerint alkalmazhatják az adózók. A 2017-et megelőző időszaki jövedelem esetében választható a 2016. december 31-én hatályos szabályok alkalmazása.

Munkavállalók részére épített bérlakás

A munkavállalók részére épített bérlakás bekerülési értékeként, bekerülési értéke növekményeként kimutatott összeggel csökkenthető az adózás előtti eredmény a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Az adóalap-kedvezmény feltételei:

  • Minimum 36 órában foglalkoztatott munkavállaló és vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére kell szolgálnia.
  • A munkavállalónak nem lehet lakóhelye azon a településen, ahol a munkahely van.
  • A munkavállaló lakóhelye a munkahelytől minimum 60 kilométerre kell, hogy legyen, vagy az utazási idő tömegközlekedéssel (oda- és visszaút) a 3 órát meg kell, hogy haladja.
  • Nem alkalmazható a kedvezmény, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának munkavállalóját, hozzátartozóját szállásolja el.
Elektromos töltőállomás létesítése

Elektromos járművek használatához szükséges töltőállomás kiépítése esetén a javaslat szerint a töltőállomás bekerülési értéke levonható lesz a társasági adóalapból. A maximum érvényesíthető kedvezmény a beruházás befejezését követő 3 éves időszak alatt elérhető becsült pozitív működési eredmény és a bekerülési érték közötti különbözet, illetve töltőállomásonként 20 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A javaslat meghatározza az elektromos töltőállomás fogalmát. A kedvezmény a beruházás befejezésének adóévében vehető figyelembe, és a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások esetében alkalmazható.

Növekedési adóhitel

Az adófizetési kötelezettség halasztása esetén a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetnie az adózónak. A kamatfizetési kötelezettséget a 2017 január 1-jét követően tett nyilatkozatok esetében kell alkalmazni.

Az oldal tetejére

Helyi adók

A javaslat bővítené az önkormányzatok adómegállapítási jogát. Az önkormányzat az általa határozott időszakra megállapított adómérték esetén jogosult lenne legkorábban a határozott időszak harmadik évétől kezdődően megemelni az adómértéket. Erre azonban csak abban az esetben lenne jogosítványa, ha a határozott időszakban rendkívüli mértékben, legalább 50%-kal csökken az adóbevétele, és csak arra az időszakra, amíg a jelentős csökkenés fennáll. A kiszámíthatóság növelése érdekében a javaslat korlátozásokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy az adómérték-emelés milyen esetben és mértékben érintheti hátrányosan az adózókat.

A javaslat szerint az adóalanyok jogosultak lennének a jövőben esedékessé váló adókötelezettségükre tekintettel előrehozott adót bevallani és fizetni, amelyet az általa meghatározott adókötelezettség összegébe számítana be az önkormányzat.

A jövőben cégjogi bejegyzés, illetve változások esetén a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság továbbítja a székhely szerinti önkormányzat részére, amellyel a cég önkormányzat felé a továbbított adatok vonatkozásában fennálló bejelentési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.

2018. január 1-jétől új építményadó-tárggyal, a szabadtéri reklámhordozóval egészülne ki a jogszabály, illetve a jövőben a szélerőműhöz hasonlóan a napelem-erőmű is iparűzési adó telephelynek minősülne.

2018. január 1-jétől az IAS 18 Bevételek című és az IAS 11 Beruházások című standardokat felváltja az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard, továbbá az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard is bevezetésre kerül. Erre tekintettel szükséges az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyok esetén a nettó árbevétel meghatározásához kapcsolódó szabályok módosítása.

A fentieken túl a javaslat pontosításokat tartalmaz a tulajdonos definíciójához kapcsolódóan, illetve pontosítási céllal külön nettó árbevétel definíciót vezetne be a tipikusan nem vállalkozási tevékenységet végzőkre.

Az oldal tetejére

Illetékek

A jelenleg hatályos szabályok szerint a pénzügyi lízingbe adás esetén alkalmazott illetékkedvezmény kétszerese fizetendő meg abban az esetben, ha a pénzügyi lízingszerződés nem megy teljesedésbe a meghatározott időn belül. A javaslat mentesíti az illetékbüntetés alól azokat az eseteket, amelyekben azért nem megy teljesedésbe a szerződés, mert a szerző fél elhunyt, vagy jogutód nélkül megszűnt.

A javaslat újrafogalmazza a forgalmi érték meghatározására vonatkozó szabályokat, de azok lényegi tartalmi változtatása nélkül. Egyértelművé teszi az adóhatóság által alkalmazható értékmegállapítási módszereket, és meghatározza az ehhez létrehozandó nyilvántartásokat. A vagyonszerzőknek továbbra is lehetőségük lenne a forgalmi érték bejelentésére, amit az adóhatóság figyelembe vehet a forgalmi érték meghatározása során.

A javaslat a kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere keretében történő szerzéssel, illetve az ügyvédi iroda illetékmentes átalakulásával kibővíti azon illetékmentes szerzések körét, amelyek esetében a vagyonszerzőnek nem kell a vagyonszerzést bejelentenie.

A fentieken túl a javaslat pontosítja a gazdálkodó szervezet fogalmát, egyértelművé téve azt, hogy a külföldi személyek is gazdálkodó szervezetnek minősülnek az Itv. alkalmazásakor. További módosításokat fogalmaz meg a javaslat a magánszemélyek lakáscseréjéhez kapcsolódó illetékkötelezettségek és mentességek szabályaihoz.

Az oldal tetejére

Általános forgalmi adó

A törvényjavaslat alapján mind a fogyasztási célú halakra, mind pedig az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcs 5%-ra csökkenne. A módosított adókulcsokat 2018. január 1-jétől kellene alkalmazni a kapcsolódó átmeneti rendelkezések figyelembevétele mellett.

A javaslat módosítaná továbbá az internet-hozzáférési szolgáltatás fogalmát, amely értelmében a hálózati szolgáltatás nem minősülne internet-hozzáférési szolgáltatásnak, így arra a kedvezményes áfa kulcs nem lenne alkalmazható.

A javaslat alapján 2017. július 1-jével nem lép hatályba a belföldi összesítő nyilatkozat benyújtásának értékhatárát 100 ezer forintra csökkentő rendelkezés, valamint elhalasztásra kerül a számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák adattartalmára vonatkozó online adatszolgáltatási kötelezettség is. A módosításhoz fűzött indokolás szerint a rendszer éles indulása előtt szükséges teszt időszak biztosítása, ezért az adatszolgáltatás egy év türelmi idő mellett önkéntes alapon fog működni. Ennek részletszabályai később várhatók.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összhangban a törvényjavaslat szövegpontosító jellegű rendelkezéseket is tartalmaz, amely alapján a javaslat a „jogerőre emelkedés” fogalma helyett a „véglegessé válás” fogalmat rendelné használni a jövőben (például az új ingatlan fogalmánál alkalmazandó engedélyre vonatkozóan).

Az oldal tetejére

Pénzügyi szektort érintő adók

A pénzügyi szervezetek különadójával összefüggésben a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a bankadó alanyai a különadó 50%-áig csökkenthetnék a fizetendő különadójuk összegét a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegével.

A javaslat meghatározza a kedvezmény igénybevételének feltételeit, továbbá azt, hogy mely célok minősülnének kedvezményezettnek (például amatőr sportszervezetek és az utánpótlás nevelés támogatása). Lényeges, hogy a pénzügyi szervezetek különadójából történő kedvezmény lehívására vonatkozó rendelkezéseket az adózó választása szerint a 2017. adóév vonatkozásában is alkalmazhatná.

A javaslat bevezeti a „korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény” fogalmát, és rögzíti, hogy a sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatás esetében kizárólag a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények támogatása minősülhetne kedvezményezett célnak.

A fentiek mellett, a Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alaphoz vagy kötelező intézményvédelmi szervezethez csatlakozott hitelintézet a különadó összegét bizonyos feltételek teljesülése esetén csökkenthetné az önkéntes intézményvédelmi alapba vagy a kötelező intézményvédelmi szervezetbe az adóévben befizetett összeggel is.

A pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán módosulna az illetékmentességi kör, így nem keletkeztetne pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget az ügyfélszámlán vagy befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ha a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon kötelező intézményvédelmi szervezet tagja.

Az oldal tetejére

Jövedéki adók

A javaslat alapján bővülne a pénzügyi biztosítékok köre, miszerint a jövőben már lehetőség lenne a fedezetigazolás, mint biztosítéknyújtási forma alkalmazására is.

Az uniós irányelvvel való összhang megteremtése céljából a törvényjavaslat pontosítaná az ellenőrzött energiatermékek körét. A módosítás rendelkezik továbbá arról, hogy abban az esetben is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék saját felhasználás céljára kerül importálásra.

Az engedélyezési eljárással összefüggésben rögzíti a javaslat, hogy mely iratokat szükséges a hatóság rendelkezésére bocsátani eredetiben. E szerint az engedélyezési eljárás keretében három okirat típust szükséges a hatóságnak átadni, így a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó okiratokat, erkölcsi bizonyítványt, valamint a papír alapú jövedéki okmányok kiállításához adott aláírási címpéldányt.

Az oldal tetejére

Vám szabályok

A Vámtörvény rendelkezéseinek módosítása kapcsán pontosításra kerülne a vámhiány fogalma, valamint meghatározásra kerülne, hogy a vámjogi képviseletre vonatkozó formanyomtatványt kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani. Rögzíti továbbá a törvényjavaslat, hogy a „vámügyi egyszerűsítéssel” rendelkező AEO státuszú gazdálkodók számára a vámhatóság kockázati információt adhat át, feltéve, hogy annak átadása nem sérti a vámtitok megtartására vonatkozó rendelkezéseket.

Az oldal tetejére

Gépjárműadó

A törvényjavaslat rögzíti, hogy az önkormányzati adóhatóságnak nem kellene határozatot hoznia arról, ha az adóalany az adóévben valamely mentességi tényállás alapján mentesül a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól.

Az oldal tetejére

Regisztrációs adó

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása pontosítást tartalmaz azzal összefüggésben, hogy 2018. január 1-jétől a DT és CK diplomáciai betűjelű rendszámok kiváltásra kerülnének a CD betűjelű rendszámmal.

Az oldal tetejére

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (Szit.)

A Szit. törvény módosításának elsődleges célja az ilyen társaságok létrejöttének elősegítése és minél szélesebb körben történő elterjedése, amely hozzájárulhat az ingatlanpiac és a tőzsdei jelenlét miatt a tőkepiacok fellendüléséhez.

A jelenlegi és a változott részletszabályokat külön hírlevélben fogjuk ismertetni Ügyfeleinkkel, segítve ezzel az SZIT-té válást fontolgató társaságokat a döntésben.

Az oldal tetejére

Adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés (Aktv.)

Módosításra került az Aktv, amelynek értelmében a multinacionális vállalatcsoportok ún. országonkénti jelentés készítésére kötelezettek, amennyiben a vállalatcsoport konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió eurót.
Az új szabály értelmében főszabály szerint a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata köteles az országonkénti jelentés elkészítésére és beadására az adóilletősége szerinti állam adóhatóságához, a jogszabály érintett melléklete szerinti tartalommal.

Fontos megjegyezni, hogy a jelentéskészítési kötelezettség bizonyos feltételek fennállása esetén a csoport magyar adóügyi illetőségű tagjára is hárulhat. Az esetleges jelentés készítési kötelezettség mellett a magyar adóügyi illetőségű csoporttagoknak számolniuk kell az ún. bejelentési kötelezettséggel is, amelynek keretében a NAV-hoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteniük, hogy esetükben fennáll-e a jelentéskészítési kötelezettség, illetve, ha nem, azonosítaniuk kell az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagot. A bejelentési kötelezettséget az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjáig szükséges teljesíteni.

Az adatszolgáltatási, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a jogszabály különösen szigorú, akár 20 millió forint összegű mulasztási bírságot helyez kilátásba.

Az országonkénti jelentésben szereplő adatok automatikus információcsere keretében, meghatározott időszakonként, megosztásra kerülnek majd az illetékes adóhatóságok között. A NAV az így beérkezett adatokat adóalap-erózióhoz, illetve nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési célokra felhasználhatja. Az országonkénti jelentés tehát várhatóan jelentősen növelni fogja a cég- és adóstruktúrákra vonatkozó transzparenciát, ami még hatékonyabbá teheti az adóelkerülő stratégiák feltérképezését.

Az oldal tetejére

Adózás rendjét érintő változások

Kedvezmény előfeltétele a nettó adótartozás hiánya

Amennyiben valamely adótörvény alapján a NAV az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítése körében az általános szabályoktól kedvező eltérést engedélyezhet – ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést –, úgy a kérelemnek kizárólag abban az esetben lehet helyt adni 2018. január 1-jétől, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással.

Külföldi számlaszámok bejelentése

A 2018. január 1-jén érvényes valamennyi külföldi számlaszámot (számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját) a gazdasági társaságnak 2018. január 31-ig a NAV-hoz írásban, formanyomtatványon be kell jelentenie. Ezen bejelentés késedelmes, hibás, valótlan adattartalommal, hiányosan való teljesítése, vagy nem teljesítése 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Székhelyszolgáltató bejelentése

A 2017. január 1-jét megelőzően adószám megállapítása érdekében bejelentkezett egyéni vállalkozó, valamint cégbejegyzésre kötelezett adózó, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe, és a székhelyszolgáltató személyében 2016. december 31-jét követően nem következett be változás, a székhelyszolgáltató adatait 2017. szeptember 29-éig a NAV-hoz be kell jelentenie.

E-mailes kapcsolattartás külföldi jogalanyok részére

Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem kötelezett, úgy választása szerint jogosult elektronikus levélcímen való kapcsolattartásra. Ehhez szükséges elektronikus levélcímét a NAV-hoz kifejezett nyilatkozatával együtt bejelentenie.

Adófizetési biztosíték bevezetése

A NAV az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték letételére fogja kötelezi az adózót 2018. január 1-jétől, ha az adózó képviseletére jogosult személy, vagy az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese olyan más adózó volt vezető tisztségviselője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül 1 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 2 millió forintot meghaladó nettó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt.

A javaslat emellett a működő cégbe belépő, a fenti feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési biztosíték letételét.

Az adófizetési biztosíték összege a NAV-nál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett adótartozás összegének megfelelő összeg. Ha több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni. Az adófizetési biztosíték letétele megvalósítható egyrészt a NAV külön letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, vagy a kiállításától számított 12 hónapon keresztül érvényes, a NAV, mint kedvezményezett javára kiállított garancialevél benyújtásával.

A NAV anélkül, hogy felszólítaná az adózót adótartozásának megfizetésére, határozatban dönthet az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges felhasználásáról. Ennek hiányában a beérkezésétől számított 12 hónapig megőrzi a biztosítékot, majd azt, vagy annak fennmaradó részét ezen időszak leteltét követő 30 napon belül visszafizeti az adózó részére.

Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték jogerős megállapítását követően a vezető tisztségviselő, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának oka már nem állapítható meg. Azonban akire tekintettel az adófizetési biztosíték előírásra került kimentési kérelmet terjeszthet elő, illetve fellebbezési joga van az adózónak a biztosítékot kiszabó, illetve a felhasználását elrendelő határozattal szemben.

Súlyosítási tilalom leszűkítése

A korábbi szabályok értelmében a határozat jogerőre emelkedésétől, határozat nélkül lezárult ellenőrzés esetén annak befejezésétől számított egy éven túl az adózóra nézve hátrányosabb rendelkezéseket tartalmazó döntés kiadására nincs mód. A módosítással azonban meghatározásra kerül az is, hogy amennyiben az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egy éves időtartam leteltét követően is, legkésőbb 18 hónapon belül meghozható lesz.

Az oldal tetejére

Hasznosnak találta?