Áfaelvonási jog érvényesítése

Sajtóközlemények

Nagyobb odafigyeléssel érvényesíthető az áfalevonási jog

Sajtóközlemény

Budapest, 2015 november 17.

Az adóhatóság friss, minden eddiginél pontosabb útmutatót tett közzé az áfalevonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembevett szempontjairól, az adókijátszás elkerüléséről. A Deloitte áttekinti a legfontosabb változásokat.

Az új útmutató legfőbb jelentősége abban áll, hogy bár az adóhatóság az Európai Unió Bíróságának következetes gyakorlata alapján rögzíti, hogy nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag olyan, a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra alapozva, amelyről a számlabefogadó nem tudott, illetve nem tudhatott, a kellő gondosság alátámasztása érdekében számos, az ítélkezési gyakorlaton túlmutató intézkedést vár el a számlabefogadótól.

Egyes elmulasztott intézkedésekre (mint például a személyi, tárgyi feltételek, vagy a képviselet ellenőrzésének elmaradására) az adóhatóság már korábban is alapozta megállapításait, azonban az adólevonási jog érvényesítése érdekében most először fogalmazza meg ilyen strukturáltan valamennyi elvárását.

„Amennyiben adókijátszásra utaló körülmények észlelhetők nemcsak egy konkrét ügylet kapcsán, hanem az érintett gazdasági szektorban is, az adóhatóság elvárásként fogalmazza meg, hogy a számlabefogadó ésszerű intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy adókijátszásnak ne legyen részese, és részletesebben tájékozódjon partneréről, amelytől termékeket vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni.”
Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

Az intézkedések körében az adóhatóság indokoltnak tartja a számlakibocsátó teljesítőképességéről, a munkát elvégző személyéről, szaktudásáról való meggyőződést, különösen, ha a szerződés teljesítése különleges szakértelmet kíván, vagy a szolgáltatás bizalmi jellegű. E vonatkozásban az adóhatóság álláspontja szerint az sem kizárt, hogy több lehetséges partnertől is árajánlatot kérjenek, és az árajánlatok kiértékelésénél a szállító megbízhatóságának kérdését is figyelembe vegyék a számlabefogadók. A teljesítés során ugyancsak elvárásként került megfogalmazásra, hogy a gazdálkodók győződjenek meg az üzleti partnerük szerződésszerű teljesítéséről például a részükre leszállított termék, teljesített szolgáltatás mennyiségéről, minőségéről, a szállítás közben esetlegesen keletkezett sérülésekről, adott esetben biztosítást kössenek.

A szerződésből fakadó követelések teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy az adóalany kontrollálja, hogy a szerződéses partnere létező jogalany-e és a nevében az arra jogosult köt-e szerződést. Az ellenérték kiegyenlítésekor a számlabefogadónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy az ellenérték kiegyenlítését megalapozó kötelezettségeit a partner (értékesítő, szolgáltatásnyújtó) teljesítette, valamint arról, hogy az arra jogosultnak egyenlíti-e ki a vételárat.

A számlabefogadó sajtóhírekből, az adóhatóság, illetve más hatóság tájékoztatása által értesülhet az érintett szektor adókijátszással való kiemelt fertőzöttségével kapcsolatos kockázatokról, vagy tudomást szerezhet onnan is, ha olyan, a normál üzletmenettől eltérő ügyeleteket tapasztal az érintett szektorban, ahol az eltérések mögött nincsenek üzleti megfontolások.

A tájékozódást segíti, hogy az adóhatóság honlapján ellenőrizhetőek a leendő partner legfontosabb adatai (pl. adószámának érvényessége, alkalmazottainak száma, van-e 180 napon túli adótartozása vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás vele szemben). A gazdasági szereplők számára további információforrás lehet a nyilvános és közhiteles cégnyilvántartás, illetve a szintén nyilvános kamarai nyilvántartás is.

Azonban nem elégséges csupán az informálódás, a kellően gondos eljárás alátámasztása érdekében nélkülözhetetlen a pontos dokumentáció is.

Az áfatörvény által előírt üzleti ellenőrzési eljárására vonatkozó dokumentumokat a számlabefogadó az adóhatósági ellenőrzés alkalmával köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben adókijátszás gyanújára utaló körülmények merülnek fel akár a konkrét ügylet, akár a gazdasági szektor kapcsán, a számlabefogadó a szokásos, általa meghatározott metodika szerinti üzleti ellenőrzési eljáráson túl további intézkedések megtételére is köteles.

Mindig az ügylet és az adott gazdasági szektor összes körülményének ismeretében határozható meg, hogy az adózónak az üzleti partnerére, a befogadott számlára, az ügylet teljesítésére vonatkozó tájékozódási kötelezettsége során milyen intézkedéseket kell megtennie. E célból pedig az adóhatóság elvárja, hogy az ésszerű intézkedések mértékét, terjedelmét és eszközeit az adózók az adott ügylet és gazdasági szektor körülményei alapján megválasszák és dokumentálják.

Minden vállalat érdekében áll az adólevonási jog érvényesítése és a kellő gondosság alátámasztása, ezért mind a belső üzleti ellenőrzési eljárások és azok dokumentáltságának kialakítására, mind pedig a megvalósításra, a régi megbízási szerződések módosítására, vagy új szerződésminták kialakítására nagy hangsúlyt kell fektetni. Ezek hatásos eszközök lehetnek az adókijátszás gyanújának felmerülése ellen is” – tette hozzá Veszprémi István.

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői

Veszprémi István, partner, adó- és jogi tanácsadás

Veszprémi Istvánt az egyik legelismertebb hazai adószakértőként tartják számon. 2008 júniusa óta a Deloitte partnere, de korábban igazgatóként már éveken át szerepet vállalt a Deloitte Adóosztályának menedzsmentjében. Veszprémi a pénzintézeti szektorra szakosodott adótanácsadói csapat vezetője, és ő felel a vállalatfelvásárláshoz és összeolvadáshoz (M&A) kapcsolódó adótanácsadói üzletág irányításáért is. Fő szakterülete a Deloitte-nál a személyi jövedelemadóval, társasági adózással, általános forgalmi adózással és a kapcsolt vállalkozások közti árazással (transzferárakkal) kapcsolatos tanácsadás. Ügyfelei közé több jelentős hazai és multinacionális vállalat, köztük több nagy pénzintézet, illetve energiaipari vállalat is tartozik.

Hasznosnak találta?