blue eu sticker

Hírek

Európai Uniós aktualitások

Olvassa el összefoglalónkat az Európai Unió Bíróságának elmúlt időszakban hozott, magyar szempontból is érdekes ítéleteiről!

I. Az adólevonási jog megtagadása azon időszakban megvalósított beszerzések után, amikor az adóalanyt az adó nyilvántartásból törölték

Az Európai Unió Bírósága („Bíróság”) 2018. március 7. napján hozott ítéletében szigorú értelmezést képviselt az adólevonási jog gyakorlásának vonatkozásában, abban az esetben, ha az adóalanyt a bevallási kötelezettségének elmulasztása miatt az adóalanyi nyilvántartásból törölték.

1. Előzmények

Egy romániai társaság 2012. augusztus 1-jével törlésre került az áfanyilvántartásból, tekintettel arra, hogy két korábbi bevallási időszakban elmulasztotta benyújtani az adóbevallásait. A Társaság a törlés időtartama alatt, egészen 2013. július 31-ig áfát tartalmazó számlákat állított ki anélkül, hogy erre vonatkozóan áfabevallásokat készített volna.

A fenti időszakra vonatkozóan a Társaságnál lefolytatott adóellenőrzést követően a Társaságot az adóhatóság határozata alapján adóhiány megfizetésére kötelezték, amelyet a Társaság adólevonási jogának érvényesítésére hivatkozással csökkenteni kívánt.

2. Az Ítélet

A Bíróság az ítéletében megállapította, hogy azon nemzeti szabály, amely az adónyilvántartásból törölt adófizető részére adóhiány megfizetését írja elő anélkül, hogy elismerné e tekintetben az adóalanynak az ugyanezen időszakban végzett beszerzései után felszámított áfalevonáshoz való jogát, nem ellentétes a 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: „Irányelv”) rendelkezéseivel.

A fenti ítéletet a Bíróság arra alapozta, hogy alapvetően az előzetesen felszámított adó levonása lehetséges, amennyiben az anyagi jogi követelmények (megfelelően kiállított számla) teljesülnek, még ha az adóalany egyes alaki követelményeknek (az adóköteles tevékenység megkezdésének, bejelentésére vonatkozó kötelezettség) nem is tesz eleget, kivéve, ha ezen alaki jogi követelmény megsértése azzal jár, hogy nem lehet biztosítani az anyagi jogi követelményeknek való megfelelést, valamint ha objektív körülmények alapján bizonyítást nyer, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoznak.

A Bíróság az ügy sajátosságait is figyelembe véve megállapította, hogy az áfabevallások hiánya, amelyek lehetővé tették volna az áfafizetési kötelezettségét megállapítását és annak az adóhatóság általi ellenőrzését, alkalmasak arra, hogy akadályozzák az adó pontos beszedését és következésképpen veszélyeztessék a közös áfarendszer megfelelő működtetését, így az adóhatóság általi adólevonási jog megtagadása jogszerű volt.

3. Nemzeti jogra gyakorolt hatása

Az új adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóhatóság törölheti az adóalany adószámát abban az esetben, ha az áfabevallási kötelezettségének a törvényben megállapított (pót)határidőn belül nem tesz eleget. A törölt adószámú adóalanyok által kiállított számla alapján adólevonási jogot nem lehet gyakorolni, még akkor sem, ha a gazdasági esemény ténylegesen megvalósult. Mindezt tovább erősíti az új törvény azon rendelkezése is, amely szerint adószám törlését követően az adóhatóság az új adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységét a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.

II. Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő, nonprofit társaság adóalanyisága

A Bíróság 2018. február 22. napján hozott ítéletében rendelkezik arról a kérdésről, hogy adóalanynak tekinthető-e az a nonprofit társaság, amely kompenzáció ellenében önkormányzati feladatokat lát el az önkormányzat megbízásából.

1. Előzmények

A Nagyszénás Településszolgáltatási Nonprofit Kft. (a továbbiakban: „NTN”), amely 100%-ban az önkormányzat tulajdonában áll, az önkormányzattal kötött megállapodása alapján az általa juttatott kompenzáció ellenében közszolgálati feladatok ellátására vállalt kötelezettséget.

Az NTN nem állított ki számlát az önkormányzat részére e feladatok ellátásáról és az említett feladatok teljesítésének ellenértékeként kapott összeg után sem számított fel áfát. Erre hivatkozással az adóhatóság az NTN-nél lefolytatott adóellenőrzéseket követően adókülönbözetet állapított meg az NTN terhére és a társasággal szemben adóbírságot szabott ki, valamint késedelmi pótlékot számított fel.

Az NTN az adóhatóság előtt, majd azt követően a jogorvoslat során azzal érvelt, hogy közfeladatot látott el az önkormányzat megbízásából és részére, (és ezáltal az ezügyben kötött szerződés nem minősül szolgáltatási szerződésnek) valamint magát költségvetési szervként definiálta, mivel feladatait az önkormányzat által biztosított támogatások felhasználása révén végezte.

2. Az Ítélet

A Bíróság az ítéletében megállapította, hogy amennyiben egy társaság - amely ugyan az önkormányzat 100%-os tulajdonában áll – az önkormányzattal kötött szerződés alapján bizonyos közfeladatokat lát el, és azokért kompenzáció illeti meg, az az Irányelv alapján ellenszolgáltatás fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak és így áfaköteles szolgáltatásnak minősül, tekintettel arra, hogy az önkormányzat által az NTN részére fizetett támogatás állandó és rendszeres jellegű.

A Bíróság továbbá megállapította, hogy az NTN az érintett szerződés alapján ráruházott közfeladatok ellátása tekintetében nem rendelkezik az önkormányzatot megillető hatósági jogkörök egyikével sem. Az önkormányzat a társaságot nonprofit korlátolt felelősségű társaságként hozta létre így a társaság magánjogi jogi személynek minősül, azaz nem minősül közhatalmi tevékenységet ellátó, a közjog által szabályozott szervnek.

3. Nemzeti jogra gyakorolt hatása

A fenti ítélet összhangban áll a magyar joggyakorlattal, amely rendkívül szűken értelmezi azokat a tevékenységi köröket, amelyek közhatalmi jellegűnek minősülnek és lehetővé tennék a közjogi személyekre vonatkozó adómentesség alkalmazásának lehetőségét.

III. Az adóhatóság késedelmes kiutalása miatt felszámolandó késedelmi kamat csökkentése

A Bíróság 2018. február 28-án hozott ítéletében megállapította, hogy az adósemlegesség elvével ellentétes az az értelmezés, amely lehetővé tenné a visszatérítendő adó összegének csökkentését az adóalanynak fel nem róható körülmények miatt abból a megfontolásból, hogy a visszatérítés összege meghaladja az adóalanynál ténylegesen felmerült kár mértékét.

1. Előzmények

A Nidera BV (a továbbiakban: „Társaság”) egy Hollandiában letelepedett társaság, amely mezőgazdasági termékeket szerzett be Litvániában valamint 3,4 millió euró összegű áfát fizetett meg a szállítók számlái alapján, majd ugyanezen időszak alatt harmadik országokba exportálta a termékeket. A litván adóhatóság megtagadta az említett tranzakció alapján felszámított adó visszatérítését arra hivatkozva, hogy a Társaság áfaalanyként történő nyilvántartásba vételére a kérdéses időszakot követően került sor, így nem jogosult a megfizetett áfa levonására.

Később elismerésre került, hogy a Társaság jogosult levonni az előzetesen megfizetett áfát, így kötelezték az adóhatóságot a szóban forgó összeg visszatérítésére. A Társaság a késedelmes visszatérítés miatt kérte az összegre vonatkozó kamatok megfizetését is. Az adóhatóság a kamatot a fenti utasítástól a visszatérítés időpontjáig terjedő időszakra számolta fel. Ezzel szemben a Társaság álláspontja az volt, hogy a kamatokat a Társaságnál korábban tartott ellenőrzéstől kezdve kell számolni.

A visszatérítendő összegre való tekintettel a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság arra várt választ, hogy az adósemlegesség elvével összefüggésben az adóvisszatérítés összegét lehet-e csökkenteni az adóalanynak fel nem róható körülmények miatt különös tekintettel arra, hogy a visszatérítendő összeg meghaladja a Társaságnál ténylegesen felmerült kár mértékét.

2. Az Ítélet

Ítéletében a Bíróság megállapította, hogy az adósemlegesség elvével ellentétes az az értelmezés, amely lehetővé tenné a visszatérítendő adó összegének csökkentését az adóalanynak fel nem róható körülmények miatt abból a megfontolásból, hogy a visszatérítés összege meghaladja az adóalanynál ténylegesen felmerült kár mértékét. A vissza nem térítés időtartamának hossza önmagában nem indokolhatja a késedelmi kamatok csökkentését, ugyanis a csökkentés lehetősége azzal járhat, hogy nem ösztönzi az adóhatóságot az áfakülönbözet lehető leghamarabb történő visszatérítésére, ami az adóalany tekintetében az adósemlegesség elvével ellentétes pénzügyi kockázattal járhat.

3. Nemzeti jogra gyakorolt hatása

A késedelmi pótlék, illetve annak mértéke a magyar szabályozási környezetben is többször vita tárgyát képezi. A 2018. január 1. napjától hatályos, az adóvisszatérítés szabályait tartalmazó új adózás rendjéről szóló törvény a tervezettel ellentétben nem módosította a szabályozást, így az adóhatóság késedelmes kiutalása esetén a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat azonban, ha az igénylés az igényelt összeg harminc százalékát meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó mulasztása akadályozza. A magyar adóhatósági gyakorlat alapján az a jellemző, hogy a kiutalás előtt áfa ellenőrzés indul az adózóval szemben, amely gyakran akár több évig is elhúzódik, a visszaigényelt összeg kiutalása nélkül. Késedelmes kiutalás esetén az adózó jogosult a késedelmi kamatra, ennek megtagadása csak a törvényben előírt esetben lehetséges.

IV. A levonási jog határidejének korlátozása

A Bíróság 2017. október 26-án hozott ítéletében megerősítette Campos Sanchez-Bordana főtanácsnok azon indítványát – mely főtanácsnoki indítványról korábbi hírlevelünkben már írtunk -, amely szerint nem tagadható meg az adóvisszaigénylési jog arra hivatkozással, hogy az adólevonásra jogot adó tranzakció 5 évvel megelőzte magát az adó visszaigénylését.

1. Előzmények

A szóban forgó ügyben a Volkswagen 2004 és 2010 között termékeket szerzett be szlovák partnerétől, amelyekkel kapcsolatban nem került áfa felszámításra a kiállított számlákon. A szlovák partner 2010-ben javította a számlákat, valamint ennek megfelelően az áfa összege is megfizetésre került utólagosan, amellyel kapcsolatban a Volkswagen adólevonási jogával kívánt élni.

2. Ítélet

A Bíróság megállapította, hogy a tagállamok jogosultak bizonyos időbeli korlátozásokhoz kötni az adólevonási jog gyakorlásának lehetőségét, azonban amennyiben a tartalmi (a tranzakció ténylegesen megvalósult) és alaki (a számla megléte) követelmények teljesülnek, az adólevonási jog nem korlátozható, tekintettel arra, hogy az csak akkor nyílt meg a Volkswagen részére, amikor az adó megfizetésre került. A Bíróság ezen felül kiemelte, hogy amennyiben az adóhatóság nem látja akadályát a megfizetett adó befogadásának az elévülési idő elteltével, abban az esetben a levonási jogot sem korlátozhatja az elévülési idő elteltére való hivatkozással.

3. Nemzeti jogra gyakorolt hatása

Kiemeljük, hogy tapasztalataink alapján a magyar adóhatóság gyakorlata analóg esetben eltérhet a Bíróság álláspontjától. Előfordult ugyanis olyan eset, amikor a késedelmi kamathoz való jogot az adóhatóság arra hivatkozással tagadta meg, hogy az időszak – amelyre vonatkozóan a késedelmi kamat visszaigénylésre került – már elévült, függetlenül attól, hogy a késedelmi kamathoz való jog csupán az időszak elévülését követően nyílt meg.

Hasznosnak találta?