Hírek

Kedvező változások a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény szabályaiban

A Magyarországon működő negatív vagy nem jelentős adózás előtti eredménnyel rendelkező cégek (például „cost plus” alapon működő leányvállalatok) jelentős része nem azonosítja, hogy az általa vagy másokkal közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység költsége különböző adóelőnyökkel járhat: a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetlen kapcsolódó költségek csökkenthetik a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapját, illetve a szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény érvényesíthető.

2019. január 1-én hatályba lépett a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény, amely kedvező változásokat hozott a szociális hozzájárulási adó szabályozásában, többek között a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény kapcsán. Több olyan korlátozó jogosultsági feltétel is megszűnt (összes bevétel 40%-nak kutatás-fejlesztési tevékenységből kellett származni, külső gyakorlóhelyként 3-5 gyakornok fogadása, kutató-fejlesztői létszám fenntartása), amelyek értelmezése és teljesítése számos esetben problémát okozott az adókedvezmény igénybevételekor.

Az új szabályozás értelmében a kutató-fejlesztők bérköltsége (mint a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége) után számított szociális hozzájárulási adó 50%-a adókedvezményként csökkentheti a fizetendő szociális hozzájárulási adót. Az adókockázatok csökkentése érdekében a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység azonosítása kulcsfontosságú. A kutatás-fejlesztési tevékenységek azonosítására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának több eljárása (projektminősítés, projektcsoport-minősítés, szakértői vélemény-kérés) is elérhető, amelyek segítségével az adóhatóságra nézve jogerősen vagy kvázi jogerősen határozható meg, hogy egy adott tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

Az adókedvezmény alkalmazása a korábbi szabályokhoz képest egyszerűsödött, a vállalatok havonta igénybe tudják venni az adókedvezményt, azonban az igénybevétel kapcsán több tipikus kérdéskör is felmerülhet, mint például, hogy hogyan kell eljárni azon munkavállalók esetén, akik nem teljes munkaidejükben folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet.

Amennyiben az adókedvezményt, vagy egyéb K+F minősítési/állami támogatási kérdéseket illetően bővebb információra lenne szükségük, kérjük, keressék szakértőinket az alábbi elérhetőségeken.

Hasznosnak találta?