K+F felmérés

Sajtóközlemények

Fejleszteni kell a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti K+F együttműködést

Sajtóközlemény

Budapest, 2016. május 31.

A Deloitte hatodik alkalommal elkészített vállalati K+F felmérése szerint Magyarországon idén először többen tervezik a K+F ráfordítások növelését, mint ahányan a szinten tartását. Emiatt megnő a hazai piaci igény a képzett K+F szakértőkre, a hatékonyabb konzorciumi együttműködésekre, illetve a szellemi tulajdonjog és a tudás hasznosíthatóságának tisztázására. A K+F pénzügyi eszközök iránt azonban mérsékeltebb a válaszadói elkötelezettség.


2015-től jelentősen átalakult az uniós és a hazai K+F forrásokat kezelő pályázati-támogatási rendszer. A 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésre álló 750 milliárd forint társfinanszírozott európai uniós forrás mellett a 2016. évi Programstratégia keretében idén mintegy 80 milliárd, míg 2017-ben előreláthatólag közel 83 milliárd forint lesz elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására.

„Az elmúlt hat évben első alkalommal többen tervezik a K+F ráfordítások növelését a következő 1-2 évben, mint ahányan a K+F ráfordítások szinten tartását tervezik. Ez elősegítheti a GDP arányos vállalati K+F ráfordítások további növekedését. A vállalati K+F ráfordítások növelését a válaszadók szerint leginkább befolyásoló külső tényező a sokféle támogatási lehetőség, azaz a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás, illetve adókedvezmény elérhetősége. Mivel a vissza nem térítendő támogatások a vállalati K+F ráfordításokon belül jelentős részt képviselő nagyvállalatok számára egyre korlátozottabban lesznek elérhetőek, a visszatérítendő támogatások pedig kevésbé vonzóak számukra, fennállhat annak a kockázata, hogy a relatív forrásbőség nem feltétlenül járul hozzá a vállalati K+F ráfordítások arányos méretű növekedéséhez. A Deloitte éves felmérésének célja a 2020-ra tervezett, 1,8%-os GDP arányos K+F ráfordítás megvalósulása érdekében olyan szabályozási és támogatáspolitikai környezettel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, ami minél inkább a K+F+I területen érdekelt közép- és nagyvállalatok véleményén és várakozásain alapszik”
dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágát vezető partnere.  

A 2016-os eredmények alapján, az előző évekhez képest, a válaszadók között jelentősen kisebb arányt képviselnek azok a vállalatok, amelyek egyáltalán nem költöttek kutatás-fejlesztésre 2015-ben (11,5%). Ezzel szemben növekedett azoknak a száma, akik árbevételük 3 és 10% közötti értékét fordították K+F-re. Középtávon, vagyis a következő 3-5 évben, a válaszadók közel 60%-a a tervezi a K+F ráfordítások növelését 2015-höz képest.

Támogatások és adókedvezmények

Pozitív eredmény, hogy 2016-ban már a válaszadók 73%-a jelezte, hogy ismeri a K+F adókedvezményeket, ráadásul közülük bő 40% hangsúlyozta, hogy tökéletesen tisztában van velük – ennek ellenére a válaszadók alig 50%-a veszi igénybe őket.

Azon válaszadók közül, akik szerint a cégük folytat K+F adókedvezmények igénybevételére jogosító K+F tevékenységet, a legtöbb válaszadó (23,9%) számára a kapcsolódó adójogszabályok egyértelműségének a hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot. Ezt követi szorosan az adóhatóság K+F adókedvezményekre vonatkozó álláspontjával kapcsolatos bizonytalanság (19,6%), illetve a K+F tevékenységekhez kapcsolódó költségeket alátámasztó belső elszámolások (17,4%) kialakítása.

Dr. Márkus Csaba kiemelte:Az elmúlt két évhez képest növekedett azon válaszadók aránya, akiknek nincsenek megfelelő erőforrásai a pályázati lehetőségek nyomon követésére, illetve a pályázatok elkészítésére, azaz látható piaci igény lenne a képzett szakértők jelenlétére. A pénzügyi eszközök, például kedvezményes kamatozású hitelek, garanciaeszközök használata pedig még összetettebb megközelítést kíván.”

A válaszadók csaknem 23%-a szerint a támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő jellege, illetve a visszatérítés mértéke nem befolyásolja a pályázói hajlandóságot (szemben a 2015-ös 10,7%-kal) – bár ebből nem vonható le szükségképpen az a konklúzió, hogy ezen válaszadók mindenképpen pályáznának.

Ugyanakkor míg 2015-ben a válaszadók 25%-a, 2016-ban immár 34%-uk jelezte, hogy a támogatás bármely részének visszafizetése esetén nem pályázna. Emellett, ha a visszatérítés a K+F projekt eredményes befejezésétől, vagy ha a projekt eredményéből származó bevétel nagyságától és felmerülésének időpontjától függ, 2016-ban mindössze a válaszadók 3,6%-a pályázna ilyen feltételekkel (szemben a 2015-ös 25%-kal).

Ezek a válaszok nem megnyugtatóak a jelentős volument képviselő pénzügyi eszközök felhasználását illetően. Fennállhat annak a kockázata, hogy a forrásfelhasználás érdekében a feltételrendszert túlságosan „fel kell puhítani”, vagy a K+F jelleg helyett a kizárólag innovációs célú projektek támogatására kell fókuszálni. Utóbbiak esetén viszont az innovációs jelleg megfelelő alátámasztása számos esetben komoly nehézségeket okozhat” – fűzte hozzá dr. Márkus Csaba.

A K+F ösztönzők jelenlegi rendszerének legfőbb problémái

A felmérés alapján közel 40%-ra növekedett azon válaszadók aránya, akik szerint a K+F támogatások jelenlegi rendszerében a legnagyobb probléma a támogatások és adókedvezmények adóhatóság és más hatóság általi elbírálása körüli bizonytalanság. A K+F támogatásokra és adókedvezményre jogosító tevékenységek beazonosítása (34%) szintén kiugróan magas arányt képvisel a válaszadók szerint, és e két probléma adja a válaszadók által megjelölt nehézségek közel 75%-át.

Együttműködés külső vállalkozásokkal a K+F projektek során

Az elmúlt három évhez hasonlóan, a K+F projektek végrehajtása során a válaszadók többsége (közel 64%) együttműködik más vállalkozásokkal. Azonban a vállalatok több mint 80%-a – különösen, ha van dedikált K+F központja – csak akkor működik együtt más vállalkozásokkal, ha az kifejezetten szükséges a K+F projekt megvalósításához. A vállalatok jelentős hányada azonban kizárólag magasabb támogatási összeg vagy a támogatásra való jogosultság miatt tervez együttműködést harmadik felekkel, és félő, hogy az együttműködést gyakran nem a megvalósítandó projektek iránti valós piaci igény, hanem a támogatások maximalizálása motiválja.

Ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy bár az elmúlt évekhez képest jelentősen megnövekedett azon válaszadók száma, akik igénybe vennék a K+F pályázati támogatásokat, de az ehhez szükséges konzorciális együttműködést a K+F projektjeik jellege, illetve az üzleti érdekeik nem teszik lehetővé. Ez megerősíti az elmúlt években jelzett azon aggályt, hogy a potenciális kedvezményezettek K+F ráfordításainak növelését nem segíti, ha mesterségesen konzorciumi együttműködések kialakítására kötelezik a vállalatokat.

A Deloitte idén először arra is rákérdezett, hogy miként lehetne a vállalatok és felsőoktatási intézmények közötti K+F együttműködést tovább fejleszteni. A válaszadók legfontosabb tényezőként a felsőoktatási hallgatók gyakorlatorientáltabb oktatását nevezték meg (33,9%), továbbá kiemelték a felsőoktatási intézményi döntéshozatal felgyorsításának fontosságát (16,1%), illetve egyforma arányban (14,3%) szorgalmaznák a felsőoktatási intézmények kutató-, illetve laborkapacitásainak fejlesztését és a rendszeres egyeztetésre, a kapacitások és igények jobb felmérésére lehetőséget nyújtó platform kialakítását.

A nagyvállalatok, valamint a KKV-k kutatás-fejlesztési együttműködését tekintve a válaszadók a leghangsúlyosabb tényezőnek a projekt keretében keletkező szellemi tulajdonjog, illetve tudás hasznosíthatóságának nehézkes kezelését tartják, illetve azokat a problémákat emelték ki, miszerint egy KKV nehezen tud érvényesülni egy ilyen együttműködésben. Több KKV együttes bevonása viszont gyakran aránytalanul nagy energiaráfordítást igényel egy nagyvállalat részéről” – mutatott rá dr. Márkus Csaba.

A felmérésről

A közép- és nagyvállalatok körében végzett régiós felmérésben idén a 78 válaszadó magyar cég mellett kilenc további közép-európai ország (Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) vállalatai vettek részt.

Olvassa el a teljes K+F jelentés 2016-os kiadását!

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői

Dr. Márkus Csaba, partner

Dr. Márkus Csaba a Deloitte Zrt. partnere, a Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának vezetője. Szakterületéhez tartoznak az Európai Unió szabályozási és szabályozáspolitikai kérdései, egyes uniós intézmények előtti eljárások illetve az uniós jog magyarországi és más tagállambéli implementációja, valamint ennek üzleti alkalmazása.
A szakértő komoly szakmai tapasztalatra tekint vissza a külföldi cégek jelentős magyarországi beruházásaihoz kapcsolódó tanácsadás területén, átfogó és naprakész ismeretekkel rendelkezik az uniós pályázati források felhasználásának módját és hatékonyságát illetően, mindenekelőtt a nagy- és középvállalatokra vonatkozóan, és számos kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybe vételével kapcsolatos komplex tanácsadási projektben vett részt.

Márkus Csaba szakterületéhez tartozó főbb témakörök:

  • Magyarországi befektetési környezet és versenyképesség
  • A jelentős külföldi beruházásokhoz kapcsolódó egyedi támogatások rendszere
  • Uniós pénzek hatékony felhasználása, uniós (társ)finanszírozású pályázatok csapdahelyzetei (nagy- és középvállalatok számára) 
  • Uniós jogi, szabályozási és szabályozáspolitikai kérdések (pl. állami támogatások, közszolgáltatások szabályozása és finanszírozása, belső piaci szabályozás stb.)
  • Az EU-jog magyarországi implementációja és alkalmazása
  • Fejlesztési adókedvezmények alkalmazása, notifikációs anyagok összeállításában történő közreműködés
  • K+F adókedvezmények igénybevétele, adóhatóság előtti eljárásban ügyfelek részére tanácsadás
  • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti K+F minősítési eljárásban közreműködés
     

dr. Márkus Csaba

dr. Márkus Csaba
Hasznosnak találta?