Fontos Kúria döntés az adóalap kiigazításáról

Miről is van szó? Tegyük fel, hogy egy vállalkozás úgy számol el kapcsolt vállalkozásával, hogy az ügyletben a piacinál magasabb árat alkalmaz. Mondjuk egy a piacon 20-30 forint közötti összegért megvásárolható terméket végül 50 forintért ad el neki. Emiatt társasági adóalapja értelemszerűen magasabb lesz annál, mintha a piaci árak mellett lett volna. Az eladó így adóbevallásában – élve a Tao. tv. 18. § (1) szerinti jogával – adóalapját a piaci ársávba eső értékre, mondjuk annak éppen a közepére, azaz 25 forintra korrigálja.

A vitás ügyben az adóhatóság azonban ezt a lépést kifogásolta. Szerinte ugyanis a vállalkozás a kiigazítást a piaci ársáv legközelebbi pontjáig (30 forintig) végezhette volna el, nem pedig egy általa szabadon választott közbenső értékre. Az adóellenőrzés így a vállalkozás terhére a 25 és a 30 forint közötti különbségig adókülönbözetet állapított meg. A felek végül perre mentek, ahol a fő kérdés az volt: adóalap kiigazítást a piaci ársáv mely elemére kell elvégezni?

A Kúria végül az adózónak adott igazat. Adott körülmények között ugyanis a szokásos piaci ársávon belül bármely pont megfelel a szokásos piaci árnak. Tehát, ha a kapcsolt vállalkozások a piaci ártartományon kívüli árat alkalmaznak, nem jelenti azt, hogy adóalap korrekció esetén az ártartomány legközelebb eső szélső értékét kell figyelembe venniük. Ez ugyanis sem a Tao.tv. 18.§ (1) bekezdésből, sem az OECD Irányelvekből nem következik. Az ügyben sikerre vivő védelmi és képviseleti érvmenetet a Deloitte Legal ügyvédjei és a Deloitte transzferár szakértői alakították ki.

A most kiadott ítélet kapcsán felmerül a kérdés, hogy az adóhatóság ezt a saját hasznára fordítja-e más ügyekben? Vajon a jelen ítéletre való hivatkozással változtat-e eddigi ellenőrzési és adóalap kiigazítási gyakorlatán és az eddiginél méltánytalanabb megközelítéssel maga is a piaci ársáv egy tetszőleges értékére, nem pedig a legközelebbi értékre tekintettel végzi-e majd a kiigazításokat?

- teszi fel a kérdést Helybély Judit a Deloitte transzferár tervezésre specializálódott csoportjának igazgatója.

Ez a per is bizonyítja, hogy a transzferár jogorvoslatok során elengedhetetlen az adózási és a jogi szakemberek közti szinergia, együttműködés a siker érdekében. A Deloitte emiatt alakította meg a közelmúltban transzferárazási tárgyú adóeljárásokkal és perekkel foglalkozó szakértői csapatát

– tette hozzá dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperekre szakosodott ügyvédje.