„25 lett, maradhat?!”, avagy jogértelmezésként irányadó Kúria ítélet transzferár kiigazítások elvégzése kapcsán

A napokban hozott a Kúria ítéletet egy már régóta elhúzódó, de elvi szempontból annál jelentősebb peres eljárásban, melynek keretében a vita tárgya az adózó és az adóhatóság között az volt, hogy nem piaci árak alkalmazása esetén a társasági adóalap megállapítás során az adóalap kiigazítást a piaci ársáv mely elemére tekintettel kell elvégezni.

Egy példán szemléltetve a vitás kérdést: „Alfa” társaság egy kapcsolt vállalkozásával folytatott ügylete során a piaci árnál magasabb ellenértéket alkalmazott, így társasági adóalapja magasabb annál, mint az piaci feltételek alkalmazása mellett lett volna. Alfa a társasági adóbevallásában ezért élt a társasági adóról szóló törvény 18. § (1) bekezdés szerinti jogával és adóalapját egy, a piaci ársávba (20 és 30 közötti tartomány) eső értékre tekintettel korrigálta (pl.50-ről 25-re, a medián érték köré). Az adóhatóság ellenőrzése során azt kifogásolta, hogy Alfa a piaci ársáv legközelebbi pontjáig, azaz 30-ra tekintettel végezhette volna csak el az adóalap kiigazítást, nem pedig a sávon belül egy szabadon megválasztott értékre tekintettel. Ellenőrzése keretében így a 25 és a 30 közötti különbözetet megállapította Alfa terhére.

A most meghozott Kúria ítélet egyértelművé tette, hogy – az adott körülmények között - a megállapított szokásos piaci ártartományba tartozó bármely pont megfelel a szokásos piaci árnak és sem a társasági adóról szóló törvény 18.§ (1) bekezdéséből, sem az OECD Irányelvekből nem következik, hogy amennyiben a kapcsolt felek a szokásos piaci ártartományon kívül eső értéket alkalmaznak, akkor csak az ártartomány hozzá legközelebb eső szélső értékre történhet az adóalap korrekció. Mindezekre figyelemmel a Kúria a keresetnek helytadó elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta és ezáltal az adózónak adott igazat.

A most kiadott ítélet kapcsán felmerül a kérdés, hogy az adóhatóság ezt a saját hasznára fordítja-e más ügyekben; így a jelen ítéletre való hivatkozással változtat-e eddigi ellenőrzési és adóalap kiigazítási gyakorlatán és az eddiginél méltánytalanabb megközelítéssel maga is a piaci ársáv egy tetszőleges értékére, nem pedig a legközelebbi értékre tekintettel végzi-e majd a kiigazításokat.

Kérdés esetén kérjük, forduljon szakértőinkhez bizalommal!