Hírek

Önkorrekciós lehetőségek az adóellenőrzések megkezdése előtt

2018-tól gyökeresen átalakult az adózást érintő jogszabályi környezet, amelynek egyik központi eleme az adóhatóság úgynevezett szolgáltató jellegének megerősítése és kiszélesítése, melynek keretében az adóhatóság folyamatosan bővülő intézményesített támogatásokon keresztül járul hozzá és segíti az önkéntes jogkövető adózókat adókötelezettségeik teljesítésében.

Az egyik ilyen intézményesített támogatás az önellenőrzésnek nem minősül kijavítási kérelem, melyet már a korábban hatályban volt adózás rendjéről szóló törvény, illetve a hatályos Áfa törvény tartalmazott, illetve tartalmazza. A kijavítási kérelem az áfa-státuszhoz kapcsolódó adózói döntésekkel – meghatározott ingatlanok értékesítése és bérbeadása, alanyi adómentesség, alkalmazott árfolyam, pénzforgalmi elszámolás, stb. – kapcsolatos tévedések és mulasztások utólagos korrigálására biztosít lehetőséget az adózók részére.

A kijavítási kérelem jelentősége leginkább abban mutatkozik meg, hogy az adózási móddal kapcsolatos döntésekhez az adózók jogszabályban meghatározott ideig (pl. ingatlanok értékesítése és bérbeadása kapcsán a választás követő 5 évig, alkalmazott árfolyam esetén 2 évig, alanyi adómentesség esetén 1 évig, stb.) kötve vannak. A nem megfelelő választás tehát hosszú távon is megnehezítheti egy-egy vállalkozás működését, ezzel is rontva más vállalkozásokkal szembeni versenyképességét.

A kijavítási kérelemmel célszerű élni abban az esetben is, ha az adózó a korábbi választásával ellentétesen kezeli az áfát, vagy valamely választását illetően tévedésben volt, vagy választását egyszerű adminisztrációs hiba révén elmulasztotta időben megtenni.

Gyakori eset például, hogy az adózók adókötelesként kezelik az ingatlan bérbeadását, vagy értékesítését, de elmulasztják bejelenteni, hogy főszabály szerint adómentesség helyett adókötelezettséget kívánnak választani. Ilyen esetben - függetlenül attól, hogy az értékesítéssel, bérbeadással kapcsolatosan kiálított számlában feltüntett áfát megfizetik a költségvetés felé -, az adóhatóság adóellenőrzés keretében az értékesítéssel, illetve bérbeadással kapcsolatos beszerzésekkel összefüggésben megtagadhatja a bérbeadó, vagy az értékesítő adólevonási jogát, amely adóbírság és késedelmi pótlék kiszabását is eredményezheti. Az ilyen téves áfakezelés továbbá kockázatot jelenthet az ingatlant bérbe vevő, megvásároló oldalán is, ugyanis az adóhatóság a bérbeadással, illetve értékesítéssel kapcsolatosan áthárított áfa levonását az ingatlant bérbevő, megvásároló adóalany vonatkozásában is megtagadhatja, amely szintén adóbíróság és késedelmi pótlék kockázatot jelenthet.

Szintén gyakori problémaként jelenik meg a külföldi pénzben megállapított adóalap forintra történő átszámításával összefüggésben alkalmazott átváltási árfolyam választása és megfelelő alkalmazása. Az alkalmazott árfolyam választása az adózót két évig köti, ami különösen akkor jelenthet problémát, ha egy vállalkozás az MNB által közzétett hivatalos átváltási árfolyam alkalmazását választotta, ugyanakkor a deviza számlák esetén ettől eltérő árfolyamon határozza meg az adó alapját, illetve a fizetendő/levonható áfa összegét. A választástól eltérő árfolyam alkalmazása ugyanis adókülönbözet megállapítását, valamint bírság és pótlék kiszabását is eredményezheti egy esetleges adóellenőrzés során. Ugyanakkor ilyen esetekre az Áfa törvény 2019. december végével lehetővé tette az alkalmazott árfolyam választásával kapcsolatos adózói döntés kijavítási kérelem keretében történő módosítását, ami szintén nagy könnyebbséget és segítséget jelenthet az adózóknak a téves választásuk korrigálásában.

A kijavítási kérelemmel az adózók adóellenőrzés megkezdését megelőzően, de elévülési időben belül akkor élhetnek, ha a kijavítási kérelem az általuk megállapított és bevallott adóalapot, fizetendő adót és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét nem érinti. Mindez azt is jelenti, hogy egy adóellenőrzésről szóló megbízólevél átvételét követően kijavítási kérelem előterjesztésére már nincs lehetőség, ugyanakkor a vállalkozás jogkövetési vizsgálat során – igazodva az adóhatóság ellenőrzésének irányához – továbbra is élhet a kijavítás lehetőségével.

A kijavítási kérelem előterjesztésével kapcsolatosan végezetül szintén fontos szempont, hogy egy korábbi helytelen döntésből eredő hátrányok alóli mentesülés céljából történő előterjesztésre nincs lehetőség, ugyanis a kijavítási kérelem célja, hogy bár az adóalany jóhiszeműen járt el, azonban tévedésben volt az általa alkalmazott adózási móddal kapcsolatban, és a jóhiszemű gyakorlatát szeretnénk átvezetni az adóhatósági nyilvántartásba is.

Amennyiben a fentiek alapján a Társaság valamelyik adózási móddal kapcsolatos korábbi döntésének módosítását tervezi, illetve a fenti témával kapcsolatosan kérdésük merülne fel, a Deloitte szakértői készséggel állnak az Önök rendelkezésére.

Hasznosnak találta?