R&D Survey 2015 - sajtóközlemény

Sajtóközlemények

A magyar vállalatok növelnék a K+F ráfordításokat

Sajtóközlemény

Budapest, 2015. október 19.

Bár az elmúlt öt évre visszamenően folyamatosan nő azoknak a vállalatoknak az aránya, akik tisztában vannak a K+F pályázati támogatásokkal, még mindig jelentős azoknak az aránya, akik nem ismerik a K+F minősítés lehetőségeit. Az elkövetkező években rendelkezésre álló hazai és európai uniós forrásbőség miatt a vállalatoknak és a döntéshozóknak mindenképpen erősíteniük kell az egymás közötti konzultációt – állapítja meg a Deloitte ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérése. A közép- és nagyvállalatok körében végzett felmérésben idén a 75 válaszadó hazai cég mellett tíz további közép-európai ország (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) vállalatai vettek részt.

A vállalati kutatás-fejlesztés hátterét Magyarországon számos változás érintette a felmérés tavalyi megjelenése óta. 2015. január 1-én létrejött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amely egy kézben összpontosítja a kutatás-fejlesztési politikát és a forráskoordinációt, illetve részlegesen koncentrálja a kapcsolódó szabályozás felügyeletét – erősítve ezzel a kiszámítható szabályozás- és támogatáspolitikát.

„A hazai források mellett 2015 és 2020 között közel 750 milliárd forint társfinanszírozott európai uniós forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre, ebből mintegy 200 milliárd forint visszatérítendő támogatás formájában. Egyre jobban ösztönzik és segítik a hazai vállalati és non-profit szektor képviselőit, hogy a H2020-hoz hasonló, közvetlen európai uniós forrásokból is lehetőleg minél nagyobb összegben vegyenek igénybe támogatást. A relatív forrásbőség ugyanakkor a forráslehívás maximalizálásának elsődlegességéhez vezethet, ami nem megfelelő mennyiségű és minőségű projekt esetében a kevésbé megalapozott kutatás-fejlesztési projektek támogatását eredményezheti”

Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágát vezető partnere

Érdekes fejlemény, hogy középtávon (3-5 év) a válaszadók már csaknem 60%-a szeretné növelni a K+F ráfordításait, míg az előző évben ez az eredmény még 50% alatt volt. Emellett az előző két évhez képest is kisebb arányt képviselnek azok a vállalatok, akik úgy gondolják, csökkenni fog kutatás-fejlesztési ráfordításaik mértéke, vagy nem is terveznek ilyen típusú ráfordításokat.

Ennek alapján kijelenthető, hogy középtávon még inkább biztató a K+F ráfordítások várható növekedési tendenciája a válaszadók szerint, szemben azzal, amit a jelen helyzet vagy a rövidtávú várakozások mutatnak.

Az elmúlt öt évre visszatekintve azt láthatjuk, hogy a cégek K+F ráfordításainak növekedését befolyásoló külső tényezők szerepe csökkenő tendenciát mutat, de jellemzően ugyanazok a külső tényezők befolyásolják a ráfordításokat: a megfelelően képzett és tapasztalt kutatók rendelkezésre állása, a többféle támogatási lehetőség biztosítása és az egyetemekkel vagy kutatóintézetekkel kialakított jó kapcsolat és együttműködés.

A cégeket legkevésbé befolyásoló összetevők közé a szellemi tulajdonjogok védelmét és az arra irányuló eljárások társfinanszírozásának lehetőségét (ideértve többek között az oltalom bejegyeztetésének költségeit), illetve az ágazati és versenytársi K+F adatok rendelkezésre állását sorolhatjuk. A szellemi termékek, illetve know-how védelmének tekintetében a válaszadók kétharmada alapvetően a titoktartási szabályzatra fókuszál, a vállalatok negyede viszont valójában semmilyen eszközzel nem gondoskodik erről.

 

Támogatások és adókedvezmények

A felmérés rávilágít arra, hogy az előző évekhez képest rendkívül magas (39,3%) azon vállalatok aránya, aki úgy gondolják, hogy nem végeznek K+F adókedvezmények igénybevételére jogosító K+F projektet. Ez azért is meglepő, mert a válaszadók mindössze 25%-a mondta azt, hogy nincsenek kutatás-fejlesztési ráfordításai, tehát ezek szerint vannak olyan vállalatok, akik költenek K+F-re, de úgy gondolják, hogy ezért nem járna adóalap kedvezmény. Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a válaszadóknak csaknem negyede nem tudja, mi minősülhet K+F-nek, ami azért érdekes, mert a két évvel ezelőtti jelentésünk óta eddig folyamatosan csökkent az ilyen típusú válaszok aránya. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok vagy nem ismerik a K+F minősítés lehetőségeit, vagy valamilyen okból nem élnek ezekkel a lehetőségekkel.

Akik viszont ismerik a K+F minősítés lehetőségét, azok körében láthatólag jelentősen csökken azoknak az aránya, akik nem tudják megfelelően alátámasztani a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, illetve úgy tűnik, hogy a K+F minősítési kockázatokat kezeléséhez szükséges módszerek és a K+F tevékenységekkel kapcsolatos adójogszabályok is egyértelműbbé váltak a válaszadók számára a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor a minősítés lehetőségét ismerő válaszadók láthatóan egyre magabiztosabban kezelik a K+F minősítési kockázatokat.

Dr. Márkus Csaba kiemelte: „Pozitív eredmény, hogy a megkérdezett cégek körében egyre ismertebbek a K+F pályázati támogatások. Az elmúlt öt évre visszamenően folyamatosan csökken azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy nem ismerik a K+F pályázati támogatásokat és a vállalatok 40%-a fel is használja őket. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a cégek további 40%-a, bár ismeri a pályázati támogatásokat, továbbra sem veszi igénybe őket, ezen belül a válaszadók negyede pedig annak ellenére sem kíván élni a lehetőséggel, hogy feltételezhetően képes lenne rá.”

K+F ösztönzők jelenlegi rendszerének legfőbb problémái

Ebben az évben a Deloitte arról is megkérdezte a vállalatokat, hogy véleményük szerint a K+F ösztönzők jelenlegi rendszerében mi a legnagyobb probléma a támogatások és adókedvezmények terén.

A vállalatok a legmeghatározóbb nehézségként azoknak a tevékenységeknek azonosítását nevezték meg, amelyek teljesítik a kutatás-fejlesztési támogatásokra vagy adókedvezményre vonatkozó feltételeket. Ezt a faktort szorosan követi a támogatások és adókedvezmények adóhatóság és más illetékes hatóságok általi elbírálásának nem egyértelmű megfogalmazása. E két tényezőt összességében a válaszadók közel 70%-a nevezte meg problémaként.

Együttműködés – kényszerből

A felmérés alapján a válaszadók 40%-a azért működik együtt cégcsoporton kívüli harmadik felekkel, hogy támogatást kapjon vagy hogy a támogatás intenzitása nagyobb legyen. Ebből arra következtethetünk, hogy a pályázati kiírásoknál sok cég kényszerből működik együtt harmadik felekkel, vagyis több esetben olyankor is konzorciumba kényszeríthetik a partnereket, amikor a projekt jellege ezt nem tenné indokolttá.

Ez jelentősen megnöveli egyrészt annak az esélyét, hogy nem a legjobban hasznosuló projektekre fordítják a támogatásokat, másrészt pedig a projektek megvalósíthatóságának a kockázata is emelkedik a kevéssé indokolt partnerbevonás miatt.

Pénzügyi eszközök, visszatérítendő támogatások

A 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban a kutatás-fejlesztési pályázatok keretében pályázható forrásokból közel 200 milliárd forint visszatérítendő támogatás (azaz pl. kedvezményes kamatozású hitel, kezességvállalás stb.) formájában lesz elérhető. A K+F projekteknél a visszatérítendő támogatások bevezetése várhatóan jelentősen megosztja majd a pályázati kört, és erősen befolyásolhatja a pályázói hajlandóságot. A válaszadók mintegy 25%-a nem is pályázna, ha K+F projekt megvalósítására kapott támogatási összeg egészét vagy egy részét vissza kellene téríteni.

A potenciális pályázók számára kifejezetten hátrányos lenne, ha a visszatérítés a projekt eredményéből származó bevétel nagyságától, vagy a felmerülésének időpontjától függene, mint ahogy azt is elkerülendőnek ítélik meg, ha a visszatérítés a projekt eredményes befejezésén múlik, hiszen egy K+F projektnél nem biztos, hogy el lehet érni a kívánt eredményt. Emiatt rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre, mert ez jelentősen befolyásolhatja a pályázói hajlandóságot.

„A relatív forrásbőség hihetetlen előnyt jelenthet a magasabb hozzáadott értékű, tudásalapú magyar gazdaság továbbépítésében az elkövetkező években. A GDP arányos K+F ráfordítások növelése ugyanakkor csak egy eszköz, a cél – közvetve vagy közvetlenül – a K+F eredmények üzleti alkalmazást és bevételt generáló hatásának maximalizálása. Ehhez elengedhetetlen a földrajzi, ágazati és pályázói sajátosságokat is figyelembe vevő feltételrendszer kialakítása, ami a hazai K+F tevékenység erősségeire épít" hangsúlyozta Dr. Márkus Csaba.

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői

Dr. Márkus Csaba, partner

Dr. Márkus Csaba a Deloitte Zrt. partnere, a Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának vezetője. Szakterületéhez tartoznak az Európai Unió szabályozási és szabályozáspolitikai kérdései, egyes uniós intézmények előtti eljárások illetve az uniós jog magyarországi és más tagállambéli implementációja, valamint ennek üzleti alkalmazása.

A szakértő komoly szakmai tapasztalatra tekint vissza a külföldi cégek jelentős magyarországi beruházásaihoz kapcsolódó tanácsadás területén, átfogó és naprakész ismeretekkel rendelkezik az uniós pályázati források felhasználásának módját és hatékonyságát illetően, mindenekelőtt a nagy- és középvállalatokra vonatkozóan, és számos kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybe vételével kapcsolatos komplex tanácsadási projektben vett részt.
 

Hasznosnak találta?