Társadalombiztosítás

Hírek

Társadalombiztosítást érintő módosítások a Költségvetési törvény tervezetében

A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 10856. számú törvényjavaslat („Javaslat”) alapján több ponton módosul a 2020. július 1-én hatályba lépő, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény („új Tbj”).

 

Járulékfizetési alsó határ

Az új Tbj előírásai alapján a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30%-a után kell megfizetni. A Javaslat rendezné azt a helyzetet, amikor a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el ezt az összeget. Ilyen esetben a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási kötelezettséget a munkáltatónak kell viselni (bevallani és megfizetni) anélkül, hogy ezt az összeget később a munkavállalótól visszakövetelné. 

A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapokra vonatkozóan nem kell majd teljesíteni; az ezekre a hónapokra tekintettel a járulékalapot képező jövedelmet az általános szabályok szerint kell megállapítani.

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék és ellátási jogosultság

Az új Tbj egyik legfontosabb előírása arra vonatkozott, hogy ha a magánszemély egészségbiztosítási szolgáltatási járulék hátraléka meghaladja a 3 havi kötelezettséggel megegyező összeget, akkor a magánszemély TAJ kártyája inaktiválásra kerül. A Javaslat a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék mértékét a 2020. július 1-től felmerülő 6 havi kötelezettség összegére emelné. A július 1. előtt keletkezett tartozás összegét a TAJ kártya érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

A Javaslat ugyanakkor megerősíti, hogy a TAJ kártya érvénytelenségének ideje alatt egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe és mind az így jogosulatlanul igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költsége, mind pedig maga az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak, azaz az adóhatóság által végrehajtható tartozásnak minősül. A TAJ kártya érvényességének visszaállítására az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék rendezését követően, a jövőre nézve kerül sor.

A Javaslat részletes eljárási szabályokat fogalmaz meg az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megállapítására vonatkozóan, illetve arra az esetre, ha a magánszemély vitatja a kötelezettség jogalapját. Amennyiben a magánszemély nem ért egyet a kötelezettség megállapításával, egyeztetési eljárást kezdeményezhet. Az egyeztetési eljárás jogerős lezárásáig felhalmozódó egészségügyi szolgáltatási járulék hátralékot nem kell figyelembe venni a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék összegének számítása során. Az egyeztető eljárás lezárásáig felhalmozódó hátralékot a kötelezettség megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni.

A Javaslat továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének számítási módját is rögzíti és azt a KSH által közzétett fogyasztói árindexhez köti. A tárgyévet követő évre megállapított egészségügyi szolgáltatási járulék mértékeket a NAV honlapján október 31-ig közzéteszik.

 

Nyugellátás megállapítása során az elévülési idő figyelmen kívül hagyása

A jogintézmény lehetőséget teremt arra, hogy az adózásban általános 5 éves elévülési időn túl is lehetőség legyen a nyugdíjárulékkal és nyugdíjalappal kapcsolatos kötelezettségek rendezésére. A Javaslat a korábbi lehetőségekhez képest további lehetőséget biztosítana a szolgálati idő utólagos elismertetésére, ha a vizsgált időszakban a biztosításnak nem kellett volna fennállnia, de a magánszemély és a foglalkoztatója ennek ellenére eleget tett a társadalombiztosítási kötelezettségeknek és járulékfizetés történt, valamint az ellátásra való jogosultság megállapítható. Amennyiben az ellátásra való jogosultság nem áll fenn, akkor a korábban befizetett járulékok visszaigénylésére van lehetőség.

A Javaslat alapján nem változik, hogy minden, a nyugellátás megállapítása során az elévülési idő figyelmen kívül hagyására vonatkozó eljárás a magánszemély kérelmére indul és a 2006. december 31-e utáni időszak tekintetében kérelmezhető. A Javaslat azonban egyértelműsíti, hogy szolgálati idő elismertetése iránti kérelem csak olyan időszak vonatkozásában indítható, amely időszak tekintetében az Art. szerinti elévülési idő már letelt. Az Art. szerinti elévülési időn belüli járulékfizetés rendezésére továbbra is az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Szociális hozzájárulási adó és személyi jövedelemadó

A korábban elfogadtott 140/2020. (VI. 21.) Kormányrendelet alapján 2020. július 1-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezzel párhuzamosan 85%-ról 87%-ra nő a személyi jövedelemadó alapjának számításakor alkalmazandó korrekciós tétel, amely akkor alkalmazandó, ha az összevont adóalapot terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de azt költségként nem számolhatja el és számára nem térítik meg.

Hasznosnak találta?