Sajtóközlemények

Hogyan lehetne versenyképesebb a hazai K+F szektor?

Sajtóközlemény

Budapest, 2015. június 23.

A Deloitte, Európa legjelentősebb innovációmenedzsmenttel foglalkozó szervezete, az ISPIM budapesti globális konferenciáján körképet adott a hazai K+F szektor jelenlegi helyzetéről, vázolva a fejlődés lehetséges irányait is. Magyarország az elmúlt években jelentős lemaradást hozott be és sokat fektetett kutatás-fejlesztésbe, innovációs teljesítményével azonban nem jutott feljebb az EU-s országok ranglistáján.

Magyarországon a GDP arányos K+F ráfordítás a 2000 és 2009 közötti 1% körüli stagnálás után 2010-től emelkedett, és 2013-ra elérte az 1,41%-ot. Ugyanezen időtartam alatt az érvényes hazai szabadalmak száma szintén jelentősen megnőtt: 2010 végéig 13853, 2013 végére pedig már 19130 szabadalmat jegyeztek be. Ha az elmúlt 4 év GDP arányos K+F ráfordításának átlagos növekedési üteme fennmarad, akkor a 2020-ra elérni tervezett, 1,8%-os GDP arányos K+F ráfordítás akár 2017-re is elérhető. Ennek ellenére az EU tagállamok GDP arányos K+F ráfordításának átlaga továbbra is 3% felett van, és az Európai Unió tagállamai között Magyarország továbbra is csak a 20. helyen szerepel az innovációs teljesítményeket összegző Innovation Scoreboard 2014-es rangsorában, ami gyakorlatilag megegyezik a 2006-os hellyel.  

A vállalkozások K+F ráfordításai a 2010-2013-as időszakban jelentősen megnőttek, és kizárólag a vállalkozások K+F ráfordításainak növekedése okozta a GDP arányos K+F ráfordítások növekedését. Mivel ez a trend várhatóan a következő 5-6 évben sem fog változni, kihívást jelent, hogy sikerül-e a vállalkozások számára a jelenleginél is jelentősen magasabb K+F ráfordításokra ösztönző környezetet teremteni. Meghatározó lesz, hogy a következő 6 évben a megfelelő vállalati szegmensekre és a megfelelően kialakított támogatási konstrukciókat sikerül-e elindítani – különösen azért, mert a vállalati K+F ráfordítások másik ösztönző-rendszere, a K+F adóalap kedvezmények az elmúlt években veszítettek a versenyképességükből.” – emelte ki Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágát vezető partnere

A Deloitte a konferencián a hazai innovációs ökoszisztéma kulcsszereplőire vonatkoztatva foglalta össze a magyar K+F szektor legfőbb pozitívumait, negatívumait és fejlődési lehetőségeit. 

Itthon a nagyvállalatok költik arányosan a legtöbbet K+F-re; számos nagyvállalat hazai menedzsmentjében ráadásul erős a törekvés, hogy Magyarországra hozzanak újabb innovációs projekteket. Bár a vállalati szektor K+F ráfordításainak 2013-ban csak 20%-át tette ki az állami támogatás, a maradék 80%-os vállalati K+F ráfordítás jelentős részét kifejezetten az állami támogatás indukálta. Különösen igaz ez a nagyvállalati K+F projektekre, amelyek közül több meghatározó projekt a közelmúltban nem indult volna el Magyarországon, ha nem kapott volna támogatást.

El kell ugyanakkor fogadni, hogy a nagyvállalati K+F projektek eredménye nem feltétlenül Magyarországon hasznosul és ezt a magyarországi menedzsment sem tudja befolyásolni. Ezeknek a projekteknek az értéke abban rejlik, hogy magas tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, számos feladathoz vesznek igénybe hazai KKV-kat és felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket, és egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődésében.  

Magas szaktudásuk és a kooperációra való növekvő hajlandóságuk miatt az egyetemek fontos szereplői a magyar innovációs ökoszisztémának, azonban többnyire nem vállalnak vezető szerepet európai kutatási projektekben, ritkán törekednek a fejlesztések piacosítására, és általában nem rendelkeznek megfelelő üzleti modellekkel. Kérdés, hogy miként befolyásolja a kutatóhelyek és a vállalatok tervezett közös K+F projektjeit, hogy a 2014. évi LXXVI. törvény alapján a központi költségvetési szervnek minősülő kutatóhelynél keletkező, továbbá az általa megszerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok az államot illetik meg.

A KKV-k és startupok legfőbb erősségét az jelenti, hogy gyorsan tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz és az újonnan kínálkozó lehetőségekhez, a startupok ezen túl az új ötletek, az innovációs gondolkodás melegágyát jelentik, ráadásul jelentős közöttük az infokommunikációs és technológiai fókuszt képviselő cégek aránya. A Deloitte szerint a hazai KKV-k esetében az jelenti az egyik problémát, hogy a K+F projektjeik legtöbbször kiszervezett innovációkként, külső finanszírozásból valósulnak meg.

Becslések szerint 10 évvel ezelőtt 5 millió dollár kellett egy startup beindításához, manapság elég 5000 dollár. Ám gyakran nem a tőke hiánya hátráltatja a startup cégek indulását. A 2015-ös határidejű felhasználással rendelkezésre álló Jeremie kockázati tőke 350 millió eurós keretének áprilisban egyes becslések szerint közel egyharmadát még nem költötték el. Ráadásul a KKV-k számára a 2014-2020-as időszakban a 2007-2013-as időszakhoz képest várhatóan 3-4-szer több EU társfinanszírozott K+F forrás áll rendelkezésére. A startup cégek és a KKV-k számára tehát nem a forrás elérhetősége lesz a kihívás, hanem a megvalósuló K+F projektek megfelelő kiválasztása, sikerre vitele és a projekt eredményéből bevétel generálása. Ehhez azonban gyakran üzleti tanácsadásra és szakértői mentorálásra szorulnak, mivel csak korlátozott piaci tapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor jellemzően nem tudják a tanácsadás, mentorálás költségeit sem fedezni” – tette hozzá Dr. Márkus Csaba

A Deloitte néhány héten belül közzéteszi 2015-ös Vállalati K+F Jelentését, amely 10 országra kiterjedően közép- és nagyvállalatok körében térképezi fel az innovációs környezet és szabályozás számára lényeges szempontokat, véleményeket.

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői

Dr. Márkus Csaba, partner

Dr. Márkus Csaba a Deloitte Zrt. partnere, a Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának vezetője. Szakterületéhez tartoznak az Európai Unió szabályozási és szabályozáspolitikai kérdései, egyes uniós intézmények előtti eljárások illetve az uniós jog magyarországi és más tagállambéli implementációja, valamint ennek üzleti alkalmazása.

A szakértő komoly szakmai tapasztalatra tekint vissza a külföldi cégek jelentős magyarországi beruházásaihoz kapcsolódó tanácsadás területén, átfogó és naprakész ismeretekkel rendelkezik az uniós pályázati források felhasználásának módját és hatékonyságát illetően, mindenekelőtt a nagy- és középvállalatokra vonatkozóan, és számos kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybe vételével kapcsolatos komplex tanácsadási projektben vett részt.

Márkus Csaba szakterületéhez tartozó főbb témakörök:
  • Magyarországi befektetési környezet és versenyképesség
  • A jelentős külföldi beruházásokhoz kapcsolódó egyedi támogatások rendszere
  • Uniós pénzek hatékony felhasználása, uniós (társ)finanszírozású pályázatok csapdahelyzetei (nagy- és középvállalatok számára)
  • Uniós jogi, szabályozási és szabályozáspolitikai kérdések (pl. állami támogatások, közszolgáltatások szabályozása és finanszírozása, belső piaci szabályozás stb.)
  • Az EU-jog magyarországi implementációja és alkalmazása
  • Fejlesztési adókedvezmények alkalmazása, notifikációs anyagok összeállításában történő közreműködés
Hasznosnak találta?