adocsomag

Hírek

2020. őszi adócsomag

Az Országgyűlés elfogadta az őszi adócsomagot magában foglaló, továbbá más adózási jogszabályokat érintő törvénymódosításokat (amelyekre a továbbiakban egységesen Törvénymódosításként hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozásokat.

Személyi jövedelemadó

Adómentes juttatások

A Törvénymódosítás több ponton bővíti az adómentesen adható juttatások körét. A kifizető által biztosított védőoltások mellett járványügyi szűrővizsgálatok is adómentes juttatásként válnak nyújthatóvá, a juttatás időpontjától függetlenül. Tekintettel arra, hogy a Törvénymódosítás e pontja a kihirdetést követő napon hatályba lép, ezért a Törvénymódosítás már a 2021-es évet megelőzően adott juttatások esetén is alkalmazható.

Személyi kedvezmény

A Törvénymódosítás értelmében a jövő évtől átalakul a személyi kedvezmény és adókedvezmény helyett adóalapot csökkentő kedvezményként válik érvényesíthetővé. A kedvezményre való jogosultság és a feltételek nem változnak. Az adóalapot csökkentő kedvezmény számítási módja ugyan átalakul és a jövőben a minimálbér egyharmadaként lesz meghatározva (száz forintra kerekítve), az adóhatása azonban nagyságrendileg változatlan marad. A 2020-ban érvényes minimálbért figyelembe véve az adóalapot csökkentő kedvezmény alapján elérhető adócsökkenés havi 8.055 forint, szemben a hatályos törvény szerint elérhető adókedvezmény havi 8.050 forintos összegével. Az adóalapot csökkentő kedvezményt az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben kell érvényesíteni.

Egységes rekreációs keretösszeg

A Törvénymódosítás alapján eltörlésre kerül a költségvetési szerv által foglalkoztatott munkavállalókra külön megállapított éves rekreációs keretösszeg, ami a SZÉP kártya formájában adott béren kívüli juttatások összesített éves értékét korlátozta. 2021-től minden munkavállaló számára – függetlenül a munkáltató személyétől – az évi 450.000 forintos értékhatár lesz irányadó, amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll és ennek időarányos része, ha a munkaviszony év közben keletkezik vagy szűnik meg (kivéve a haláleset miatti megszűnést).

KATA és KIVA

KATA

A Törvénymódosítás módosítja a KATA adóalanyokra nyáron kihirdetett, 2021-től alkalmazandó szabályok egy részét. A nyári módosítások között szerepelt, hogy a kisadózó vállalkozás 40% adót fizet a külföldi kapcsolt vállalkozástól szerzett bevételének teljes összege után és az egyéb külföldi vállalkozástól szerzett bevételének 3 millió forintot meghaladó része után. A Törvénymódosítás értelmében az ilyen külföldi forrásból származó, a 40%-os adó alapjául szolgáló bevételek esetén a bevétel 71,42%-t kell figyelembe venni az adókötelezettség kiszámítása során.

A Törvénymódosítás ugyanakkor nem tartalmaz módosítást a belföldi kifizetőtől származó bevétel 40%-os adójára vonatkozóan. Így továbbra is a belföldi kifizetőt terheli a 40% adókötelezettség a bevétel teljes összege után, ha egy kisadózó vállalkozásként működő kapcsolt felének bevételt juttat, vagy ha kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő kisadózó vállalkozásnak évi 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó rész után.

KIVA

A Törvénymódosítás alapján a kisvállalati adó esetében a belépési és a megszűnési értékhatárok módosulnak. A Törvénymódosítás alapján azok a vállalkozások választhatják a jövőben a KIVA adózási formát, akiknek a KIVA adózást megelőző adóévben elszámolandó bevétele – az eddigi 1 milliárd forint helyett – a 3 milliárd forintot és a megelőző adóévről készített beszámolójában a mérlegfőösszeg – az eddigi 1 milliárd forint helyett – a 3 milliárd forintot nem haladja meg. A KIVA adózási forma választásának többi feltétele változatlan marad.

A belépési korlát emelésével párhuzamosan emelkedik a KIVA alanyiság megszűnését kiváltó bevételi korlát is, amely 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra nő. Továbbá, lehetőség nyílik arra, hogy az adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a KIVA adóalany a naptári év utolsó napján nyilvántartott 1 millió forintot meghaladó, végrehajtható adótartozását a megszűnésről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.

A Törvénymódosítás a fentieken kívül részletszabályokat tartalmaz a KIVA adózási formáról a társasági adóra történő áttéréssel kapcsolatban.

Számvitel

A Törvénymódosítás, a korábbi cégjogi változásokhoz igazodva, a jegyzett tőke és a tőketartalék elszámolása közötti összhang megteremtése érdekében pontosítja a számviteli törvényt. Ha a társaság tagja a változás időpontját (kivéve a tőkeleszállítás esetét) külön meghatározza a cégbírósági eljárás során, akkor a bejegyzés napja helyett főszabály szerint ezt a dátumot kell a változás időpontjának tekinteni a tőketartalék számviteli elszámolásakor.

A Törvénymódosítás szerint egyesülések és szétválások esetén a jogutódnál a lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulással közvetlenül összefüggő, a jogutódot terhelő olyan adófizetési kötelezettségre, amelyre más módon nem képeztek fedezetet.

A jövőben az eredménytartalék növekedéseként kell elszámolni a társaságnál a tulajdonossal szemben fennálló osztalék-kötelezettség elengedését a jelenlegi bevételként történő elszámolás helyett. Mivel a korábban jóváhagyott osztalék az eredménytartalékot csökkentette, ezért a Törvénymódosítás értelmében indokolt az osztalékkötelezettség elengedését is közvetlenül az eredménytartalékon – mint eredeti forráson – keresztül könyvelni.

Egyszerűsítési célból tovább bővül azon gazdasági események köre, amelyeknek a könyvviteli elszámolását, beszámolóban történő bemutatását nettó módon kell elvégezni. Ennek megfelelően az eredeti követelések engedményezése (értékesítése), illetve az immateriális jószágok, tárgyi eszközök értékesítése, csereszerződés vagy tőkekivonás keretében történő átadása esetén a bevételek, valamint a kapcsolódó költségek, ráfordítások helyett az ügylet nettó eredményét (nyereség vagy veszteség) kell könyvelni az egyéb bevétel vagy egyéb ráfordítás számlákkal szemben.

Összhangban az EGT tagállamaiban működő tőzsdék kibocsátóira vonatkozó tőkepiaci előírásokkal, a Törvénymódosítás a számviteli törvény szerint megkívánt közzététel határidejét ezen vállalkozások tekintetében a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjában határozza meg.

Az átalakulási törvényt követve a Törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy átalakulás esetén a tulajdonosnál az átalakulás napját követő napon kell a jogelődben megszűnt részesedés kivezetéséhez és a jogutódban szerzett új részesedés könyvekben történő rögzítéséhez kapcsolódó eredményt elszámolni.

Az átalakulásokat érintő, valamint az osztalékkötelezettség elengedésére vonatkozó módosításokat a Törvénymódosítás hatálybalépésétől kell alkalmazni. A többi módosítást először a 2021. üzleti évre vonatkozó beszámoló elkészítésekor kell alkalmazni, azonban a gazdálkodók döntésük szerint már a 2020. évi beszámolónál is alkalmazhatják.

Társasági adó

A jelenlegi szabályok kivételt fogalmaznak meg az ellenőrzött külföldi társaság minősítés tekintetében, ha a külföldi személy vagy telephely adózás előtti eredménye nem ér el egy bizonyos összeget. Ennek megfelelően a külföldi ellenőrzött társaság adóévi felosztatlan nyereségének magyarországi adóztatásához kapcsolódó adóalap-növelést sem kell alkalmazni ezen személyek tekintetében. A Törvénymódosítás értelmében a jövőben az ellenőrzött külföldi társasági minősítés alól ezen jogcímen egyébként mentesülő külföldi személy vagy telephely felosztatlan jövedelmére tekintettel is növelni kell az adóalapot, ha a külföldi személy illetősége vagy a telephely adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik.

A Törvénymódosítás kiterjeszti a telephely fogalmát azokra az esetekre, amikor a külföldi személy Magyarországon tartózkodó természetes személyen keresztül nyújt szolgáltatást (függetlenül attól, hogy az itthoni jelenlét kötődik-e fizikai helyhez vagy létesítményhez), ha a szolgáltatás időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 183 napot. Ezen túl kiegészíti a telephely körét azokkal az esetekkel, amikor az adott esetben alkalmazandó kettős adóztatást elkerülő egyezmény telephely fogalmának megfelel a magyarországi jelenlét, függetlenül attól, hogy a hazai szabályozás mit tartalmaz.

A belső szabályozás koherenciájának erősítése érdekében és összhangban az uniós irányelvekkel a Törvénymódosítás adózókra kedvezőbb módosítása szerint az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, illetve tőkekivonás során realizált nyereségnek az a része mentesül az adózás alól, amely valódi jogügyletekhez kapcsolódott.

A kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés behajthatatlanná vált részéhez kapcsolódó adóalap-csökkentés érvényesíthetőségéhez a jövőben elegendő az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást vezetni, nem kell azokról a bevallásban is adatot szolgáltatni.

Az ATAD2-nek történő megfelelés érdekében bevezetett külföldre történő tőkekivonás adóztatásának esetén az adózó az öt éves részletfizetést a jelenlegi szabályok alapján az üzletvezetés helyének áthelyezése esetén keletkezett adókötelezettségére válaszhatja. Az adózók számára kedvező módon a Törvénymódosítás – jogharmonizációs pontosítás érdekében – kiterjeszti ezt a részletfizetési lehetőséget a többi esetre, így az eszközök vagy a belföldi telephely külföldre helyezése esetén keletkezett adókötelezettségre is.
Újabb kedvező változás a fejlesztési tartalék képzése esetén, hogy az alkalmazható adóalap-csökkentő tételre vonatkozó jelenlegi 10 milliárd forintos korlát megszűnik, így azt a továbbiakban az adózás előtti eredmény összegéig lehet majd figyelembe venni.

A Törvénymódosítás szűkíti az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás vagy felújítás elismert költségeinek körét, és kiveszi belőle a személygépkocsikhoz (kivéve a nagy rakodóterű személygépkocsikat) kapcsolódó költségeket. A módosítások hatálybalépését követően elvégzett ilyen típusú beruházási, felújítási munkák után már nem lehet ilyen adókedvezményt igénybe venni.

Összhangban a megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedésének eredménytartalékon keresztül történő elszámolásának a számviteli törvényben történő módosításával, a Törvénymódosítás hatályon kívül helyezi az osztalék elengedése esetén az adózónál és a tulajdonosnál alkalmazandó speciális adóalap-korrekciós szabályokat. A tulajdonosnál ezáltal megszűnik a kapcsolt féllel szembeni elengedés kapcsán keletkező adóalap növelési kötelezettség alóli mentesülés.

A Törvénymódosítás – a korábbi tervezethez képest új ponttal kiegészülve – a csoportos társaságiadó-alanyok esetében a kamatlevonhatósági korlát kapcsán megállapított adóalap-növelő tételt az egyes tagok nettó finanszírozási költségének arányában rendeli a tagok egyedi adóalapjában figyelembe venni (korábban az egyedi adóalapok közötti megosztást a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény arányában kellett elvégezni).

A korábbi javaslat szintén nem tartalmazta azt az elfogadott módosítást, amely szerint a látvány-csapatsport támogatása keretében mind a közvetlenül, mind az adóból való rendelkezés útján adható támogatási jogcímeket kiegészíti a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek fedezetére adott juttatásokkal (pl. lázmérő, maszk, gumikesztyű, fertőtlenítő folyadék). A fentiek alapján kiadott, adókedvezményre, adójóváírásra jogosító támogatási igazolások összértéke (támogatási intenzitás) az igazolt költségek, ráfordítások 100%-a lehet.

A korábbi javaslathoz képes további módosítás, hogy külföldi telephely esetén az adóalany (központ) attól függetlenül alkalmazhatja a transzferár-kiigazításhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt a külföldi telephellyel, mint kapcsolt vállalkozásával folytatott ügylete vonatkozásában, hogy ez utóbbi a csökkentéshez egyébként szükséges nyilatkozatot nem tudja kiadni (mivel ugyanaz a jogi személy).

A módosítások egy része már a módosító jogszabály hatálybalépésének napjától (kötelezően vagy választás útján), vagy azt követő 31. naptól hatályba lép, míg a módosítások többsége 2021. január 1-jétől alkalmazandó.

Helyi iparűzési adó, helyi adók

Az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt általános normaként a helyi iparűzési adóban eddig is alkalmazni kellett a szokásos piaci ár elvét. A Törvénymódosítás azonban a helyi adókról szóló törvényben is szabályozza a transzferár-szabályok alkalmazását, és a társasági adóról szóló törvénnyel összhangban – arra hivatkozással – kiegészíti azon előírással, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletekre vonatkozóan az iparűzési adó alapját a nettó árbevétel, valamint az azt csökkentő költségek, ráfordítások szokásos piaci áron történő alapulvételével kell megállapítani. Az adóalapot csökkentő transzferár-kiigazításokhoz ebben az adónemben is szükség lesz a másik szerződő fél nyilatkozatára, miszerint a különbözet összegét figyelembe vette a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során. Amennyiben a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatának azt kell tartalmaznia, hogy a különbözetet a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjában vette figyelembe.

A Törvénymódosítás értelmében megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési adó kötelezettség, így sem a 30 napot meghaladó (de 181 napot el nem érő) építőipari tevékenységet folytatóknak, sem a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező külföldieknek nem keletkezik helyi iparűzési adó kötelezettsége az ideiglenes iparűzési tevékenységük után. Ezzel párhuzamosan kibővül a telephely fogalma a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység fogalmával, amely eddig is helyi iparűzési adó kötelezettséget keletkeztetett, így a szabályozás ezen része tartalmilag nem változik. Hasonló pontosításokat tartalmaz a Törvénymódosítás az építőipari tevékenység utáni adóalap telephelyek közötti megosztására is.

A Törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy a helyi iparűzési adóban is lehetőség van a jelentős vagy nem jelentős összegű számviteli hiba miatt az eredeti adóév adóalapját önellenőrzés keretében módosítani. Ebben az esetben a hiba feltárásának évében az önellenőrzés összegével megfelelően módosítani kell az adóalapot. A Törvénymódosítás nem írja elő kötelezettségként az önellenőrzést, az adózó dönthet úgy is, hogy a feltárás adóévében veszi figyelembe a hibával érintett összegeket.

A tapasztalt visszaélések elkerülése céljából az adóalap eszközérték-arányos megosztása esetében a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni. A jelenlegi szabályok ugyanis azon telephelyhez rendelik az ilyen járművekhez kapcsolódó eszközértéket, ahol azokat jellemzően tárolják, lehetőséget adva ezzel arra, hogy az iparűzési adót nem alkalmazó önkormányzatok területén tárolt járművek miatt alacsonyabb legyen a vállalkozó teljes iparűzési adója.

Egyszerűsödik a helyi iparűzési adó-, valamint adóelőleg-bevallási kötelezettség azáltal, hogy – az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó kivételével – valamennyi adóalany egységesen az állami adóhatósághoz lesz köteles a bevallását elektronikus úton benyújtani. Az adminisztráció központosítása ellenére az adó az önkormányzatok bevétele marad, így azt az eddigiekhez hasonlóan továbbra is az adott önkormányzat adófolyószámlájára kell befizetni. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó továbbra is benyújthatja papíralapon is a bevallását az illetékes önkormányzathoz.

A fenti szabályozással összhangban a Törvénymódosítás egységesíti a bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési, valamint változásbejelentési kötelezettséghez kapcsolódó nyomtatványok adattartalmát is, azokat bizonyos kivételektől eltekintve kizárólag elektronikus úton (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt), a pénzügyminisztérium honlapján közzétett nyomtatványon lehet majd teljesíteni.

A helyi iparűzési adót érintő módosítások 2021. január 1-jén lépnek hatályba.

Hitelintézetek különadója

A Törvénymódosítás pontosítja a jogszabályt, a 2020. évre fizetendő járványügyi különadó összege, mint kedvezmény a 2020. adóévet követő öt évben, egyenlő részletekben lesz igénybe vehető a különadó megállapítása során.

Illetékek

A Törvénymódosítás szerinti illetékekkel kapcsolatos érdemi módosítás az eljárási illetékszabályozást érinti.

A Törvénymódosítás szerint az egyes okmányok (úti okmányok, illetve a gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv), valamint az adó- és értékbizonyítvány illetékének kivételével megszűnik az első fokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség.

A Törvénymódosítás egyrészt meghatározza a közigazgatási hatósági eljárási illetékköteles eljárások körét (mely eljárásokhoz kapcsolódó eljárási illetékmértékek változatlanok), másrészt pedig rögzíti azokat az eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat, amelyek kezdeményezésekor az ügyfeleknek nem keletkezik közteher- (eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj, költségtérítés stb.) fizetési kötelezettsége.

A Törvénymódosítás szerinti változtatás a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésekor fennálló igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget nem érinti, vagyis változatlan marad a szabályozás a tekintetben, hogy egyes specifikus első fokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz továbbra is kapcsolódik igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség – kivéve a Törvénymódosítás szerint kifejezetten meghatározott eljárásokat.

 

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A jelenlegi szabályok kettős adóztatást eredményeznek olyan esetben, amikor a hozzájárulás-köteles szolgáltatást közvetített szolgáltatásként is értékesítik, de a közvetítő nem az árrés szerinti adózás szabályait alkalmazza (pl. utazásszervezők). Ekkor a szolgáltatás tényleges nyújtójánál és a szolgáltatást közvetítőnél is keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettség. A Törvénymódosítás ezért a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül az 5%-os áfa-mértékkel adózó éttermi, valamint szálláshely-szolgáltatások áfatörvény szerinti közvetített szolgáltatásként történő nyújtásakor eltörli a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettséget.

A külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenérték forintra történő átszámításakor a Törvénymódosítás szerint az áfatörvény átváltási szabályait kell alkalmazni.

Általános forgalmi adó

Áfa-csoporttal kapcsolatos adminisztratív könnyítések

A Törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás időpontja a vállalkozások számára kiszámíthatóbbá váljon, ezért a vállalkozások a kérelemben – meghatározott keretek mellett – megjelölhetik, hogy mely jövőbe mutató időponttal kérik a változás adóhatóság általi engedélyezését.

Tekintettel arra, hogy a különböző felvásárlások és egyesülések következtében megszűnő áfa-csoportban lévő tagoknak a fennmaradó áfa-csoporthoz való csatlakozási kérelmük elbírálása a jelenlegi szabályozási kereteken belül túlzottan időigényes folyamat – amely okán a megszűnő áfa-csoport tagjai nem válhatnak rögtön a fennmaradó áfa-csoport tagjaivá a Törvénymódosítás egy, a kapcsolttá válás időpontját magában foglaló hónappal együtt nyolc hónapban meghatározott átmeneti időszakot állapít meg, amíg az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat. Ezen időszak ahhoz áll rendelkezésre, hogy a korábbi áfa-csoportok tagjai az egyetlen fennmaradó áfa-csoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak. Az átmeneti időszakot az adóhatóság kérelemre, legfeljebb egyszer, további 8 hónappal meghosszabbíthatja.

Távértékesítésekkel kapcsolatos közösségi szabályozás implementációja

Az elektronikus kereskedelemhez kacsolódóan létrejött üzleti modellekhez is igazodó jogszabályi háttér kialakítását az Európai Unió az ún. e-kereskedelemre vonatkozó áfa csomagjával kívánja létrehozni. Ennek megfelelően a Törvénymódosítás a jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget téve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (Héa Irányelv) 2021. július 1. napjától hatályos rendelkezéseit ülteti át a magyar jogrendszerbe.

A módosítások négy nagy területet foglalnak magukba: Közösségen belüli távértékesítésre vonatkozó szabályok változása; kisértékű import küldemények áfa mentességének eltörlése; az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, és nyilvántartási kötelezettségük előírása; valamint az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

A Törvénymódosítás ezzel együtt hatályon kívül helyezi a régi távértékesítésre vonatkozó szabályokat, az elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatások tekintetében a kisvállalkozások számára megállapított egyszerűsítési szabályokat, valamint a régi egyablakos rendszerre vonatkozó szabályokat, tekintettel az új szabályok hatálybalépésére.

Kisvállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek enyhítése

A Törvénymódosítás a kisvállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek enyhítése érdekében kivételeket határoz meg a teljesítési helyre vonatkozó szabályok alól. Amennyiben kizárólag egy tagállamban letelepedett vállalkozás az adott naptári évben meghatározott összértéket meg nem haladóan nyújtott a letelepedésétől eltérő tagállami nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást, illetve teljesített Közösségen belüli távértékesítést, úgy ezen ügyletek után a teljesítési hely marad a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam, illetve a termék feladási helye szerinti tagállam, így annak szabályai szerint kell adóznia. Amennyiben viszont a vállalkozás a meghatározott értékhatárt átlépi, az értékhatár átlépését követően a fogyasztási tagállamban kell adóznia. Ugyanakkor a vállalkozás az értékhatár alatt is választhatja, hogy a főszabály (azaz a fogyasztási államban történő adózás) szerint adózzon. Ebben az esetben választása, a választása éve utolsó napjától számított 2 évig köti.

Import

A Törvénymódosítás az eljárás egyszerűsítése érdekében az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott esetben mellőzi a határozathozatalt az import áfa vámhatóság általi megállapítása során. Ennek értelmében az import áfa megállapítása határozat nélkül történik a következő feltételek együttes teljesülése esetén: az import küldemény valós értéke nem haladja meg a 150 EUR-t és az egyébként vámmentességet élvez, a természetes személy a vámárunyilatkozatot a saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, a benyújtott vámárunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabadforgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le.

E-áfa bevallások

A Törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az adóalany az áfabevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás-tervezet felhasználásával (szükséges esetén annak módosításával, kiegészítésével) tegyen eleget, ezzel is tovább csökkentve a vállalkozások adminisztrációs terheit. Amennyiben az adóalany az adóhatóság által elkészített tervezetet kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt számla-adatszolgáltatási kötelezettséget is.

Az adóhatóság elsőként a 2021. július 1-jét magába foglaló adómegállapítási időszakra teljesítendő bevallási kötelezettségre vonatkozóan készíti el az e-áfa bevallásokat. Az e-áfa bevallás elsősorban a kisebb vállalkozások számára jelent majd jelentősebb adminisztrációs tehercsökkenést.

Behajthatatlan követelések

A Törvénymódosítás 2021. január 1-jétől lehetővé teszi a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül adóalanynak. Az adóalany vevő esetén eddig is alkalmazott feltételrendszer megfelelően alkalmazandó lesz nem adóalany vevő esetén is.

Ugyanakkor, a Törvénymódosítás alapján a nem adóalany vevővel szemben fennálló követelés esetén nem lesz feltétele az adóalap-csökkentésnek az, hogy az adóalapját csökkenteni kívánó adóalany ezen vevőt előzetesen írásban értesítse az adóalap-csökkentési szándékáról.

Ezen kívül szintén nem lesz feltétele az adóalap-csökkentésnek az esedékességtől számított egy év eltelte olyan követelések esetén, amelyek vonatkozásában a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

A Törvénymódosítás továbbá módosítja a behajthatatlan követelés fogalmát is. Ez alapján az Áfa törvény szempontjából behajthatatlannak tekinthető azon követelésösszeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság által hozott döntés alapján mentesül a vevő (adós).

A nem adóalany vevőkkel szemben fennálló, behajthatatlannak minősülő követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatók lesznek.

Különös adóvisszatérítés

A Törvénymódosítás bővíti, hogy mely esetekben kérheti vissza az adóalany az áfa összegét különös adó-visszatérítési eljárásban. Ennek megfelelően, ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett a szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen.

Adószám ismételt megállapítása esetén adólevonási jog

A Törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy amennyiben az adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, az adóalany éljen az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogával.

A Törvénymódosítás ezzel összefüggésben rögzíti azt is, hogy az adószám törlés joghatásai nem állnak be akkor sem, ha az adóhatóság az adószámot a törvény hatálybalépését megelőzően, elévülési időn belül törölte, majd állapította meg ismételten.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás

Tekintettel a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás kivezetésére, a Törvénymódosítás előírja, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi (nem kizárólag építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén és így ezen esetekben az adót továbbra is a szolgáltatás igénybevevője fogja megfizetni.

Ugyanakkor, a Törvénymódosítás feltételhez kötött hatálybalépéssel rendelkezik az új szabályozás hatályba lépéséről. A fordított adózás hatálya abban az esetben kerül csak leszűkítésre, ha a 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra.

Mentesülés számlakibocsátás és nyugtaadás alól

A Törvénymódosítás megszünteti a fizetési módhoz kötött mentesítést a számlaadási kötelezettséggel összefüggésben. Ugyanakkor, továbbra is kötelező a számla kiállítása azokban az esetekben, ha az adóalany Közösségen belüli távértékesítést teljesít.

A Törvénymódosítás továbbá rögzíti, hogy abban az esetben mentesül az adóalany a nyugtakibocsátási kötelezettség alól, ha a részére az ellenérték adót is tartalmazó összegét az Art.-ben meghatározott automataberendezés használatával térítik meg.

Belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatérítési joga

A Törvénymódosítás a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően pontosítja, hogy a belföldön nem letelepedett adóalany mikori ügyletek után felmerülő előzetesen felszámított adót igényelheti vissza az adott adó-visszatérítési időszakban.

Online számlaadat-szolgáltatás

A Törvénymódosítás az online számlaadat-szolgáltatás 2021. január 4-től történő kiterjesztése miatt szükségessé váló kiigazításokat tartalmazza. A Törvénymódosítás a módosítások miatt szükséges jogszabályi hivatkozásokat vezeti át és ezzel összefüggésben módosítja az Áfa törvény 10. számú mellékletét is.

Egyéb módosítások

A Törvénymódosítás rögzíti, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés feloldotta volna, úgy az adómentesség nem alkalmazható.

A Törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a személygépkocsi értékesítésével foglalkozó azon viszonteladó, aki/amely élt az Áfa törvényben foglalt általános szabályok alkalmazására vonatkozó választási jogával és ezért ezen döntéséhez 2021-ben egyébként még kötve van, úgy 2021-re vonatkozóan megváltoztassa ezen döntését az adóhatósághoz 2020. december 31. napjáig benyújtott nyilatkozata útján.

A hatályos szabályozás szerint, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg és a megszűnéskor a záró bevallásban olyan negatív áfa van, amelyet nem tudott visszaigényelni, akkor azzal a jogutód jogosult rendelkezni, úgy hogy az ő levonható adóját növeli. Viszont vannak olyan helyzetek, amikor a jogutód belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, így belföldi adószám és áfa bevallás hiányában ilyen esetben nehéz a jogelőd negatív adójának visszaigénylése. Ezt az esetet rendezi a Törvénymódosítás azzal, hogy ilyen esetben a jogelőd a záróbevallásában kérelmezheti az ott feltüntetett negatív adó visszatérítését.

Regisztrációs adó

A Törvénymódosítás megteremti a regisztrációs adó törlésének lehetőségét a forgalomba helyezés meghiúsulása esetére, továbbá egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben kerülhet sor kérelemre, és mely esetben hivatalból a regisztrációs adó törlésére. Ezen túl a Törvénymódosítás további, jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Gépjárműadó

Magyarország 2021. évről szóló költségvetési törvénye alapján a gépjárműadó teljes mértékében a központi költségvetést fogja megilletni, nem pedig az egyes önkormányzatokat. Erre tekintettel a Törvénymódosítás a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóval kapcsolatban az adóhatósági jogkört áttelepíti a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója szerinti illetékes önkormányzati adóhatóságtól az állami adóhatósághoz.

A Törvénymódosítás értelmében az adózó az adót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Vám

A Törvénymódosítás a vámjogi szabályozással kapcsolatosan átstrukturálja a vámjogi képviseletre vonatkozó szabályokat, különösebb érdemi változtatás rögzítése nélkül.

A Törvénymódosítás az e-kereskedelemmel összefüggésben a 150 EUR érték alatti küldemények import vámkezeléséhez kapcsolódóan speciális nemzeti rendelkezéseket állapít meg.

A vám- és mezőgazdasági jogszabályokat potenciálisan sértő ügyletekkel kapcsolatos árumozgás felderítése érdekében az Európai Bizottság szállítási nyilvántartást kezel a fuvarozók által kötelezően bejelentendő adatokról, amelyekhez az érintett hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek. A Törvénymódosítás ezen adatszolgáltatás hiányos, valótlan, késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése miatt - jogharmonizációs okokból - szankciós rendelkezéseket alkot meg.

A vámigazgatási eljárás ügyintézési határidejével kapcsolatban a Törvénymódosítás rögzíti, hogy a kapcsolattartás postai útra történő visszaterelődésének megelőzése érdekében az ügyintézési határidőbe nem számít bele a vámhatósági megkeresésnek, a jegyzőkönyvnek vagy a döntésnek a tárhelyen történő elhelyezésétől a kézbesítettnek minősülésig terjedő időtartam.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet – többek között – a postára és az integrátorokra vonatkozóan is kötelezettséget állapít meg a vám elé állítás vonatkozásában. A Törvénymódosítás erre tekintettel kiegészíti a vámtörvénynek a vámtitokról és összesített adatokról való tájékoztatásról szóló 29/A. § rendelkezését annak érdekében, hogy a Magyar Posta Zrt. és az integrátorok eleget tudjanak tenni a jogszabályban meghatározott kötelezettségüknek, mivel ezen kötelezettség teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek a vámárunyilatkozat benyújtásának, vagy annak elmaradásának, valamint a szabad forgalomba bocsátás vámtitoknak minősülő tényéről.

A nemzetközileg védett állat- és növényfajok behozatalával kapcsolatban, a lefolytatandó vámeljáráshoz szükséges feltételek (pl.: behozatali engedély) teljes vagy részleges hiánya esetére a Törvénymódosítás alapján a vámigazgatási eljárást megszüntető jogcímek körét ki kell terjeszteni, ugyanis ilyen esetekben a vámeljárás nem lesz megindítható és a megindult eljárásokat meg kell szüntetni.

Jövedéki adó

Pálinka bér- és magánfőzés

A Törvénymódosítás értelmében a bérfőzés a bérfőzető részére évente legfeljebb 50 literig adómentes lesz, 50 literen felül pedig hektoliterenként 333.385,- Ft az adómértékkel adózik. A Törvénymódosítás alapján a magánfőzés adómentessé válásával a párlat adójegy intézménye is megszűnik.

Cigaretta és egyéb termékek adómértékének növekedése

A Törvénymódosítás alapján két lépcsőben, 2021. január 1. napjával és 2021. április 1. napjával emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU tanácsi irányelvben meghatározott jövedéki adóminimumra vonatkozó rendelkezéseknek a magyar jogrendszerbe való implementálása következtében. 2021. április 1. napjával 1000 szál cigaretta kiskereskedelmi ára után a Törvénymódosítás értelmében a jövedéki adó legalább 39.300,- Ft lesz a jelenlegi minimum 34.500,- Ft helyett.

Egyéb módosítások

A Törvénymódosítás továbbá kisebb módosítások bevezetését tartja indokoltnak többek között a készletfelvétellel, egyedi vesztéségnorma megállapítással, valamint a jövedéki engedély egyszerűsített kiváltásával kapcsolatosan. Ezen kívül további kedvezményeket és enyhítéseket is bevezet a jövedéki bírságolás és adminisztrációs terhekkel összefüggésben.

Adóeljárás

Megbízható adózói minősítés és kedvezmények

A Törvénymódosítás szerint a csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg arra tekintettel, hogy olyan adózó csatlakozott a csoporthoz, amely tekintetében nem teljesül az a feltétel, hogy legalább három éve folyamatosan működjön vagy legalább három éve áfa-regisztrált adóalanynak minősüljön. Az indokolás szerint ez a rendelkezés nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor a csoportba egy nem új alapítású, hanem egy-két éve működő társaság kerül a csoport tagjai közé, mert ebben az esetben a főszabály érvényesül, amely szerint a csoport elveszíti megbízható adózói minősítését.

Továbbá, a Törvénymódosítás szerint a 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között (azaz a veszélyhelyzetben) megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

A Törvénymódosítás szerint a megbízható adózók által (évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi) automatikus részletfizetési lehetőséget, a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett, legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe az adózók.

Fizetési könnyítések

A Törvénymódosítás alapján, az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany mellett, a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalany részére sem engedélyezhető fizetési könnyítés.

A Törvénymódosítás alapján a természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forint adótartozás tekintetében vehetnek igénybe (évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi) pótlékmentes részletfizetést. Továbbá, a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést, 200 ezer forint helyett, 2021-től 12 hónapra és 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.

Nyilvántartás vezetési kötelezettség

A hatályos szabályozás szerint a szokásos piaci árral, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletekkel összefüggően csak ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetében irányadó az az előírás, amely szerint, ha két egymás követő mulasztás között több mint két év eltelt, már nem beszélhetünk ismételt mulasztásról. A Törvénymódosítás alapján ez a szabály kerül alkalmazásra az egyéb (nem ugyanazon nyilvántartás vezetésének elmulasztására vonatkozó) szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése tekintetében is.

Adóhiány fogalma

A Törvénymódosítás szerint az adózó terhére az adóhatósági ellenőrzés eredményeként megállapított adókülönbözet adóhiánykénti minősítésekor nem vehető figyelembe azon túlfizetés összege, amelyről az adózó önellenőrzésében (amelyben kötelezettség-csökkenést vallott) rendelkezett (kiutalását, átvezetését kérte), és az ellenőrzés akadályozta meg abban, hogy ezen összeget az érintett adónemről elvonja, ugyanis az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a szóban forgó összeget az adózó jogosulatlanul kérte elvonni a költségvetésből.

Tartós feltételes adómegállapítás

Az indokolás szerint a tartós feltételes adómegállapítás – az európai bírósági gyakorlatra figyelemmel – tiltott állami támogatás nyújtása megállapításának kockázatát hordozza magában, ezért a Törvénymódosítás szerint a tartós feltételes adómegállapítás intézménye hatályon kívül helyezésre kerül 2021. január 1-től.

Kötelező szakmai képviselet

Azokban az adóhatósági eljárásokban, ahol elő van írva a kötelező szakmai képviselet, a Törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az adózó saját ügyében ne kizárólag a megfelelő képesítéssel rendelkező törvényes vagy szervezeti képviselő járhasson el, hanem a foglalkoztatott is, feltéve, hogy rendelkezik a megfelelő képesítéssel (jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy nyilvántartásba vett adószakértőnek, nyilvántartásba vett okleveles adószakértőnek, nyilvántartásba vett adótanácsadónak, vagy könyvvizsgálónak minősül).

Hirdetményi kézbesítés

A Törvénymódosítás kibővíti a hirdetményi közlés alkalmazásának lehetőségét azzal az esettel, ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik.

Adózói kifogás

A Törvénymódosítással egyértelművé válik, hogy az ellenőrzési határidő tekintetében adózói kifogás benyújtására az adózó által számolt ellenőrzési határidő leteltét követően van lehetőség. Továbbá, az is egyértelműsödik, hogy a felettes szerv által az ellenőrzési határidő meghosszabbítására csak abban az esetben van lehetőség, ha az eredeti, törvényben foglalt határidő még nem járt le és ekkor figyelembe kell venni az ellenőrzések esetében irányadó objektív határidőket is.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem

A Törvénymódosítás szerint a fellebbezéshez hasonlóan a felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehet – semmisségi okon kívül – olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. Ezt a szabályt a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Súlyosítási tilalom

A súlyosítási tilalom értelmében a határozat véglegessé válásától vagy az ellenőrzés befejezésétől számított egy éven túl (bizonyos esetekben tizennyolc hónapon túl) nem hozható olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg. A Törvénymódosítás szerint azonban a felettes szerv által elrendelt új eljárás esetén nem alkalmazható a súlyosítási tilalom szabálya. Ezt a szabályt a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Elektronikus ügyintézés

A Törvénymódosítás alapján, ha az adózó nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, SMS fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az adóhatóság jogosult lesz ezen az elérhetőségen is tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az adózóval. Az adóhatóság elsősorban a hivatalos elérhetőségen (cégkapu, ügyfélkapu) tart kapcsolatot az adózóval, a módosítás szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja. Az indokolás szerint a módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóságok célzottabb, és az ügyfélkapus, cégkapus elérhetőségtől közvetlenebb úton tudják megszólítani az adózókat.

Kezdő vállalkozások mentorálása

Az adóhatóság a kezdő vállalkozásnak - figyelemmel tevékenységének jellegére - az adószámának megállapítását követő harminc napon belül szóban vagy írásban ingyenes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségeiről, az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről és személyes kapcsolatfelvételt (mentorálást) kezdeményez, amelynek célja az adókötelezettségek teljesítéséhez történő segítségnyújtás. A mentorálásban történő részvétel önkéntes. A Törvénymódosítás alapján a mentorálási időszak a kapcsolatfelvétel kezdeményezésétől számított egy évre módosul.

Adóvégrehajtás

A hatályos szabályozás a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. A Törvénymódosítás a jogalkalmazási nehézségek miatt a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a sérelmezett intézkedés vagy az intézkedés elmaradásának a tudomására jutásához köti. Ennek megfelelően módosul az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is, amely szerint a kérelmező a határidő túllépését kimentheti, ha a végrehajtási kifogás határidőben történő benyújtásában akadályoztatva volt.

A Törvénymódosítás alapján, ha a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingó vagy ingatlan nem a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén található, a vagyontárgy értékesítése iránt a végrehajtást megindító adóhatóság megkeresésére a megkeresett adóhatóság intézkedik. Az indokolás szerint ilyen módon lehetőség nyílik arra, hogy azon adóhatóság intézkedjen az ingóságok értékesítése felől, aki azt lefoglalta és például ingatlanok esetében az értékesítési eljárásokat hatékonyabbá tehetné, ha azt a nagyobb helyismerettel rendelkező, az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság foganatosítja. A Törvénymódosítás alapján az adós kérelmére a végrehajtást megindító adóhatóság is intézkedhet a fedezetcsere és az árverésen kívüli értékesítés iránt.

A Törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az a személy, aki az alap közigazgatási ügyben ügyfélnek minősül, a NAV előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárás állásáról kérelemre, közvetlenül a végrehajtást foganatosító állami adóhatóságtól kapjon tájékoztatást, figyelembe véve az Art. adótitokra vonatkozó rendelkezéseit.

A gépjárműadót érintő hatásköri változások 2021. január 1-jétől kezdődő időszakban hatályosak, ezért a 2020-ban vagy azt megelőzően keletkezett gépjárműadó tartozásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóság hajtja be. A Törvénymódosítás rendezi, hogy amennyiben az önkormányzati hatóság e körben megkeresi a végrehajtás foganatosítása végett az állami adóhatóságot, akkor ezen adótartozásokat az állami adó- és vámhatóság továbbra is adók módjára behajtandó köztartozásként hajtja be és utalja át a behajtást kérő önkormányzati adóhatóság felé.

Otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosítások

Az őszi adócsomag elfogadásán túl az Országgyűlés elfogadta az egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv érdekében szükséges módosításáról szóló törvénymódosítást is (a továbbiakban: „Törvénymódosítás”). A Törvénymódosítás egyrészt tartalmazza a családi otthonteremtési program keretében vásárolt lakóingatlanok tekintetében alkalmazható illetékmentességre, másrészt az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa mérték alkalmazhatóságával kapcsolatos részletszabályokat.

Illetékmentesség

Az illetékekről szóló törvény módosítása – a forgalmi értéktől függetlenül – teljes illetékmentességet biztosít a családi otthonteremtési kedvezményt igénybevevő családok számára, mind új, mind használt lakások vásárlása esetén.

A Törvénymódosítás hatályon kívül helyezte – így a 2021-ben vagy azt követően kötött ügyletekben már nem lehet alkalmazni – azt a rendelkezést, mely alapján a lakásvásárláshoz igénybe vett állami támogatás összegével csökkenthető az illeték alapja.

Az illetékkötelezettséget érintő módosításokat a 2021. január 1-jét követően kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolt ingatlanokra vonatkozó vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. A Törvénymódosítás a korábban kötött szerződésekre az akkor hatályos rendelkezéseket rendeli alkalmazni.

Kedvezményes, 5%-os áfa mérték alkalmazhatósága

A Törvénymódosítás értelmében, főszabály szerint, ismét 5%-os kedvezményes adómérték alkalmazandó a 2021. január 1-jén vagy azt követően, de 2023. január 1-jét megelőzően teljesített új lakóingatlan értékesítésekre vonatkozóan.

A főszabálytól eltérően ugyanakkor a Törvénymódosítás – meghatározott esetekben – lehetőséget biztosít az újonnan bevezetésre kerülő kedvezményes áfa mérték 2022. december 31-ét követő alkalmazhatóságára is. Erre az áfa törvénybe iktatott átmeneti szabály ad lehetőséget.

Az átmeneti rendelkezés értelmében az 5%-os kedvezményes áfa mérték alkalmazható azon 2023. január 1. napjával kezdődő és 2026. december 31. napjával záruló időszakban teljesített, új lakóingatlanok értékesítése esetén is, amelyekre:

  • a vonatkozó építési engedély legkésőbb 2022. december 31. napján véglegessé vált, vagy
  • az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a bejelentés legkésőbb 2022. december 31. megtörtént.

A Törvénymódosítás értelmében a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölést követően nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá, ugyanakkor ezen meghatározott területen található lakások értékesítése ugyancsak az 5%-os kedvezményes áfa mértékkel adózik. A rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolását a Kormány rendeletben állapítja meg. A rozsdaövezeti kedvezményes áfa kulcs nem határozott időre kerül bevezetésre az áfa törvénybe.

Hasznosnak találta?