Hírek
Kihirdették a tavaszi adócsomagot
Hírlevél
Explore Content
- Általános forgalmi adó
- Pénzügyi szektort érintő speciális adók
- Jövedéki adó
- Vám szabályok
- Gépjárműadó
- SZIT
- Adózás rendjét érintő változások
- Adó- és közterhekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés
- Ismerje meg szakértőnket!
A mai napon, 2017. június 20-án a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a tavaszi adócsomag, mely nemcsak 2018-ra, hanem még 2017. hátralévő részére is tartogat módosításokat.
A javaslat szövegéhez képest a kihirdetett adócsomag és a külön törvényben elfogadott módosítások csak kisebb változtatásokat tartalmaznak:
- Többek között bővült a látvány-csapatsportnak minősülő sportágak köre,
- azon esetek száma, amelyek mentesülnek az illetékbüntetés alól.
- Több termék tekintetében lesz alkalmazandó az 5 %-os áfa kulcs, illetve
- a javaslathoz képest módosultak az adatszolgáltatás alóli mentesülési lehetőségek az automata-berendezések kapcsán.
A javaslat szövegéhez képesti módosításokat és azon jelentősebb törvényváltozásokat, amelyek szövege megegyezik a javaslatéval, az alábbiakban egységes szerkezetbe foglaltuk, kiegészítve a külön törvényekben elfogadott módosításokkal, a könnyebb áttekinthetőség érdekében.
Személyi jövedelemadó és járulékok
Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem
A tavaszi adócsomag magánszemélyeket érintő legfontosabb változásai közé tartozik, hogy a 2018-tól megszűnik az ingatlan bérbeadásból származó (évente egymillió forintot meghaladó) jövedelem esetén a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Mobilitási célú lakhatási támogatás
A 2017-ben bevezetett mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozó rendelkezések 2018-ban több tekintetben is kedvezően módosulnak, de az ugyanazon munkáltatónál ismételt igénybevételt korlátozó rendelkezések is azonosíthatóak.
- A támogatás mértéke jelentősen emelkedik. A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60%-a, a második 24 hónapban 40%, majd az utána következő 12 hónapban a minimálbér 20%-a az adómentesen nyújtható támogatás mértéke.
- A fenti emelt összegű támogatások olyan munkavállalóknak is teljes egészében adhatóak, akiknek a munkaviszonya már 2018 előtt létrejött. Az ő esetükben a 24+24+12 hónapot 2018. január 1-től kell számolni.
- További fontos változás, hogy az adómentesség határozott idejű munkaszerződés esetén is alkalmazható, szemben a jelenlegi szabállyal, amely alapján a határozatlan idejű munkaszerződés az egyik feltétele a kedvezmény igénybevételének.
Egyéb rendelkezések
A törvény további fogalombeli változásokat is tartalmaz 2018-tól
- Az iskolarendszerű képzés fogalma szabályozásra kerül az Szja tv-ben (ezzel egyértelműsítve, hogy ilyennek minősülhetnek a külföldön folytatott tanulmányok is).
- Módosul az osztalék fogalma is, amelyet a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelemként szabályoz.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértéke 7.320 forintra, azaz napi 244 forintra nő 2018-tól.
Számviteli törvény
Adóhatósági ellenőrzések megállapításainak megváltoztatása
A módosítás előírja, hogy amennyiben az adóhatósági ellenőrzés megállapításait, amelyek korábban jelentős összegű hibának minősültek és így az előző üzleti éveket érintően külön oszlopban kellett bemutatni az eredménykimutatásban és a mérlegben, a későbbiekben a hatóság vagy bíróság – a mérlegkészítés időpontjáig – jogerősen megváltoztatta, annak hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni.
Fejlesztési támogatás miatti halasztott bevétel megszüntetése
További változás, hogy a fejlesztési célra kapott támogatás miatt elszámolt halasztott bevételt a támogatás visszafizetésének időpontja helyett – az összemérés elvének megfelelően – a visszafizetendő támogatás ráfordításkénti elszámolásakor kell majd feloldani.
Származékos ügyletekből átvett eszközök értékelése
A módosítás rögzíti, hogy a származékos leszállítási ügyletek keretében beszerzett (pénzügyi és nem pénzügyi) eszközöket – azok besorolásától függetlenül – a beszerzés napjával valós értékre kell átértékelni abban az esetben is, ha a vállalkozó egyébként nem alkalmazta a valós értékelést. Az átértékelést továbbra is a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kell elvégezni.
Ezen módosításban, valamint a további fenti két módosításban foglalt rendelkezéseket kötelezően 2018. január 1-től kell majd alkalmazni, de lehetőség lesz a 2017-ben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazásukra is.
IFRS szabályok
Az IFRS rendelkezéseket érintő változásokról külön hírlevélben tájékoztatjuk Ügyfeleinket, elősegítve ezzel a különböző törvényekben megjelenő változások egy helyen való áttekinthetőségét.
Társasági adó
Bejelentett részesedés
Megszűnik a bejelentett részesedés 10%-os értékhatára, ennek megfelelően a 10% alatti részesedést is lehet bejelentett részesedésként kezelni.
Ellenőrzött külföldi társaság
Ellenőrzött külföldi társaság esetében a részesedés fennállása akkor teljesül, ha a részesedés az adózó adóévének többségében fennáll.
Ellenőrzött külföldi társaság jövedelmének adóalapba való beszámításakor a beszámítandó jövedelmet az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló tulajdonosi részesedés arányában, vagy az adózott nyereségből az adózót megillető rész arányában kell figyelembe venni. Az új szabályt 2017-re választásuk szerint alkalmazhatják az adózók. A 2017-et megelőző időszaki jövedelem esetében választható a 2016. december 31-én hatályos szabályok alkalmazása.
Munkavállalók részére épített bérlakás
A munkavállalók részére épített bérlakás bekerülési értékeként, bekerülési értéke növekményeként kimutatott összeggel csökkenthető az adózás előtti eredmény a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Az adóalap-kedvezmény feltételei:
- Minimum 36 órában foglalkoztatott munkavállaló és vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére kell szolgálnia.
- A munkavállalónak nem lehet lakóhelye azon a településen, ahol a munkahely van.
- A munkavállaló lakóhelye a munkahelytől minimum 60 kilométerre kell, hogy legyen, vagy az utazási idő tömegközlekedéssel (oda- és visszaút) a 3 órát meg kell, hogy haladja.
- Nem alkalmazható a kedvezmény, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának munkavállalóját, hozzátartozóját szállásolja el.
Elektromos töltőállomás létesítése
Elektromos járművek használatához szükséges töltőállomás kiépítése esetén a módosítás szerint a töltőállomás bekerülési értéke levonható lesz a társasági adóalapból. A maximum érvényesíthető kedvezmény a beruházás befejezését követő 3 éves időszak alatt elérhető becsült pozitív működési eredmény és a bekerülési érték közötti különbözet, illetve töltőállomásonként 20 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A módosítás meghatározza az elektromos töltőállomás fogalmát. A kedvezmény a beruházás befejezésének adóévében vehető figyelembe, és a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások esetében alkalmazható.
Növekedési adóhitel
Az adófizetési kötelezettség halasztása esetén a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetnie az adózónak. A kamatfizetési kötelezettséget az önellenőrzési pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával kell meghatározni. A kamatfizetési kötelezettséget a 2017 január 1-jét követően tett nyilatkozatok esetében kell alkalmazni.
Látvány-csapatsport támogatás
Az elfogadott törvénymódosítás bővíti a látvány-csapatsportnak minősülő sportágak körét a röplabda felvételével.
A módosítás pontosítja a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány fogalmát.
A törvénymódosítás alapján a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatással érintett tárgyi eszköz beruházást, felújítást a saját tulajdonban vagy vagyonkezelésben lévő ingatlanon valósítsa meg a támogatás igénybevételére jogosult, vagy, hogy benyújtsa az ingatlan hasznosításra vonatkozó megállapodást az igazolás kiállítására jogosult szervhez.
A magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a beruházás olyan állami vagy önkormányzati ingatlanon valósul meg, ami az üzembe helyezését követő 30 napon belül a tulajdonos állam vagy a helyi önkormányzat részére átadásra kerül.
Az EU-s szabályokkal való összhang megteremtése érdekében a törvénymódosítás az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
- Meghatározza a hivatásos sportoló és a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény fogalmát.
- Az alap és kiegészítő támogatások összegét hivatásos sportszervezet esetében is össze kell számítani valamennyi jogcímre (pl. tárgyi eszköz beruházás, felújítás, képzéssel összefüggő feladatok, és személyi jellegű ráfordítás) vonatkozóan a támogatási intenzitás számításakor.
- Amennyiben a támogatás kedvezményezettje az EU-s versenyjogi szabályok alapján vállalkozásnak minősül, az állami támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Helyi adók
A törvény bővíti az önkormányzatok adómegállapítási jogát. Az önkormányzat az általa határozott időszakra megállapított adómérték esetén jogosult legkorábban a határozott időszak harmadik évétől kezdődően megemelni az adómértéket. Erre azonban csak abban az esetben lesz jogosítványa, ha a határozott időszakban rendkívüli mértékben, legalább 50%-kal csökken az adóbevétele, és csak arra az időszakra, amíg a jelentős csökkenés fennáll. A kiszámíthatóság növelése érdekében a törvénymódosítás korlátozásokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy az adómérték-emelés milyen esetben és mértékben érintheti hátrányosan az adózókat.
A törvénymódosítás szerint az adóalanyok jogosultak lesznek a jövőben esedékessé váló adókötelezettségükre tekintettel előrehozott adót bevallani és fizetni, amelyet az általuk meghatározott adókötelezettség összegébe számít majd be az önkormányzat azok esedékességekor.
A jövőben cégjogi bejegyzés, illetve változások esetén a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság továbbítja a székhely szerinti önkormányzat részére, amellyel a cégeknek az önkormányzat felé a továbbított adatok vonatkozásában fennálló bejelentési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.
2018. január 1-jétől új építményadó-tárggyal, a szabadtéri reklámhordozóval egészül ki a jogszabály, illetve a jövőben a szélerőműhöz hasonlóan a napelem-erőmű is iparűzési adó telephelynek minősül.
2018. január 1-jétől a törvény módosítja az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adóalanyok esetén a nettó árbevétel meghatározásához kapcsolódó szabályokat, melyek részletesen külön hírlevélben kerülnek kifejtésre.
A fentieken túl a törvény pontosításokat tartalmaz a tulajdonos definíciójához kapcsolódóan, illetve pontosítási céllal külön nettó árbevétel definíciót vezet be a tipikusan nem profit-orientált tevékenységet végzőkre.
Illetékek
A jelenleg hatályos szabályok szerint a pénzügyi lízingbe adás esetén alkalmazott illetékkedvezmény kétszerese fizetendő meg abban az esetben, ha a pénzügyi lízingszerződés nem megy teljesedésbe a meghatározott időn belül. A törvénymódosítás mentesíti az illetékbüntetés alól azokat az eseteket, amelyekben a pénzügyi lízinget folytató vállalkozó igazolja, hogy azért nem ment teljesedésbe a szerződés, mert a szerző fél elhunyt, jogutód nélkül megszűnt, vagy a lízingszerződés a lízingbe vevő szerződésből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg.
A törvény újrafogalmazza a forgalmi érték meghatározására vonatkozó szabályokat, de azok lényegi tartalmi változtatása nélkül. Egyértelművé teszi az adóhatóság által alkalmazható értékmegállapítási módszereket, és meghatározza az ehhez létrehozandó nyilvántartásokat. A vagyonszerzőknek továbbra is lehetőségük van a forgalmi érték bejelentésére, amit az adóhatóság figyelembe vehet a forgalmi érték meghatározása során. Az adóhatóság elsődlegesen az illetékkiszabásra bejelentett visszterhes ügyletek adataiból kialakított nyilvántartásban szereplő összehasonlító értékadatok alapján határozza meg a forgalmi értéket, de – összehasonlító értékadatok hiányában – más módszert is alkalmazhat.
A törvény a kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere keretében történő szerzéssel, illetve az ügyvédi iroda illetékmentes átalakulásával kibővíti azon illetékmentes szerzések körét, amelyek esetében a vagyonszerzőnek nem kell a vagyonszerzést bejelentenie.
A fentieken túl a törvény pontosítja a gazdálkodó szervezet fogalmát, egyértelművé téve azt, hogy a külföldi személyek is gazdálkodó szervezetnek minősülnek az Itv. alkalmazásakor. További módosításokat fogalmaz meg a törvény a magánszemélyek lakáscseréjéhez kapcsolódó illetékkötelezettségek és mentességek szabályaihoz.
Általános forgalmi adó
Az elfogadott törvény alapján a fogyasztási célú halakra, haltermékekre, a sertés belsőségre és vágási melléktermékekre, továbbá az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcs is 5%-ra csökken. A módosított adókulcsokat 2018. január 1-jétől kell alkalmazni a kapcsolódó átmeneti rendelkezések figyelembevétele mellett.
Módosul továbbá az internet-hozzáférési szolgáltatás fogalma, amely értelmében a hálózati szolgáltatás nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak, így arra a kedvezményes áfa kulcs nem lesz alkalmazható.
2017. július 1-jével nem lép hatályba a belföldi összesítő nyilatkozat benyújtásának értékhatárát 100 ezer forintra csökkentő rendelkezés, valamint elhalasztásra kerül a számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák adattartalmára vonatkozó online adatszolgáltatási kötelezettség is. Az adatszolgáltatás egy év türelmi idő mellett önkéntes alapon fog működni. Ennek részletszabályai később várhatók.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összhangban a jogszabály szövegpontosító jellegű rendelkezéseket is tartalmaz, amely alapján a törvény a „jogerőre emelkedés” fogalma helyett a „véglegessé válás” fogalmat rendeli használni a jövőben (például az új ingatlan fogalmánál alkalmazandó engedélyre vonatkozóan).
Pénzügyi szektort érintő speciális adók
A pénzügyi szervezetek különadójával összefüggésben a jogszabály rendelkezik arról, hogy a bankadó alanyai a különadó 50%-áig csökkenthetik a fizetendő különadójuk összegét a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegével.
A jogszabály meghatározza a kedvezmény igénybevételének feltételeit, továbbá azt, hogy mely célok minősülnek kedvezményezettnek (például amatőr sportszervezetek és az utánpótlás nevelés támogatása). Lényeges, hogy a kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket az adózó választása szerint a 2017. adóév vonatkozásában is alkalmazhatja.
A törvény meghatározza a „korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény” fogalmát, és rögzíti, hogy a sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatás esetében kizárólag a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények támogatása minősülhet kedvezményezett célnak.
A fentiek mellett, a Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alaphoz vagy kötelező intézményvédelmi szervezethez csatlakozott hitelintézet a különadó összegét bizonyos feltételek teljesülése esetén csökkentheti az önkéntes intézményvédelmi alapba vagy a kötelező intézményvédelmi szervezetbe az adóévben befizetett összeggel is.
A pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán módosul az illetékmentességi kör, így nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget az ügyfélszámlán vagy befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ha a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon kötelező intézményvédelmi szervezet tagja.
Jövedéki adók
Bővül a pénzügyi biztosítékok köre, így a jövőben már lehetőség van a fedezetigazolás, mint biztosítéknyújtási forma alkalmazására is.
Az uniós irányelvvel való összhang megteremtése céljából a törvény pontosítja az ellenőrzött energiatermékek körét. A szabályozás rendelkezik továbbá arról, hogy abban az esetben is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék saját felhasználás céljára kerül importálásra.
Az engedélyezési eljárással összefüggésben rögzíti a jogszabály, hogy mely iratokat szükséges a hatóság rendelkezésére bocsátani eredetiben. E szerint az engedélyezési eljárás keretében három okirat típust szükséges a hatóságnak átadni, így a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó okiratokat, erkölcsi bizonyítványt, valamint a papír alapú jövedéki okmányok kiállításához adott aláírási címpéldányt.
Vámszabályok
A Vámtörvény rendelkezéseinek módosítása kapcsán pontosításra kerül a vámhiány fogalma, valamint meghatározásra kerül, hogy a vámjogi képviseletre vonatkozó formanyomtatványt kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani.
Gépjárműadó
A törvény rögzíti, hogy az önkormányzati adóhatóságnak nem kell határozatot hoznia arról, ha az adóalany az adóévben valamely mentességi tényállás alapján mentesül a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól.
Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (Szit.)
A Szit. törvény módosításának elsődleges célja az ilyen társaságok létrejöttének elősegítése és minél szélesebb körben történő elterjedése, amely hozzájárulhat az ingatlanpiac és a tőzsdei jelenlét miatt a tőkepiacok fellendüléséhez.
A jelenlegi és a változott részletszabályokat külön hírlevélben ismertettük Ügyfeleinkkel, segítve ezzel a SZIT-té válást fontolgató társaságokat a döntésben.
Adózás rendjét módosító változások
Kedvezmény előfeltétele a nettó adótartozás hiánya
Amennyiben valamely adótörvény alapján a NAV az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítése körében az általános szabályoktól kedvező eltérést engedélyezhet – ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést –, úgy a kérelemnek kizárólag abban az esetben lehet helyt adni 2018. január 1-jétől, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással.
Külföldi számlaszámok bejelentése
A 2018. január 1-jén érvényes valamennyi külföldi számlaszámot (számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját) a gazdasági társaságnak 2018. január 31-ig a NAV-hoz írásban, formanyomtatványon be kell jelentenie. Ezen bejelentés késedelmes, hibás, valótlan adattartalommal, hiányosan való teljesítése, vagy nem teljesítése 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Székhelyszolgáltató bejelentése
A 2017. január 1-jét megelőzően adószám megállapítása érdekében bejelentkezett egyéni vállalkozó, valamint cégbejegyzésre kötelezett adózó, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe, és a székhelyszolgáltató személyében 2016. december 31-jét követően nem következett be változás, a székhelyszolgáltató adatait 2017. szeptember 29-éig a NAV-hoz be kell jelentenie.
E-mailes kapcsolattartás külföldi jogalanyok részére
Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem kötelezett, úgy választása szerint jogosult elektronikus levélcímen a kapcsolattartásra. Ehhez szükséges elektronikus levélcímét a NAV-hoz kifejezett nyilatkozatával együtt kell bejelentenie.
Adófizetési biztosíték bevezetése
A NAV az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték letételére fogja kötelezi az adózót 2018. január 1-jétől, ha az adózó képviseletére jogosult személy, vagy az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese olyan más adózó volt vezető tisztségviselője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül 1 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 2 millió forintot meghaladó nettó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt.
A Törvénymódosítás emellett a működő cégbe belépő, a fenti feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési biztosíték letételét.
Az adófizetési biztosíték összege a NAV-nál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett adótartozás összegének megfelelő összeg. Ha több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni. Az adófizetési biztosíték letétele megvalósítható egyrészt a NAV külön letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, vagy a kiállításától számított 12 hónapon keresztül érvényes, a NAV, mint kedvezményezett javára kiállított garancialevél benyújtásával.
A NAV anélkül, hogy felszólítaná az adózót adótartozásának megfizetésére, határozatban dönthet az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges felhasználásáról. Ennek hiányában a beérkezésétől számított 12 hónapig megőrzi a biztosítékot, majd azt, vagy annak fennmaradó részét ezen időszak leteltét követő 30 napon belül visszafizeti az adózó részére.
Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték jogerős megállapítását követően a vezető tisztségviselő, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának oka már nem állapítható meg. Azonban akire tekintettel az adófizetési biztosíték előírásra került kimentési kérelmet terjeszthet elő, illetve fellebbezési joga van az adózónak a biztosítékot kiszabó, illetve a felhasználását elrendelő határozattal szemben.
Súlyosítási tilalom leszűkítése
A korábbi szabályok értelmében a határozat jogerőre emelkedésétől, határozat nélkül lezárult ellenőrzés esetén annak befejezésétől számított egy éven túl az adózóra nézve hátrányosabb rendelkezéseket tartalmazó döntés kiadására nincs mód. A módosítással azonban meghatározásra kerül az is, hogy amennyiben az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egy éves időtartam leteltét követően is, legkésőbb 18 hónapon belül meghozható lesz.
Adatszolgáltatás alóli mentesülési lehetőségek az automata-berendezések kapcsán
2017. december 1-ig mentesül az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést üzemeltető az automata felügyeleti egységben (a továbbiakban: AFE) tárolt adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége alól, ha ennek érdekében a felügyeleti szolgáltatóval a szerződést 2017. július 31. napjáig megköti. Emellett ugyancsak mentesül az üzemeltető 2017. december 31-ig az adatszolgáltatási kötelezettsége alól, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az automata-berendezést nem képes AFE-val ellátni.
Adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés (Aktv.)
A 2017. március 15-én kihirdetettek szerint módosításra került az Aktv is, amelynek értelmében a multinacionális vállalatcsoportok ún. országonkénti jelentés készítésére kötelezettek, amennyiben a vállalatcsoport konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió eurót.
Az új szabály értelmében főszabály szerint a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata köteles az országonkénti jelentés elkészítésére és beadására az adóilletősége szerinti állam adóhatóságához, a jogszabály érintett melléklete szerinti tartalommal.
Fontos megjegyezni, hogy a jelentéskészítési kötelezettség bizonyos feltételek fennállása esetén a csoport magyar adóügyi illetőségű tagjára is hárulhat. Az esetleges jelentés készítési kötelezettség mellett a magyar adóügyi illetőségű csoporttagoknak számolniuk kell az ún. bejelentési kötelezettséggel is, amelynek keretében a NAV-hoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteniük, hogy esetükben fennáll-e a jelentéskészítési kötelezettség, illetve, ha nem, azonosítaniuk kell az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagot. A bejelentési kötelezettséget az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjáig szükséges teljesíteni.
Az adatszolgáltatási, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a jogszabály különösen szigorú, akár 20 millió forint összegű mulasztási bírságot helyez kilátásba.
Az országonkénti jelentésben szereplő adatok automatikus információcsere keretében, meghatározott időszakonként, megosztásra kerülnek majd az illetékes adóhatóságok között. A NAV az így beérkezett adatokat adóalap-erózióhoz, illetve nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési célokra felhasználhatja. Az országonkénti jelentés tehát várhatóan jelentősen növelni fogja a cég- és adóstruktúrákra vonatkozó transzparenciát, ami még hatékonyabbá teheti az adóelkerülő stratégiák feltérképezését.