Adójogszabályok változása a veszélyhelyzetet követően

Szakértőink összefoglalójának a célja, hogy az elmúlt időszakban kihirdetett fontosabb adózási tárgyú jogszabályi rendelkezésekről összefoglalást adjon, és bemutassa adónemenként rendszerezve, hogy a vonatkozó változások pontosan mely jogszabályokban érhetőek el.

1. Személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó
2. KATA, KIVA
   
3. Társasági adó
4. Kiskereskedelmi adó
5. Turizmusfejlesztési hozzájárulás
   
6. Idegenforgalmi adó
7. Jövedéki adó
   
8. Adóeljárások
9. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)
10. Támogatások, ösztönzők

Személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó

• A szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökken – [az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény]
• A szociális hozzájárulási adó csökkenésével párhuzamosan, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély kötelezett – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették –, a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként (adóalapként) figyelembe venni – [az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény]
• A személyi jövedelemadó törvényben meghatározottaknál magasabb összegben adható 2020. évben a Széchényi Pihenő Kártya szálláshely, vendéglátás, és szabadidő alszámláira béren kívüli juttatásként adható juttatás. A Széchényi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként adóztatható teljes összeg („éves rekreációs keretösszeg”) szintén megemelkedik 2020. évben. Továbbá, nem terheli szociális hozzájárulási adó kötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget. – [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]
• Mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól a 2020. március-június hónapokra vonatkozóan azok az adóalanyok, akik a jogszabályban meghatározott – TEÁOR és TESZOR kóddal azonosított – valamely tevékenységet (pl.: vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás, utazásközvetítés) tényleges főtevékenységként végzik. A munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, melynek összege nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, azaz a 7710 Ft-ot. A jogszabály alapján tényleges főtevékenységnek minősül az a tevékenység amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző 6 hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételnek a 30%-a keletkezett. – [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]
• A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg. – [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]
• Társadalombiztosítási járulékok tekintetében a munkáltató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett jövedelem után felmerülő társadalombiztosítási járulékot megfizetni, de az allátások számítása során az így megfizetett járulékot úgy kell tekinteni, mintha azt a biztosított teljesítette volna. A társadalombiztosítási járulék különbözetet a munkavállalótól követelni nem lehet. – [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]
  
  

6 havi egészségügyi szolgáltatási járulék hátralék esetén a TAJ szám érvénytelenítésre kerül. A TAJ szám érvénytelenségének ideje alatt egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe és mind az így jogosulatlanul igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költsége, mind pedig maga az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak, azaz az adóhatóság által végrehajtható tartozásnak minősül. A TAJ kártya érvényességének visszaállítására az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék rendezését követően, a jövőre nézve kerül sor. - [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]

• Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (különösen más EGT államban biztosított személy) az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése mellett sem vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást. Az igénybe vett szolgáltatás díját meg kell fizetnie. - [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]
• A jogszabály megteremti a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék privilegizált elszámolási helyzetét, hatósági átvezetés, visszatartási jog gyakorlása esetén is. A módosítás célja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék háromhavi összegét meghaladó adótartozással összefüggő eljárás, amennyire lehetséges, elkerülhetővé váljon. – [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]
• A vonatkozó kormányrendeletben foglalt, a légijárműiparban tevékenykedő vállalkozások közteher kötelezettségeinek csökkentését biztosító szabályok törvényi szintre emelésével tovább él az a rendelkezés, miszerint a kedvezményezetti körbe tartozó kifizető mentesül a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és (időarányosan) a rehabilitációs hozzájárulás alól. A törvény kimondja, hogy 2020. december 31-ig illetik meg adózót a kedvezmények. – [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

KATA, KIVA

• A kisvállalati adó mértéke 11%-ra csökken 2021. január 1-től. – [az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény]
• A KATA adózás alá eső adózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, valamennyi biztosítotti jogviszonnyal összefüggő ellátásra jogosultságot szerezhet, és ezen ellátások számításának alapja 2020. július 1-jétől havi 102 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 forint. – [az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény]
• A KATA adózás alá eső adózó, amely a jogszabályban meghatározott – TEÁOR és TESZOR kóddal azonosított – valamely tevékenységet (pl.: fodrászat, szépségápolás, villanyszerelés) folytat, a 2020. március-június hónapokra vonatkozóan mentesül a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Lényeges, hogy e rendelkezés akkor alkalmazható, ha a kisadózó vállalkozás a rendeletben hivatkozott valamely tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott. – [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]
• 2021. január 1-től jelentősen szigorodnak a KATA adózás szabályai. Egy személy csak 1 jogviszonnyal összefüggésben választhatja a KATA szerinti adózást, a több – már meglévő – jogviszonyát meg kell szüntetnie vagy az adóhatóság hivatalból törli. Az üzleti partner személyétől függően – kevés kivételtől eltekintve - 40% adókötelezettség keletkezik:
  • Összeghatártól függetlenül, ha az üzleti partner kapcsolt vállalkozás
  • Az egyazon partnertől származó bevétel évi 3 milló forintot meghaladó része után, ha az üzleti partner nem minősül kapcsolt vállalkozásnak

Az éves összesítésben a 12 millió forintot meghaladó bevétel továbbra is 40%-os adókötelezettség alá esik.

A 40%-os adó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól. Szigorodnak a bejelentés és az adatszolgáltatás szabályai is. - [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]

Társasági adó

• A törvénymódosítás értelmében megemelkedik a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó, az adózás előtti eredmény 50%-ában meghatározott korlát, és a jövőben az adózás előtti nyereség összegéig, de legfeljebb 10 milliárd forintig lehet ilyen tartalékot képezni és az adóalapot módosítani vele.

A törvény rendelkezésének értelmében már a 2019-ben kezdődő adóév tekintetében is alkalmazható a magasabb korlát. Amennyiben az adózó az új szabály hatálybalépésének napját megelőzően már elfogadta az üzleti évre a beszámolót, illetve akár már a társaságiadó-bevallást is benyújtotta, akkor a számviteli ellenőrzés keretében megképzett fejlesztési tartalék alapján, valamint szükség esetén a társaságiadó-bevallás 2020. szeptember 30-ig történő önellenőrzésével utólag is alkalmazhatja a magasabb korlátot. – [az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény]

• A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, a hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló kormányrendelet alapján a hitelintézet által a 2020. adóévben megfizetett addicionális különadó összege adóvisszatartás formájában csökkenti a hitelintézet (jogutódja) által fizetendő pénzügyi szervezetek különadójának összegét. A csökkentést a hitelintézet adóévente legfeljebb a 2020. adóévi különadó-kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben érvényesítheti. Az igénybe vett összegről a hitelintézeteknek nyilvántartást kell vezetniük. – [az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény]
• Az illetékekről szóló törvény kiegészítése alapján illetékmentessé válik az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész és az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék. A fenti szabályokat az adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni szükséges. – [az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény]
• A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában mentessé válik az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány. Hatályát veszti továbbá számos a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó adókötelezettségét előíró rendelkezés. – [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]
• A helyi iparűzési adóban is megszűnik az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség. Függetlenül attól, hogy az adózó üzleti éve megegyezik-e a naptári évvel, a fenti rendelkezés a módosító törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóévben alkalmazandó első alkalommal. – [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]
• Az Európai Bizottság által elfogadott irányelv-módosítással összhangban Magyarországon is hat hónappal később, 2021. január 1-jén kezdődnek az ún. DAC 6 adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére előírt határidők. Az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó egyéb szabályok és rendelkezések változatlanok maradnak. [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]
  

Kiskereskedelmi adó

• A 2020. május 1-jétől kormányrendelettel bevezetett kiskereskedelmi különadó, a kiskereskedelmi különadóról szóló 2020. évi XLV. törvény hatálybalépésével, 2020. június 10. napjától állandó adónemmé vált. – [a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény]
• A május 1-jétől hatályos szabályozás alapján havonta kellett volna adóelőleget fizetni. A törvény hatálybalépésével - a 2020-ra vonatkozó speciális szabály alapján - a május havi előleg után a júniusit még be kell fizetni, viszont utána már csak kétszer, augusztusban és októberben kell majd előleget utalni az adóhatóságnak. Az éves záróbevallást az adóévet követő év május végéig kell benyújtani és megfizetni a már befizetett előleggel kalkulált különbözetet szerinti adóösszeget. [a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény]
• Az adó alanya a belföldi vagy külföldi illetőségű személy vagy szervezet, amely a vevője részére - kiskereskedelmi tevékenysége keretében - nem fióktelep útján belföldön terméket ad át, értékesít. - [a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény]
• Kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a 2020. január 1-jén hatályos TEÁOR szerint a 45.1 ágazatba - ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét -, a 45.32 ágazatba, a 45.40 ágazatba - ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét -, továbbá a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt azon tevékenységek, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet. - [a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény]
• Az adó alapja a teljes adóévi – különadó-köteles – nettó árbevétel. Az adó mértéke sávosan került meghatározásra, miszerint az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után az adómérték 0%, 500 millió és 30 milliárd forint közötti részre 0,1%, 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részre 0,4% és a 100 milliárd forintot meghaladó részre pedig 2,5%. - [a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény]
• Az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege. - [a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény]
  

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

• A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendeletében 2020. március 1. és 2020. június 30. között felfüggesztette a turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettséget. A vonatkozó törvény ezen rendelkezést emeli egyfelől törvényi szintre, másfelől pedig – a turisztikai és vendéglátó ágazat helyzetének segítése érdekében – meg is hosszabbítja 2020. december 31-ig. Ennek megfelelően az idei év végéig az egyébként hozzájárulásra kötelezettet nem terheli hozzájárulási kötelezettség, a kötelezettségét nem kell megállapítania, bevallania és az ezen időszakra jutó hozzájárulást nem kell megfizetnie. – [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]
  

Idegenforgalmi adó

• A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendelettel 2020. április 26-tól 2020. december 31-ig felfüggesztette az idegenforgalmi adókötelezettséget. A vonatkozó jogszabály ezt a rendelkezést emeli törvényi szintre. Ennek megfelelően az idegenforgalmi adó alanyának nem kell idegenforgalmi adót fizetnie, az adó beszedőjének pedig nem kell az adót beszednie, megfizetnie, azonban a megállapított, de be nem szedett adót be kell vallania az adóhatósághoz, kivéve, ha annak összege nulla, mert ekkor bevallási kötelezettség sem terheli. – [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]
  

Jövedéki adó

• A törvény rögzíti, hogy az ideiglenes biocid engedélyek hatályának visszavonása vagy azok lejáratának napjáig meghosszabbodik az adóraktárak számára az egyszerűsített szabályok szerinti (azaz engedélymódosítás és denaturáló szer használata nélkül is jövedéki adómentesen lehetővé tett) fertőtlenítőszer-gyártást. – [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]
  

Adóeljárások

• Társasági adó bevallás

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a Tao tv. 26. § (1) bekezdése szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni.

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló társasági adóelőleg összegét, amelyről az adóelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség (amennyiben a csoportos társasági adóalany társasági adó vonatkozásában adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség) alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az így megállapított társasági adóelőleg kötelezettséget a Tao. törvény 26. § (2), (3), (7) és (8) bekezdése szerint megállapított adóelőleg kötelezettségnek kell tekinteni az adóról való rendelkezés szempontjából. Az adózó ezen adóelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóelőleg összegét. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Kisvállalati adó bevallás

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló kisvállalati adóelőleg összegét, amelyről az adóelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az adózó ezen adóelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóelőleg összegét. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Energiaellátók jövedelemadója bevallás

A 2020. április 22. és és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló energiaellátók jövedelemadója adóelőleg összegét, amelyről az adóelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az adózó ezen adóelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóelőleg összegét. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Helyi iparűzési adó bevallás

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron
kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

Ha az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig (általános szabályok szerint 2020. szeptember 15.) nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőlegrészlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.

A helyi adók alól adómentességet élvező adózó a Htv. 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig nyújthatja be az adóhatósághoz. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Innovációs járulék bevallás

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló innovációs járulék-előleg összegét, amelyről az járulékelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az adózó ezen járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév járuléka nem éri el az járulékelőleg összegét. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés

A számviteli törvény szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők – amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak. Ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani. Ezen könnyítések nem vonatkoznak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók (pl. tőzsdei cégek, bankok, biztosítók, befektetési vállalkozások) beszámolóira. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Adózói minősítéssel kapcsolatos könnyítések

A megbízható és kockázatos adózói minősítés feltételeinek vizsgálata során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.

A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, továbbá abban az esetben sem, ha az adózó ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozással rendelkezik vagy a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye negatív. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Fizetési kedvezményekre vonatkozó könnyítések

A fizetési halasztásra és részletfizetésre vonatkozó általános szabályok szerinti kedvezményeken túl további kedvezmény érhető el az adózók számára. Az adóhatóság az adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ennek feltétele, hogy az adózó a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelem előterjesztése illetékmentes és az adóhatóság tizenöt napos ügyintézési idővel bírálja el azt.

Az általános szabályoktól eltérően nem természetes személyek is kérhetik az adótartozás mérséklését. Az adóhatóság az adózó veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli. Ennek feltétele annak igazolása, hogy az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A mérséklést követő fennmaradó adótartozásra a veszélyhelyzet kapcsán kérelmezhető, előző pontban bemutatott fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adózó nem élhet az adótartozás mérséklésének lehetőségével, ha az adóhatóság részére engedélyezte a veszélyhelyzet kapcsán elérhető, előző pontban bemutatott fizetési kedvezményt. A kérelem előterjesztése illetékmentes és az adóhatóság tizenöt napos ügyintézési idővel bírálja el azt. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Egyes adózók közzétételével kapcsolatos enyhítések

A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele során az adóhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

A nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele során a veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Igazolási kérelemmel és kézbesítési kifogással kapcsolatos könnyítés

A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Adóvégrehajtásokra vonatkozó könnyítések

A 2020. március 24-én az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az Avt. szerint foganatosított végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek és ugyanezen időpontig nyugszik az adó végrehajtásához való jog elévülése. Ha valakinek a munkabérére végrehajtás indult és a munkáltató az összeget levonta, de március 24-ig még nem utalta át az adóhatóságnak, úgy a levont összeget vissza kell fizetni a munkavállalónak. Amennyiben a munkáltató március 24-ét követően már átutalta a levont összeget az adóhatóságnak, akkor azt az adóhatóság fogja nyolc napon belül visszatéríteni a munkavállaló részére. Hasonló szabályokat vezettek be a bankszámlákra vezetett végrehajtás miatt a bankszámlákról levont összegekre vonatkozóan. A végrehajtói letéti számlákra 2020. március 24-e előtt befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatók. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]

• Kamatszámítás

Módosul az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt különös eljárásokban alkalmazandó kamatszámítás mértéke. Ennek értelmében a visszatérítendő adó után fizetendő kamat mértéke a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt értékére módosul az eredeti szabályozás helyett, azaz a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat összegéről. – [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

• Az adózók a veszélyhelyzet megszűnését követően harmincadik napig mentesülnek az EKAER-el összefüggő kockázati biztosíték megfizetése alól. A biztosítékadási kötelezettség első napja a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincegyedik nap azzal, hogy a biztosíték mértékének számításakor az adózó által ettől a naptól tett bejelentéseket kell először figyelembe venni. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]
• A veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül az útszakasz-mentesítés iránti kérelem akkor is újból benyújtható, ha annak érvényessége lejárt vagy abból 90 napnál kevesebb van hátra. Azon útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésének napjával érvényességüket veszítenék, a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig, de legfeljebb az útszakasz mentesítés iránti kérelem állami adó- és vámhatóság által történő elbírálásáig érvényesek. [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény]
• 2021. január elsejétől teljes körűen eltörlésre kerül az EKAER bejelentési kötelezettség a nem kockázatos termékek esetében. Emellett pontosításra kerülnek az EKAER mulasztási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések is. 40%-ig terjedő EKAER mulasztási bírság kizárólag abban az esetben szabható ki, ha a bejelentési kötelezettség nem vagy hibás teljesítése a fuvarozott termék mennyiségéhez (súlyára) vagy értékéhez kapcsolódik. Minden más esetben (pl.: kirakodási cím elírása esetén) az adózás rendjéről szóló törvény általános mulasztási bírság szabályai lennének alkalmazandók. Ezen felül a törvény rögzíti a termékegység fogalmát is. A jogszabályi változásokhoz kapcsolódó rendeleti szintű módosításokat miniszteri rendelet fogja tartalmazni, amely jelen hírlevél kiadásáig nem került kihirdetésre. – [Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény]
  

Támogatások, ösztönzők

• Új versenyképesség-növelő támogatás: Újabb versenyképesség-növelő támogatás érhető el, amelynek keretében a nagyvállalatok akár 800 000 eurót meghaladó támogatásban is részesülhetnek, amennyiben a nagyvállalat árbevétele vagy megrendelési állományának értéke legalább 25%-kal visszaesett a koronavírus-járvánnyal összefüggésben, illetve a járvány kapcsán meghozott adminisztratív intézkedések következtében veszteséget szenvedett el. Támogatás igénybevételének fontos feltétele – többek között – hogy a pályázó nyilatkozzon egy, legalább 1,6 millió euró értékű CAPEX beruházás legkésőbb 2022. június 30-ig történő megvalósításáról, illetve arról, hogy bázislétszámát legalább 2022. június 30-ig fenntartja. A támogatás az elszenvedett veszteség mértékét és a beruházás összegének 50%-át nem haladhatja meg, mely támogatási összegről a HIPA Nonprofit Zrt-vel folytatott tárgyalások útján a Külgazdasági és Külügyminisztérium dönt.– [7/2020. (IV. 16.) KKM rendelet 10/2020. (VII. 4.) KKM rendelet által bevezetett módosításai]
• Határon átnyúló beruházások támogatása: A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. új pályázati felhívást tett közzé a koronavírus-járvány miatt nehézséggel küzdő magyarországi vállalkozások számára, legkésőbb 2021. szeptember 30-ig megvalósuló, határon átnyúló projektjeik megvalósítására. A támogatás összege az elszámolható költségek max. 60%-a, de min. 50 milliót Ft, max. 800 000 euró (kb. 280 millió Ft). A projekt elszámolható összköltségének min. 75%-ban Magyarországgal szomszédos országban működő fióktelepnél, partner vagy kapcsolt vállalkozásnál kell felmerülnie. A pályázatok benyújtása 2020. szeptember 30-ig folyamatos.
• Áttelepítési szabályok enyhítése: A koronavírus-járvány által előidézett gazdasági helyzetre való tekintettel az Európai Bizottság módosította az elsősorban beruházási, munkahelyteremtési támogatásokat érintő, áttelepítésre vonatkozó korlátozás szabályozását. A módosítás értelmében az Általános Csoportmentességi Rendelet hatálya alá eső támogatással rendelkező vállalatok 2019. december 31-ét megelőzően vállalt, áttelepítéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik vonatkozásában nem minősül áttelepítésnek, ha a kedvezményezett valamely EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység területén 2020. január 1. és 2021. június 30. között munkahelyek szűnnek meg.