Sajtóközlemények
Új alapokon a kártérítés áfa szempontú megítélése a hűségidős konstrukciók tekintetében
Az Európai Unió Bírósága közelmúltban meghozott ítélete új irányt jelöl ki a kártérítés áfa szempontú, évek óta alkalmazott értelmezésében a hűségidős konstrukciókra vonatkozóan.
Budapest, 2019. június 12.
A kártérítés kifizetése után nem kell áfá-t fizetni. Gyakorlati problémát okoz azonban, hogy a kártérítés fogalmát az áfa törvény nem határozza meg. Ebben az Európai Unió Bíróságának esetjoga, valamint a döntésekben megfogalmazott szempontok, rendezőelvek adnak támpontot, így részletes vizsgálatot igényel, hogy áfa szempontból mely kifizetések tekinthetők kártérítésnek. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy egy ügyletet a résztvevők hogyan minősítenek a szerződésükben.
Az Uniós Bíróság eddig kialakított, és a magyar adóhatóság által is követett gyakorlata alapján egy kifizetést alapvetően akkor lehet kártérítésnek tekinteni, ha megfelel két feltételnek: hátrányos jogkövetkezményt állapít meg a szerződésszegő fél számára, és nem valamilyen szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés ellentételezéseként adják.
E kimunkált gyakorlatot helyezi új megvilágításba a Bíróság friss ítélete a MEO portugál távközlési társaság ügyében.
E döntés értelmében ugyanis nem lehet kártérítésként kezelni azt az összeget, amit a felek előzetesen, a szerződés hűségidő lejárta előtti megszüntetése esetére kötöttek ki. Ez egyébként csak akkor van így, ha ez a kikötött érték megegyezik azzal az összeggel, ami a szolgáltatásért a hűségidő végéig járt volna.
„Az ítélet különösen jelentős a kártérítés szankcionáló jellegének megítélésében. Ugyanis azt mondja ki, hogy ha gazdasági tartalma alapján a kikötött összegnek az a célja, hogy a társaság ugyanahhoz a bevételhez jusson, mintha a szerződés nem szűnt volna meg az eredetileg kikötött dátum előtt, akkor ez az összeg az ügylet ellenértékének minősül, még akkor is, ha egyébként azt a szerződésszegés megakadályozása miatt kötötték ki”
– mondta el Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
A szerződések megkötése esetén érdemes tehát kiemelt jelentőséget fordítani a megszüntetés esetére fizetendő díjak pontos meghatározására.
„A Bíróság friss döntése értelmében ugyanis akár a fizetendő kompenzáció mértékén, illetve meghatározásán is múlhat annak áfa szempontú minősítése. Hogy egy példát említsünk: egyáltalán nem mindegy, hogy a kártérítés címén fizetendő összeg meghatározása átalány alapon, vagy az eredetileg járó ellenérték összegéből számítottan történik-e”
– hangsúlyozta dr. Ablonczy Zsuzsanna, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.
Érdemes tehát fokozottan vizsgálni a szerződések megszüntetése esetére kikötött, szankciós jellegű kifizetések megállapításának módját, hiszen a nem megfelelő áfakezelés adókockázatot vonhat maga után.