Hírek
Kihirdetésre került a 2023-as őszi adócsomag
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy kihirdetésre kerültek az őszi adócsomagot magában foglaló jogszabályok (amelyre a továbbiakban „Adócsomagként” vagy „Módosításként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozásokat.
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadót érintő változások alapvetően 2024. január elsejétől lépnek hatályba (az eltéréseket jeleztük).
Összevont adóalap
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartottak után érvényesíthető kiegészítő családi kedvezménnyel kapcsolatban módosítást tartalmaz az Adócsomag. Eszerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.
A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló rendelkezések egy új adminisztratív teendővel egészülnek ki, miszerint a kedvezmény érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni:
- a kedvezményre való jogosultság jogcímét,
- a gyermek nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint
- a jogosultság megnyílásának vagy megszűntének a napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.
Mindkét fenti rendelkezés az Adócsomag kihirdetését követő napon lép hatályba.
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások
Az Adócsomag adminisztrációs könnyítésről is rendelkezik, miszerint a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterheit nem havonta, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni.
A jelenleg évente egyszer, egyes meghatározott juttatásként adózó csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem évi maximumát háromra emeli az Adócsomag.
Adómentes juttatások
Az Adócsomag új adómentes juttatásként tartalmazza az értékpapír formájában (vagy erre vonatkozó jog gyakorlásával) megszerzett vagyoni értéket, ha induló vállalkozás munkavállalója, vezető tisztségviselője szerez ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedést (üzletrészt, részvényt) az induló vállalkozásnak minősülő jogi személyben (vagy ennek megszerzésére vonatkozó jogot). Az adómentesség további feltételei: a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megfelelés; a munkavállaló, vezető tisztségviselő a megszerzett részesedést/jogot a szerzést vagy a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem értékesíti; kifizetői adatszolgáltatás az adóévben átadott összes részesedés könyv szerinti értékéről, valamint a részesedés ellenértékének a magánszemély által megfizetett összegéről. (Az új szabályok az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó jogra is irányadók, ha a munkavállaló, vezető tisztségviselő a szerzést követő legalább három évig nem ruházná azt át másra.)
Törvényi szintre emelkedik a korábban kormányrendeleti szinten borászati termék juttatásával kapcsolatban bevezetett rendelkezés. A nem pénzben kapott adómentes juttatások közé kerül a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából adott borászati termék. A korábbi Kormányrendelettel összhangban, a juttatásnak számos feltételnek kell megfelelnie. A borászati terméket közvetlenül a borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben kell vásárolni, és olyan termékek felelnek meg a rendelkezésnek, melyek oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátottak. A juttatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie a beszerzett termékekről, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.
Az Adócsomag értelmében adómentesnek minősül továbbá a különböző hulladékok visszagyűjtésének ösztönzése érdekében a hulladék átvevője által adott juttatás is, ha az átadás nem gazdasági tevékenység keretében történik. E rendelkezések 2023. december 1-jén lépnek hatályba.
A nyeremények körében az adómentes kategóriában szabályozza újra az Adócsomag az (Szjtv-ben meghatározott) engedélyhez kötött sorsolásos játékból (pl. lottó) kapott bevételt.
Nemzetközi vonatkozású személyi jövedelemadó változások
Külföldi személy (OECD tagállam) által fizetett jövedelmek
Az Adócsomag számos pontban módosítja a magánszemélyek OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett jövedelmeinek adóztatását.
A törvény hatályos rendelkezése szerint egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy által (vagy megbízása alapján) kifizetett kamat, osztalék és kibocsátott értékpapír elidegenítése útján megszerzett jövedelem, valamint az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére.
Az Adócsomag új rendelkezése alapján nem szükséges az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni:
- az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint
- az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.
Mindemellett az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szerinti adózás kritériumai is bővülnek azzal a lehetőséggel, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül minden olyan tranzakció is (egyéb feltételek teljesülése mellett), amelyet OECD tagországban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével hajtanak végre.
Külföldön megfizetett adó beszámítása
Az Adócsomag a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabályokat is módosítja mind az összevont adóalapba tartozó jövedelem, mind a külön adózó tőkejövedelmek vonatkozásában. Az új szabályok a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett és a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó (pl. külföldön végzett nem önálló tevékenységre tekintettel biztosított) jövedelem esetében teszik lehetővé (kizárólag) a külföldön megfizetett adó beszámítását. Azaz, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelem esetében 2024-től nem lehetséges a külföldön megfizetett adó elszámolása a magyar személyi jövedelemadóval szemben.
Jövedelemszerzés helye
Az Adócsomag kiegészíti az előadói, művészi és sporttevékenységre, bemutatóra tekintettel megszerzett jövedelem esetében a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint, a jövedelemszerzés helye akkor is a tevékenységvégzés helye szerinti állam, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél (pl. a magánszemély tulajdonában levő társaságnál) keletkezik.
Egyéb módosítások
A definíciók körét az Adócsomag részben új elemekkel egészíti ki. Például, induló vállalkozásnak minősül a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
Változik az igénybe vett szolgáltatások esetén a jövedelemszerzés időpontja. Az általános forgalmi adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja helyett az a nap a jövedelemszerzés időpontja, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.
Társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó
Az Adócsomag új ponttal bővíti a járulékalapot képező jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint harmadik állam állampolgárainak Magyarországról történő kiküldetése esetén (azaz adóelőleg alap hiányában) járulékalapot képező jövedelem a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett, munkaviszonyban a tárgyhónapra elszámolt jövedelem. Ez az érték a szociális hozzájárulási adó alapja is.
Munkaerőpiacra lépőnek minősülhet a Magyarországgal szomszédos, nem EGT-állam állampolgára. Így, kikerül a törvény rendelkezései közül a (társadalombiztosítási értelemben) harmadik állam állampolgáraira vonatkozó tiltó rendelkezés, és a gyakorlatban munkaerőpiacra lépőnek minősülhetnek Szerbia és Ukrajna állampolgárai is.
Az Adócsomag pontosító rendelkezésekkel tisztázza azokat a foglalkoztatási és kompenzációs eseteket, amelyekben korábbi magyarországi biztosításhoz kapcsolódó juttatások vonatkozásában szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik. Az új rendelkezések alapján nem keletkezik adófizetési kötelezettség:
- a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot képező olyan jövedelemre tekintettel, amely után járulékfizetési kötelezettség nem merül fel, ide nem értve az olyan jövedelmet, ami olyan időszakra tekintettel kerül kifizetésre, melyben Magyarországon korábban biztosítási jogviszony állt fenn;
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után, ide nem értve az olyan jövedelmet, ami olyan időszakra tekintettel kerül kifizetésre, melyben Magyarországon korábban biztosítási jogviszony állt fenn.
A fenti szabályok egyértelműsítik, hogy például egy korábbi munkáltatótól származó (vagy a vállalatcsoportba tartozó más vállalat által kifizetett) jövedelem esetében, amely olyan időszakra tekintettel került kifizetésre, amely időszakban Magyarországon biztosított volt a magánszemély, szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is felmerül, tekintet nélkül arra, ha esetleg a magánszemély a kifizetés időpontjában már más EGT tagállamban rendelkezik biztosítotti jogviszonnyal.
A szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot érintő módosítások 2024. január elsején lépnek hatályba.
Háztartási munka
Hatályát veszti a háztartási munka regisztrációs díjfizetési kötelezettsége, így nem kell a háztartási munkában alkalmazott személyenkénti havi 1000 forint regisztrációs díjat megfizetni.
Ennek megfelelően kikerül a „regisztrációs díjfizetési kötelezettség” elmulasztásának esete a büntető rendelkezések közül. Azaz, kizárólag a bejelentés elmulasztása esetén kellene a személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot megfizetni a foglalkoztatott bevétele után.
E rendelkezés 2024. január elsejétől lép hatályba.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettsége
A Módosítás a 2023. szeptember 12-én hatályba lépett szabályozáshoz képest koncepcionális változást vezet be a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggésben: a vagyonátadáshoz (értékesítéshez) kapcsolódó adókötelezettség nem vagyonátadáskor, hanem a kezelt vagyonból, alapítványi vagyonból történő juttatáskor keletkezik (úgynevezett kimeneti adóztatás váltja fel a bementi adóztatást). Megmarad az örökléshez kapcsolódó esetkörökre vonatkozó adómentesség, továbbá kedvezőbb adókezelést enged a Módosítás a vagyonátadást követő öt éven túli juttatáshoz.
A változások hatályba lépésével összefüggésben az Adócsomag választást enged azon vagyonrendelők, alapítók részére, akik idén szeptember 12. és a Módosítás hatályba lépése között teljesítettek vagyonátadást: döntésük szerint a szeptember 12-én hatályos szabályokat vagy az Adócsomag rendelkezéseit alkalmazhatják a kapcsolódó adókötelezettségek meghatározásához.
Általános forgalmi adó
Az Adócsomag több pontban is érinti az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.).
e-Áfa rendszer
Az Adócsomagba bekerültek a NAV által biztosított e-Áfa rendszer részletszabályai.
A Módosítás alapján 2024. január 1-től lehetővé válik, hogy a jelenleg ismert hagyományos bevallási nyomtatvány helyett az e-Áfa rendszeren keresztül történjen az áfa bevallás benyújtása.
Ennek keretein belül lehetősége nyílik az adózóknak egyrészt, a NAV által, a rendelkezésére álló adatok alapján, elkészített bevallástervezet útján teljesíteni a bevallási kötelezettségüket az e-Áfa rendszer elektronikus felületén keresztül.
Másrészt, elérhetővé válik egy standardizált, előírt adatstruktúra szerinti fájl feltöltése is a NAV részére gép-gép közötti kapcsolaton keresztül, amelyből szintén a NAV állítana össze bevallástervezetet.
Fontos, hogy az e-Áfa bevallás keretein belül elkészített bevallások az adózók jóváhagyása nélkül nem minősülnének végleges bevallásnak, azaz, ellentétben a NAV által készített eSZJA bevallással, az e-Áfa használata esetén a bevallás véglegesítéséhez minden esetben szükség lesz az adózók jóváhagyására. Megjegyezzük, hogy az e-Áfa igénybevétele opcionális lehetőség az adózók számára.
Az e-Áfa rendszer segítségével a bevallás legelőször a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesíthető.
Alanyi adómentességre vonatkozó szabályok
2025. január 1-től a Módosítás alapján jelentősen átalakul az alanyi adómentesség rendszere is a Közösségi joggal való harmonizálás érdekében. Erre tekintettel, az új szabályok alapján lehetővé válik a belföldi adóalanyok számára, hogy az Európai Unió más tagállamában válasszanak alanyi adómentességet az ott teljesült tranzakcióikkal kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan, a külföldi adóalanyok számára is megnyílik a lehetőség, hogy a magyarországi ügyleteik vonatkozásában éljenek az alanyi adómentesség választásának a lehetőségével.
A Módosítás ehhez kapcsolódóan tartalmazza a szükséges részletszabályokat és jogszabályi pontosításokat, melyben meghatározza többek között a választás feltételeit, eljárási szabályait, a nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit, illetve az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás tartalmát.
Építési-szerelési munkákhoz kapcsolódó fordított adózás
Az Áfa törvény 142. § (1) b) pontja korábban az ügylet építési hatósági engedélyköteles jellegére tekintettel az engedélykötelezettségről való nyilatkozattételi kötelezettséget minden esetben a megrendelő kötelezettségeként határozta meg. Tekintettel azonban arra, hogy a 2023. év eleji jogszabálymódosítás alapján az építési szerelési szolgáltatások kapcsán a fordított adózás bármely más hatósági engedély, vagy bejelentés esetében is alkalmazandó lehet (feltéve, hogy az egyéb feltételek teljesülnek), a jogalkotó a Módosítás egy visszairányú nyilatkozattételi kötelezettséget is meghatároz a kivitelező - megrendelő viszonylatában, amely 2024. január 1-jétől hatályos. A gyakorlatban ugyanis előfordulhatnak olyan esetek, hogy egy adott munkafolyamat hatósági engedély, vagy bejelentésköteles mivoltáról a kivitelező rendelkezik megfelelő információkkal, amely információkat meg kell osztania a megrendelővel az ügylet helyes adókezelésének meghatározása érdekében. Ezen túl a rendelkezés csupán szövegszerű pontosítást tartalmaz.
Teljesítési hely szabályok virtuális rendezvények esetén
Az Adócsomag a teljesítési hely szabályokat is módosítaná a 2006/112/EK irányelvnek való megfelelés érdekében. A jelenlegi szabályok szerint, adóalanyok közötti tranzakció esetén a kulturális, művészeti, tudományos és szórakoztató eseményekre való belépés biztosítása, valamint az ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások esetén a teljesítése helye az esemény, rendezvény helyszíne. A Módosítás értelmében viszont, ettől eltérően, az igénybe vevő letelepedettsége szerinti tagállamban adózik az ügylet, amennyiben virtuálisan kerül sor a részvételre az adott eseményen.
Továbbá, nem adóalanyok felé teljesített online közvetítés vagy virtuális megoldások által hozzáférhetővé tett szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett.
Nyugtára és E-nyugtára vonatkozó szabályok
Figyelemmel az e-pénztárgép rendszer bevezetésére, a Módosítás 2025. január 1-jétől új rendelkezésekkel egészíti ki az Áfa törvény nyugtákkal kapcsolatos szabályait is. Ennek keretében, e-nyugták esetén bővül a kötelező adatok köre, így például az adózók kötelesek lennének az e-nyugtán feltüntetni az adott termék vagy szolgáltatás megnevezését is (majd 2028-tól az áruk globális kereskedelmi áruazonosító számát, amennyiben rendelkeznek ilyennel), illetve az adómentességre történő hivatkozást, ami a jelenleg hatályok szabályok szerint még nem kötelező eleme a nyugtáknak. Másrészt, a Módosítás megfogalmaz egy új, speciális adatszolgáltatást is, ami e-nyugták esetén valós idejű, míg egyéb nyugták kibocsátása esetén 3 napon belüli kötelezettséget jelentene, aminek a részletszabályait külön jogszabály fogja meghatározni.
Továbbá, a Módosítás bevezeti a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát is, aminek köszönhetően az adózóknak lehetősége lesz – a számlákhoz hasonlóan – a nyugták vonatkozásában is módosító bizonylatot kiállítani.
Adómentességek
Korábban bizonytalanságot jelentett az adózók körében, hogy a fogtechnikusi és fogorvosi tevékenységek keretében megvalósult termékértékesítések esetén pontosan mi tartozhat az áfa mentesség hatálya alá. Ennek a bizonytalanságnak a feloldása, valamint az Irányelvnek való pontosabb megfelelés érdekében az Módosítás pontosítja, hogy az adómentesség a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtásra és fogászati protézis értékesítésére terjed ki.
Ezen túlmenően, a Módosítás bővíti az adómentességek körét is egy új ponttal, miszerint adómentesség alá esik a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenység is, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan e célra felszerelt gépjárműben végzi.
Kedvezményes áfakulcs
A Módosítás pontosítja a vámtarifaszám besorolást a kedvezményes, 5%-os
áfakulcs hatálya alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek,
valamint anyatej-helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszerek tekintetében.
Továbbá, a Módosítás 2024. január 1-jétől 18%-os áfa kulcs alá sorolná a
Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott, a 2106 és a 1806 vámtarifaszám alá tartozó desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudit.
Reklámadó
Az Adócsomag további egy évvel meghosszabbítja a hatályos szabályozás szerinti adókulcs alkalmazásának határidejét, így az adó mértéke 2024. december 31-ig a teljes adóalap 0%-a. Erre tekintettel a reklámadó fizetési kötelezettség kérdése – mind a megrendelők, mind pedig a közzétevők vonatkozásában – további egy év múlva lehet ismét aktuális.
Kiskereskedelmi adó
A Módosítás értelmében a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 6. §-a kiegészül a (2) bekezdéssel, amely rögzíti, hogy ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóalanynak a tört adóévi kiskereskedelmi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 21. §-a a fenti arányosításra vonatkozó szabályt már tartalmazta, ezt emeli törvényi szintre a Módosítás. Az adómértékek tekintetében továbbra is ezen Korm.rendelet szerinti adómértékeket kell alkalmazni, amelynek legfelsőbb mértéke 2024-től 4,5%-ra emelkedik.
Népegészségügyi termékadó
A Módosítás hatályon kívül helyezi a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (NETA törvény) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. Rendeletet, arra tekintettel, hogy ezen Korm. Rendeletben foglalt rendelkezések a NETA törvénybe már átültetésre kerültek.
Az Adócsomag módosítja az élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program fogalmát, mely alapján élmény- és szabadidősportnak, valamint egészségmegőrző programnak az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete által, annak e célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatáról támogatott, egészséges étkezésre, aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére, a lelki egészség megőrzésére irányuló minden tevékenység, akció, szemléletformáló kampány vagy program, továbbá ezeket szolgáló beruházás minősül.
Társasági adó
Nemzetközi adózással kapcsolatos módosítások
Az Európai Unió Bizottságának a magyar adószabályokat érintő vizsgálata során tett értékelése alapján több helyen is módosul a társasági adóról szóló törvény (Tao tv.). Ezen módosítások többnyire pontosításokat és egyértelműsítéseket tartalmaznak. Egyértelműsíti például az Adócsomag azt a fennálló értelmezést, amely szerint az ellenőrzött külföldi társaság vizsgálatánál nem kell figyelembe venni azon külföldi személy állandó telephelyét, amely jövedelmét az illetősége szerinti államban mentesítik, továbbá az ilyen telephely által megfizetett adót se lehet figyelembe venni a fizetett adó összegénél. Szintén az ellenőrzött külföldi társaság fogalmához kapcsolódó – a fennálló jogértelmezést külön kimondó – módosítás, hogy az ellenőrzött külföldi társaság státusz megállapításához csak a ténylegesen megfizetett adót lehet figyelembe venni. Hasonló, a jelenlegi értelmezést megerősítő módosítás kapcsolódik a kapcsolt vállalkozások definíciójához is, amely tisztázza, hogy a kifejezetten az ún. ATAD szabályokhoz kapcsolódó kapcsolt vállalkozás definíció az egyéb a jogcímekkel együtt értelmezendő mind az anya-leány viszonylatban, mind testvérvállalatok között.
A Módosítás szerint ha a jogdíj, kamat összege olyan külföldi személynek vagy telephelynek kerül kifizetésre, amely ún. adózási szempontból nem együttműködő államban, vagy olyan államban fekszik, ahol a társasági adó mértéke alacsonyabb a belföldi társaságiadó-kulcsnál, illetve nulla a mértéke vagy nincs társaságiadó-kötelezettség, akkor az így elszámolt költség, ráfordítás a jövőben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül főszabály szerint.
Lehetőség lesz azonban elismert költségnek, ráfordításnak kezelni (vagyis nem kell az adóalapot növelni) abban az esetben, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a kifizetett (kifizetendő) költséget, ráfordítást valós gazdasági, kereskedelmi okok indokolták. Ennek alátámasztására a társaságiadó-bevallás benyújtásáig részletes adatokat kell szolgáltatni a szerződő félről, a szerződéses körülményekről, a költség, ráfordítás felmerülését megalapozó célokról és gazdasági előnyökről azok számszerűsítésével, illetve arról, hogy a kifizetés címzettje a kifizetésre a társasági adónak megfelelő adót kifizette.
A kettős adóztatás elkerülése érdekében a fenti szabály bevezetésével egyidejűleg rendezi a Módosítás azt, hogy amennyiben a fenti kifizetést olyan külföldi személynek teljesíti az adózó, amely egyben ellenőrzött külföldi társaságnak is minősül, és ezért a már hatályban lévő rendelkezések alapján nem lesz az adóalapban elismerhető a kapcsolódó költség, ráfordítás, akkor nem kell duplán növelni az adóalapot.
A fenti módosítás, illetve az ahhoz kapcsolódó részletes adatszolgáltatási kötelezettség következtében az eddigi ún. DAC6 adatszolgáltatásban kapott adatok mellett további olyan adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak, amelyek segítik a kettős nem adóztatás és esetlegesen agresszív adótervezés feltárását.
A Tao. tv. tekintetében a Módosítás több más, részben a kapcsolódó EU jogszabályokból kiinduló fogalmi, szóhasználati pontosítást is tartalmaz.
A fenti módosítások 2024. január 1-jén lépnek hatályba.
Bejelentett részesedéshez kapcsolódó új lehetőség
Az Adócsomag egy úgynevezett átmeneti „amnesztiát” vezet be a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentésére. Azok a társaságok, amelyeknek van nem bejelentett részesedésük, a 2023. évi adóbevallásuk benyújtásáig utólag bejelenthetik őket.
Az amnesztia és a jövőbeni bejelentett részesedés feltétele, hogy az adózó független szakértő által készített értékelés alapján megállapított, a 2023 végéig keletkezett „látens” nyereséget bevallja, és annak a 20%-ára mint adóalapra a társasági adót megfizesse. Ebben az esetben a részesedés a továbbiakban bejelentett részesedésnek minősül, vagyis egy későbbi értékesítés adósemleges lehet.
Szintén a bejelentett részesedésekhez kapcsolódó mentesítést érintő módosítás, hogy az Adócsomag egyértelműsíti, hogy azokban az esetben, ahol egy bejelentett részesedésből egy éven belül részben értékesít az adózó, ott arra az értékesítésre ugyan nem alkalmazhat mentesítést, a megmaradó részesedés azonban továbbra is bejelentett részesedésnek minősül, és minimum egy éves tartást követően adósemlegesen értékesíthető.
Adókedvezmények
Az Adócsomag, valamint a globális minimumadóról szóló törvény több ponton módosítja a társaságiadó-kedvezményekhez kapcsolódó szabályokat.
Fejlesztési adókedvezmény
Az Adócsomag alapján változik a fejlesztési adókedvezmény európai bizottsági engedély nélkül igénybevehető maximális mértéke. A korábbi szabályozás alapján csak az adókedvezményre jogosult beruházások 100 millió eurót meg nem haladó része után vehető igénybe fejlesztési adókedvezmény. Ez a szint most 110 millió euróra nő, ami a maximális fejlesztési adókedvezmény összegét is 10%-kal megemeli az ezt a költségszintet elérő beruházások esetén (30%-os régiók esetén 22,5 millió euróról 24,75 millió euróra, 50%-os régiókban 37,5 millió euróról 41,25 millió euróra, 60%-os vármegyékben pedig 45 millióról 49,5 millió euróra).
Energiahatékonysági adókedvezmény
Az Adócsomag nagymértékben átalakítja a Tao tv. 22/E. §-a szerinti energiahatékonysági adókedvezmény korábbi rendszerét (a közelmúltban módosult uniós háttérszabályokkal összhangban), így többek között megemeli a maximális adókedvezmény összegét, és módosít az elérhető adókedvezmény kiszámításának módszerén is.
A korábbi szabályozás szerint az adózók energiahatékonysági célú (energiafogyasztást csökkentő) beruházási költségeik vagy azok egy része után régiótól és vállalatmérettől függően 30-65%-os mértékéig terjedő társaságiadó-kedvezményt vehettek igénybe (projektenként legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszegig). Bizonyos esetekben a korábbi szabályok elvárták az adózótól, hogy az adókedvezmény elszámolható költségeit, vetítési alapját úgy határozza meg, hogy az energiahatékonysági célú beruházása költségét csökkentse egy olcsóbb, a szabványoknak megfelelő, de kevésbé energiahatékony beruházási alternatíva költségeivel.
Az Adócsomag több ponton is módosít a jelenlegi szabályozáson. Amellett, hogy az egy beruházás után elérhető maximális adókedvezmény összegét 30 millió euróra növeli, az alternatív beruházásokra vonatkozó szabályokat pontosította a jogalkotó. Így alternatíva lehet a meglévő tárgyi eszköz felújítása vagy az új energiahatékonysági beruházás későbbi megvalósítása is (ezek az opciók az alternatív beruházások elfogadhatósága körüli bizonytalanságokat csökkentik). Az Adócsomag szerinti jogszabályszöveg további újdonsága, hogy eszközök lízingbevétele, lízingdíja után is igénybe lehet venni az adókedvezményt.
Az Adócsomag szerinti új szabályozás továbbá megengedi azt is, hogy egy nem kizárólag energiahatékonysági célú beruházásnak a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó költsége képezze az elszámolható költséget (alternatív beruházás költségének levonása nélkül), azzal, hogy ilyen esetekben a maximális adókedvezmény mértéke a fenti 30-65%-os felső korlát fele lehet.
Épületek energiahatékonysági beruházásai esetén pedig az Adócsomag kizárólag az utóbbi megoldást teszi lehetővé, azaz a beruházás magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez kapcsolódó költségei elszámolhatók teljes egészükben, alternatív beruházás nélkül.
Épület-energiahatékonysági beruházások esetén azonban az adókedvezmény feltétele az Adócsomag szerint, hogy a beruházás eredményezte energiamegtakarítás elérjen egy bizonyos szintet: meglévő épületek esetén a beruházás előtti állapothoz képest 10-20%-ot, új épület esetén a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest 10%-ot (a nem épületekre vonatkozó energiahatékonysági beruházások esetén az Adócsomag nem számszerűsíti az elvárt energiamegtakarítás mértékét). Az épület-energiahatékonysági beruházások adókedvezményének mértéke 15-35%és legfeljebb 30 millió euró projektenként.
Kutatás-fejlesztési adókedvezmény
A globális minimumadóról szóló törvény alapján egy új, kutatás-fejlesztési projektekhez kapcsolódó adókedvezmény (K+F adókedvezmény) kerül a társasági adó rendszerébe, ezáltal biztosítva azt, hogy a kutatási-fejlesztési adóösztönzők a globális minimumadó által érintett társaságok számára is változatlanul elérhetők legyenek 2024-től. A K+F adókedvezmény az adózó választása szerint elérhető, azzal, hogy amennyiben az adózó a K+F adókedvezményt választja, nem veheti majd igénybe a Tao tv. 7. § (1) bekezdés t) és w) pontja szerinti és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdés d) pontja szerinti társasági és helyi iparűzési adóalap-csökkentési lehetőséget, valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 16. §-a szerinti adókedvezményt.
Ha az adózó az új K+F adókedvezménnyel élni kíván, erről nyilatkoznia kell az adóbevallásban, és öt évig csak az új K+F kedvezménnyel élhetne majd a már meglévő kutatás-fejlesztési tárgyú adóelőnyök helyett. Ez azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztési projekteket tervező vállalkozásoknak érdemes kiszámolniuk, hogy a korábban bevezetett adóelőnyök vagy az új K+F kedvezmény jelent-e számukra jobb lehetőséget öt éves távlatban, figyelembe véve természetesen az egyéb kutatás-fejlesztési kedvezményeket és készpénztámogatásokat (pl. az egyedi kormánydöntéssel nyújtott kutatás-fejlesztési támogatást) is.
A K+F adókedvezmény maximális mértéke az elszámolható költségek 10%-a, de legfeljebb alapkutatásnál 55 millió, alkalmazott kutatás esetén 35 millió, kísérleti fejlesztés esetén pedig 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ha a költség állami hátterű kutatóintézettel (pl. MTA-val) közös projektek keretében merül fel, a maximális adókedvezményt százalékban nem, hanem csak összegszerűen, 500 millió forintban rögzíti a törvény.
Az elszámolható költségek a következők:
- kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,
- kutató-fejlesztőkre elszámolt személyi ráfordítás,
- projekthez szükséges szabadalom költsége,
- a projekttel kapcsolatos működési, üzemeltetési költségek (pl. anyagköltség), valamint
- az igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatás költsége a többi elszámolható költség legfeljebb 20%-áig.
A törvény sajátos megoldással biztosítja, hogy az adózó fel tudja használni az adókedvezmény teljes elérhető összegét:
- egyrészt a teljes fizetendő adó terhére igénybe vehető az adókedvezmény,
- másrészt pedig amennyiben az egyes adóévekben felmerült költségei után járó adókedvezményt elégséges fizetendő adó híján nem tudja érvényesíteni az adózó a felmerülés adóévében és az azt követően három adóévben, a harmadik adóévben kérheti a még nem érvényesített adókedvezmény megtérítését, kiutalását az adóhatóságtól (ha nincs 100 ezer forintot meghaladó nettó végrehajtható adótartozása, a kiutalás automatikus).
Az adókedvezmény 2023. december 31-től lép hatályba, és a 2024-ben felmerülő költségek után lesz érvényesíthető először.
Globális minimumadó
Az OECD iránymutatásoknak és a tavaly decemberben hatályba lépett EU Irányelvnek megfelelően 2024. január 1-jétől Magyarország is implementálja a globális minimumadó-szabályozást. A globális minimumadó szabályai alá azon multinacionális cégcsoportok és tagvállalatai tartoznak, amelyek csoportszintű éves bevétele az elmúlt négy adóévből legalább kettőben elérte vagy meghaladta a 750 millió eurót.
Az Adócsomag szerint amennyiben a csoport magyarországi tagjainak az együttesen számított tényleges adókulcsa nem éri el a jogszabály által előírt minimum 15%-ot, kiegészítő adót köteles a csoport fizetni. A magyarországi implementációval ezen kiegészítő adót Magyarországon, a magyar csoporttagok fizetik meg az állami adóhatóság felé, tehát azt nem külföldön teljesíti a csoport. Részletes szabályok vonatkoznak az elismert adókra és az egységes adóalapra, csakúgy mint a korábbi adókedvezmények kezelésére, és a kiegészítő adó meghatározására.
Kisvállalati adó
Az Adócsomag szerint a jövőben a kisvállalatiadó-alanyiság (KIVA) megszűnik azon zártkörűen működő részvénytársaságok esetében, amelyek nyilvánosan működő részvénytársasági formára váltanak. Az adóalanyiságuk megszűnésének napja a társaságiforma-váltást megelőző nap.
Az adóalanyiság keletkezésére vonatkozóan új lehetőséget vezet be az Adócsomag. Ha a Tao tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnt meg a KIVA adóalanyiság, akkor az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az adóhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Az Adócsomag így lehetővé teszi, hogy az egyesülés vagy szétválás miatt „elveszített” jogosultságra ne kelljen a jogutód adózónak 24 hónapot várnia, ugyanis a jelenlegi szabályok alapján a KIVA-alanyiság megszűnését követően az 24 hónapig nem válaszható újra.
A KIVA adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre. Az egyesülés, szétválás tekintetében a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában az adóalany jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség és a személyi jellegű kifizetések terhét csökkentő kedvezmény továbbvitelére is.
A fenti módosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba.
Közművezetékek adója
2024. január 1-jétől nem adóköteles a hírközlési tevékenységet szolgáló hírközlési vezeték, vagyis a telekommunikációs cégek mentesülnek az adó alól. 2025. január 1-jétől pedig megszűnik a közművezetékek adója minden típusú vezeték tekintetében.
Helyi iparűzési adó
A 2024. január 1-jétől hatályba lépő visszaváltási díjrendszer az Adócsomag bevezeti a gyártó, forgalmazó definícióját, és speciális szabályokkal egészíti ki a rájuk vonatkozó nettó árbevétel és eladott áruk beszerzési értékének a meghatározását. A visszaváltási díjat számviteli szempontból az értékesítés nettó árbevételeként, illetve a bekerülési érték részeként az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell elszámolni. Azonban mivel ez a díj egy jogszabály által előírt és felszámítandó díjtétel, a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor semlegesíti a jogszabály mind az árbevételből, mind az eladott áruk beszerzési értékéből.
Számviteli törvény
A számviteli törvény kiegészül a jövő évben életbe lépő új, a palackok, italosdobozok csomagolása, mint újrahasznosítható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek elszámolásának szabályaival. Az új rendszerhez kapcsolódó gazdasági eseményeket alapvetően a nettó árbevétel, illetve az eladott áruk beszerzési értékének módosítása révén kell majd elszámolni.
A terméket előállító gyártó által – a nem újrahasznosítható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét pedig egyéb ráfordításként kell kimutatni.
A fenti kiegészítés 2024. január 1-jétől lép hatályba.
A globális minimumadó szabályozással egyidejűleg bevezetésre kerül a magyar számviteli szabályokba az IFRS beszámolási rendszerből jól ismert ún. halasztott adó intézménye, amelyre választási lehetősége lesz a gazdasági társaságoknak. A választás esetén azon számított adó összegét, amely az eszközök és kötelezettségek eltérő könyv szerinti és számított nyilvántartási értéke miatt a jövőben csökkenti vagy növeli a nyereségadó-kötelezettséget, befektetett eszközként vagy hosszú lejáratú kötelezettségként ki lehet mutatni a mérlegben.
Halasztottadó-követelésként lehet kimutatni az adókedvezményekhez, illetve az elhatárolt veszteséghez kapcsolódó jövőbeni adókötelezettség-csökkenést, amennyiben azok nagy valószínűséggel felhasználhatóak lesznek. A halasztott adóra vonatkozó szabályok bevezetésének célja azon hátrányok megszüntetése, amely enélkül a globális minimumadó hatálya alá eső magyarországi társaságokat érné, ugyanis ennek hiányában az ilyen módon fennálló halasztottadó-követeléseket (az azok általi adócsökkentést) a jövőben nem lehetne a globális minimumadó szempontjából elismert – a tényleges adókulcsot növelő és így a kiegészítő adót csökkentő – adónak tekinteni.
Magyarország és az USA közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hazai szabályozására vonatkozó rendelet az alábbiak szerint veszti hatályát:
- a forrásnál levont adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított összegekre alkalmazható utoljára,
- az egyéb adók tekintetében pedig a legkésőbb 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra lehet alkalmazni.
Adóeljárás
Csoportos társasági adóalanyokra vonatkozó változások
Az Adócsomag alapján a tevékenységüket év közben kezdő személyeknek az adóhatósági bejelentkezéstől számítva 30 nap áll rendelkezésre a csoportos társasági adóalany tagjaként való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem benyújtására. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nem lesz.
Megbízható adózói kedvezmények bővülnek
A megbízható adózó e-Áfa rendszer keretében benyújtott bevallását az állami adó- és vámhatóság nem ellenőrizheti annak esedékességétől számított tizenöt napig. Ez a kedvezmény nem alkalmazható, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az adózó a bevételét eltitkolja, vagy adóelszámolásához hamis bizonylatokat használ fel.
A kockázatos adózónál alkalmazandó ellenőrzési határidő
A kockázatos adózónál alkalmazandó ellenőrzési határidő szabályai azzal egészülnek ki, hogy amennyiben a kockázatos minősítésű adózónál a folyamatban lévő ellenőrzés során felszámolási, végelszámolási eljárás indul, vagy folyamatban lévő ilyen eljárás az adózó továbbműködésével zárul, az ellenőrzési határidőt az ellenőrzés kezdetekor alkalmazandó szabályok szerint kell számítani.
Önellenőrzési pótlék
Nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha az adózó az e-Áfa rendszeren keresztül teljesíti a bevallási kötelezettségét és az önellenőrzést a bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül nyújtja be.
Adótartozással rendelkező adózók adatainak közzététele
A nagy összegű adóhiánnyal és adótartozással rendelkező adózók közzétételi listájában csak a vállalkozási
tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az állami adó- és vámhatóság. Tehát a természetes személyek közül a közzétételi listára csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek kerülhetnek fel, de közülük is csak azok, akiknél az adóhiány összege meghaladja a 100 millió forintot.
Az állami adó- és vámhatóság kérelemre nyolc napon belül törli az adózót a közzétételi listáról, ha az adózó a fizetési kötelezettségét, adótartozását rendezi (a pontos követelmények adóhiány, illetve adótartozás esetén eltérnek).
Az állami adó- és vámhatóság a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listája, valamint a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listája tekintetében a honlapján a lekérdezési lehetőséget 2014. december 31-ét követően és 2021. június 10-ét megelőzően keletkezett adatokra vonatkozóan biztosít.
Az önkormányzati adóhatóság csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé. Kedvező az a változás is, hogy megemelkedett az adótartozás összege, amellyel az adótartozással rendelkező személyek listájára fel lehet kerülni (50, illetve 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedett).
Az adózó nyilvántartásba vétele
Az Adócsomag a nyilvántartásba vételi eljárás kapcsán 15 napos határidőt biztosít a következő érintetti körnek. A 2020/285/EU tanácsi irányelv alapján, ha a tagállam nem mentesíti a bejelentkezési kötelezettség alól azokat a területükön letelepedett, adómentes adóalanyokat, amelyek kizárólag az említett területen élnek az adómentességgel, akkor biztosítani kell ezen adóalanyok számára, hogy a bejelentkezési eljárás és az adószám megállapítása legfeljebb 15 munkanapot vegyen igénybe, kivéve, ha az adóhatóság az adóregisztrációs eljárás keretében az adószám megállapításának akadályát tárja fel (az indokolás szerint, ha az adókijátszás vagy adókikerülés megelőzése érdekében szükséges ellenőrzések elvégzése hosszabb időt igényel). Az Adócsomag e tekintetben módosítja az adóeljárási szabályokat.
A havi adó és járulékbevallás tartalmának változásai
A havi adóbevallás tartalma akként bővül, hogy az tartalmazza:
- az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító számát, kivéve akkor, ha a kifizető az Szja tv. szerinti kamat, illetve osztalék kifizetését, jóváírását a természetes személy részére adóazonosító jel hiányában is teljesíthet;
- az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére irodalmi, művészeti vagy tudományos munka szerzői jogának, beleértve a filmművészeti alkotások és szoftverek szerzői jogát is, bármely szabadalom, védjegy, formaterv vagy minta, terv, titkos összetétel vagy eljárás használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként fizetett jogdíj összegét.
Az indokolás szerint ez a módosítás az adminisztratív együttműködésről szóló uniós irányelv hetedik módosításának (DAC7) 2024. január 1-jei hatálybalépése miatt, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez lesz szükséges. Az adatszolgáltatási kötelezettség tehát bővül olyan adatokkal, amellyel kapcsolatos információ jelenleg nem áll rendelkezésre az adóhatóság rendszereiben, így szükséges a „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról” elnevezésű, ’08 jelű bevallás kiegészítése.
Pénzügyi képviselőre vonatkozó szabályok
Az Adócsomag pontosítja a pénzügyi képviselőre vonatkozó feltételeket azzal, hogy előírja, hogy bankgarancia alkalmazása esetén csak a képviselőhöz köthető saját bankgarancia fogadható el.
Elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok
Az Adócsomag értelmében elektronikus kapcsolattartásra lesz kötelezett azon áfaalany adózó is, aki/amely belföldön letelepedett és az Áfa tv. előírásai szerint az Európai Unió más tagállamában kíván a tartalmában a belföldi alanyi adómentességnek megfelelő tagállami szabályozás szerinti adómentességet választani.
Ellenőrzési határidő speciális szabályai
Az Adócsomag az ellenőrzési határidők számítását pontosító speciális szabályt vezet be, amely a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező cégek jogutódlása esetén lesz alkalmazandó. A jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje százhúsz nap lesz, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.
Automataberendezések, csomagautomaták ellenőrzése
A kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható lesz.
Az Adócsomag az automata berendezés üzemeltetési helyszíne felett rendelkezési joggal bíró adózóra vonatkozó adatbejelentési kötelezettség kapcsán is új előírásokat tartalmaz.
Fellebbezésre vonatkozó speciális szabály
Az Adócsomag szerint, ha a letelepedésétől eltérő tagállamban adómentességet választani kívánó áfaalany ezen kérelmét az állami adó- és vámhatóság elutasítja, és az elutasító döntés alapja az adómentesség választásával érintett másik tagállam által szolgáltatott információ (az érintett tagállam által előírt árbevételi értékhatárnak nem felel meg az adóalany), akkor az adóalany ezen tagállamhoz és nem a letelepedése szerinti tagállamhoz fordulhat jogorvoslatért.
Végelszámolás, illetve megszüntetés esetén történt utólagos adómegállapítás változásai
Az Adócsomag alapján, az eddigiektől eltérően, az adózók a végelszámolás során is élhetnek észrevétel benyújtási jogukkal. Az adózók az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átvételétől számított nyolc napon belül tehetnek észrevételt.
Az Adócsomag alapján, ha a végelszámolás alatt álló adózó a végelszámolás megszüntetéséről határoz, vagy a cégbíróság az eljárás megszüntetéséről dönt, akkor a változás bejegyzését követően az általános eljárási szabályok lesznek alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés befejezésére még nem került sor.
E-pénztárgép rendszer bevezetése
Az Adócsomag számos általános, technikai jellegű rendelkezést fogalmaz meg a 2024. július 1-jétől bevezetni kívánt ún. e-pénztárgép rendszer alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban. A tervek szerint ezek az új típusú e-pénztárgépek váltják fel a jelenlegi online pénztárgépeket. Az e-pénztárgép lényege, hogy abból elektronikus úton áll majd elő a vásárlásról szóló nyugta, amelyet a vásárlók egy speciális, mobiltelefonos applikáción keresztül tudnak majd letölteni. Az új rendszerben a nyugta kizárólag elektronikusan állítható ki, a vásárlók pedig legfeljebb csak a másolati példány kibocsátását kérhetik papír alapon az eladótól.
Az e-pénztárgépekre vonatkozó előírások megszegése esetén a törvény mulasztási bírságot ír elő. A szankció mértéke a mulasztó személyétől és a mulasztás súlyosságától függ.
Üzletzárási szankció kapcsán változás
Az állami adó- és vámhatóság mérlegelési jogkörében dönthet majd úgy, hogy a számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség súlyos megszegése esetén azonnal elrendeli az üzletzárást.
Adóhatóság által nyújtott szolgáltatások bővülése
Az állami adó- és vámhatóság szolgáltatásainak száma bővül. Az adóhatóság évente a Magyar Közlönyben teszi majd közzé a tárgyévi adóteljesítményre és a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat, valamint az Áfa tv. szerinti bevallástervezet összeállításával közreműködik majd az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében. Továbbá, az adóhatóság (néhány kivétellel) rendelkezésre bocsátja a jövőben az adózót érintő, nyilvántartásában szereplő általános forgalmi adóalapra és adóra vonatkozó adatokat. A nyugtatár üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására is az állami adó- és vámhatóság lesz a felhatalmazott.
Globális minimumadóra vonatkozó speciális eljárási szabályok
A globális minimumadóra vonatkozó törvényben szereplő bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint, a bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tíz millió forint mulasztási bírság lesz kiszabható.
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek nem teljesítése esetén, a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévek tekintetében bírság nem szabható ki, ha a csoporttag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a csoporttagtól elvárható.
Adóvégrehajtás
Az Adócsomag szerint az ingó végrehajtás értékhatára 100 ezer forintról a duplájára nő, ami azt jelenti, hogy - fő szabály szerint - 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetén csak hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosíthat majd az adóhatóság.
Az Adócsomag alapján a nemzetközi adóegyezmények alapján indított adókövetelések behajtására irányuló megkeresések esetén végrehajtható okiratnak minősül majd a magyar adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.
Az indokolás szerint az adósokat védő, garanciális szabály, hogy ha az adóhatóság a munkáltató felé bocsát ki letiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, illetőleg végrehajtható okirat hiányában (vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség előtt), akkor az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig.
Az Adócsomag szerint a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének módja kiegészül a bizományosi szerződés keretében történő értékesítéssel. Az elektronikus árverés helyett bizományos útján is értékesíthetővé válik majd a lefoglalt vagyontárgy, ha feltételezhető, hogy magasabb áron értékesíthető, mint elektronikus árverésen. Az indokolás szerint a bizományosi értékesítés – az árverésen kívüli eladáshoz hasonlóan – mind az adós, mind az adóhatóság szempontjából előnyös lesz, hiszen így a megállapított becsértéken történik az értékesítés. A bizományosi szerződés keretében történő értékesítést az önkormányzati adóhatóságok nem vehetik igénybe.
Az Adócsomag lehetőséget teremt az árverés során a vételár átutalási megbízással való megfizetésére.
Az Adócsomag az árverések sikerességét támogatja azzal, hogy kezeli azt a jelenséget, amikor a viszonteladóként működő árverés nyertesei nem veszik át az adóhatóság őrizetében lévő megvásárolt ingóságot, addig, amíg azt nem sikerül értékesíteniük. Az Adócsomag bevezeti, hogy ha az árverés nyertese a költségeket az esedékesség napjáig nem fizeti meg, a továbbiakban elektronikus árveréseken nem vehet részt mindaddig, amíg meg nem fizeti azt.
Az Adócsomag szerint az eljárási bírság utólagosan mérsékelhető, így, ha az adós határidőben teljesíti a kötelezettségét, a bírságot akár el is engedheti az adóhatóság.
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályainak változásai
Az Adócsomag alapján adómegállapítási jogsegély alatt kell érteni nem csak az Európai Unió tagállamainak, hanem más államoknak a hatóságaival való releváns információcsere céljából folytatott közigazgatási együttműködést is.
Az Adócsomag biztosítja, hogy a megkereső hatóság tisztviselője a magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során, indokolt esetben jogosult legyen természetes személyt nyilatkozattételre felhívni és nyilvántartásokat megvizsgálni.
Bizonyos esetekben, jogvita felmerülése során a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékessége megszűnik.
A platformüzemeltetőket érintő adatszolgáltatás, átvilágítás és automatikus információcsere szabályai
Az Adócsomag egyértelműsíti azt a jogalkotói szándékot, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető e minősége bejelentésének nem előfeltétele a magyarországi adóügyi illetőség.
Az indokolás szerint az Európai Bizottság álláspontja alapján egy tagállamban levő ingatlan és egy másik tagállamban illetőséggel bíró jelentendő értékesítő esetén az Aktv. 21/B. § (3) bekezdéséből nem következik, hogy az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében köteles mindkét tagállam felé adatot továbbítani. Az Adócsomag ezt a helyzetet tisztázza, amikor rögzíti, hogy az ingatlan helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával is közölni kell a szükséges adatokat.
Az indokolás ismerteti, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a korábbi szabályozás alapján nem volt egyértelmű, hogy az automatikus információcsere során az adószámhoz kapcsolódóan az adószámot kibocsátó tagállam megnevezését is továbbítani kell. Az Adócsomag ezt a helyzetet tisztázza, amikor kimondja, hogy az adatcsere során az adószámot kiadó tagállam megnevezését is fel kell tüntetni.
Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bejelentési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik. Az Adócsomag alapján a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére elektronikus űrlapon, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban („xml”) kerül sor.
Az Európai Uniós vitarendezési eljárás szabályai
A vitarendezési eljárást lefolytató magyar illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztériumnak nincs felettes szerve, amely a fellebbezést elbírálhatná. Az Adócsomag szerint így szükséges a nemzetközi vitarendezési eljárásokban általános jelleggel is kizárni a fellebbezést. Az indokolás is rögzíti, hogy jogorvoslatként egyébként közigazgatási perre van lehetőség.
Az indokolás ismerteti, hogy az európai uniós vitarendezési eljárást főszabály szerint mindkét országban benyújtott kérelemmel lehet kezdeményezni. A természetes személyek és a KKV-k kivételek ez alól, esetükben elég csak a saját országukban benyújtaniuk a panaszt. Az Aktv. szabályozza azt az esetet, ha belföldön nyújtják be a kérelmet, de arról az esetről nem szól, ha ilyen személyek külföldön nyújtják be a kérelmet, és azt a külföldi illetékes hatóság továbbítja a magyar illetékes hatóságnak. Az Adócsomag szerint az európai uniós vitarendezési eljárásban is szabályozni szükséges e formát és az Adócsomag kimondja, hogy a magyar illetékes hatóság a külföldi illetékes hatóság által továbbított panasza alapján is megindítja az európai uniós nemzetközi vitarendezési eljárást. A hiánypótlásra vonatkozó szabályok tekintetében is kiegészül a szabályozás.
A választottbírósági egyezmény alkalmazásához kapcsolódó szabályok
A választottbírósági egyezmény szerinti eljárásban is bevezetésre kerül egy rendelkezés, ami tételesen kizárja a fellebbezést a magyar hatóság döntése ellen.
Az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás szabályai
Ebben az eljárásban is bevezetésre kerül egy rendelkezés, ami tételesen kizárja a fellebbezést a magyar hatóság döntése ellen.
Az Adócsomag, illetve az indokolás alapján szükséges az a módosítás, hogy az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásban az érintett személy fogalma ne csak a magyar adóügyi illetőségű személyre, hanem (az adott eljárásban alkalmazandó adóegyezményben részes) valamely államban belföldi adóügyi illetőségű személyre is kiterjedjen, hasonlóan a másik két nemzetközi vitarendezési eljáráshoz.
Az indokolás ismerteti, hogy a külföldi hiánypótlás teljesítésére határidőt nem szükséges előírni (jelenleg erre 3 hónapos határidőt ír elő az Aktv. 42/C. § (2) bekezdés harmadik mondata), mivel ez a magyar illetékes hatóság számára nem ellenőrizhető, és amíg nem érkezik meg a hiánypótlás a magyar illetékes hatósághoz, addig a határidő nem telik sem a panasz elfogadásáról való döntésre, sem a Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerinti kétéves időszak [Aktv. 42. § (9) bekezdés] tekintetében.
Továbbá, tekintettel arra, hogy transzferárazási ügyekben az érintett belföldi kapcsolt vállalkozásnak is lehetnek releváns információ, az indokolás szerint szükséges lehetővé tenni, hogy hiánypótlás tőle is kérhető legyen.
Az Adócsomag a fentiekre vonatkozó módosításokat vezeti be az eljárásban.
Az Adócsomag új rendelkezésként bevezeti, hogy a kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő két év legyen (az érintett államok panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számítva). A határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. Az indokolás szerint ugyanis az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás speciális voltára tekintettel szükséges a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő határidőt megállapítani a kölcsönös egyeztető eljárás szakaszára.
Az Adócsomag szerint, ha a vitás kérdést okozó ellenőrzés megállapítása vagy más intézkedés még nem végleges, vagy az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban (bármely érintett államban) közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárást kezdeményez, akkor a hiánypótlás kérésének, a panasz elbírálásának és a kölcsönös egyeztető eljárásnak a határideje megszakad. A határidő azon a napon kezdődik újra, amelyen az ellenőrzés megállapítása, más intézkedés vagy a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen a jogorvoslati eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették. Az indokolás szerint indokolt a határidő megszakítása ezekben az esetekben, mivel a jogorvoslati eljárás – kimenetelétől függően – okafogyottá teheti a nemzetközi vitarendezési eljárást.
Pénzügyi számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási, átvilágítási és egyéb szabályok
Az indokolás szerint az eddig hatályos Aktv. rendelkezés szűkítő értelemben alkalmazza a jelentendő személyek körét, mivel az illetőség területi hatályát csak tagállamra, vagy más államra korlátozza. Az Adócsomag az OECD közös jelentéstételi sztenderdje alapján a joghatósággal rendelkező területen illetőséggel bíró személyt is bevonja a jelentendő személyek körébe.
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért az Adócsomag frissíti a listát. Az Adócsomag szerint ugyanígy bővül az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő megállapodáshoz csatlakozók listája.
Ismerje meg szakértőinket!
