belso-ellenorzes-penzugyi-szektor-prioritasok-penzugy-2022

Elemzések

Pénzügy

Belső Ellenőrzés a pénzügyi szektorban – Prioritások 2022-ben

3.1. ESG és klímakockázat

Miért fontos?

A társadalmi és környezeti kérdések kezelésének szükségességével kapcsolatos növekvő befektetői és szabályozási tudatosság hatására gyorsan növekszik az érdeklődés a környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) tényezők és a fenntartható finanszírozás iránt. Mivel a szabályozó hatóságok megfogalmazzák elvárásaikat azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi intézményeknek hogyan kell kezelniük az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, beleértve az irányítási és kockázatkezelési keretrendszerek módosítását, a forgatókönyv-elemzés és stressz-tesztek kidolgozását, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések közzétételét, létfontosságú, hogy a belső ellenőrzési funkció felülvizsgálja a piaci szereplő erre adott válaszát. A társadalom felelős tagjaiként az ügyfelek ma már tudatában vannak annak, hogy egyre sürgetőbbé válik kapcsolatot építeni azokkal a vállalkozásokkal, amelyek bizonyítani tudják, hogy gyakorlatuk összhangban van a társadalom céljaival és törekvéseivel. A reputációs kockázat kulcsfontosságúvá vált, mivel a cégeknek az éghajlati kockázatnak az üzleti tevékenységükbe való beágyazására adott válaszaiból ered, ezért a belső ellenőrzésnek ellenőriznie kell, hogy a cégek megfelelően felmérték-e a hírnevet érintő kockázatnak való kitettségüket, és hogy figyelembe vették-e az e kérdések rossz kezelésének hatását.

Mi változott?

Szabályozói elvárások:

  • 2020 novemberében az Európai Központi Bank (EKB) közzétette az éghajlati és környezeti kockázatok kockázatkezelésére és közzétételére vonatkozó, azonnali hatállyal alkalmazandó felügyeleti elvárásait. A felügyeleti elvárások szemléltetik, hogy piaci szereplőknek holisztikusan (vagyis a szervezet egészére értendően) kell kezelnie az éghajlati és környezeti kockázatokat, különös tekintettel arra, hogy az EKB meghatározta, hogy a harmadik védelmi vonalnak hogyan kell reagálnia a felmerülő kockázatokra, és kijelentette: „A belső ellenőrzésnek felül kell vizsgálnia a belső ellenőrzési és kockázatkezelési keretrendszert, figyelembe véve a külső fejleményeket, a kockázati profilban és a termékekben és/vagy üzletágakban bekövetkezett változásokat, annak megállapítása érdekében, hogy az intézmény milyen mértékben van felkészülve az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatok kezelésére.”
  • Az EKB 2021 elején felvette a kapcsolatot bizonyos kiemelt piaci szereplőkkel, hangsúlyozva azt, hogy elvárja a cégektől, hogy az EKB követelményei alapján végzett önértékelésüket-, illetve az annak alapján létrehozott cselekvési terveiket 2021. februári, illetve 2021. májusi határidővel készítsék el.
  • A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) a pénzügyi piaci szereplőkre és a pénzügyi tanácsadókra vonatkozóan különböző, a közzététellel kapcsolatos követelményeket vezetett be a szervezetek és a termékek szintjén, amelyek 2021. március 10-től alkalmazandóak.

Mi a belső ellenőrzés feladata?

Fókuszterület

Az EKB klímakockázattal kapcsolatos iránymutatása

Leírás

  • A belső ellenőrzési terv kialakításakor és kidolgozásakor a belső ellenőrzésnek mérlegelnie kell, hogy a cégeknek az éghajlattal kapcsolatos szabályozási elvárásokban és felügyeleti iránymutatásokban meghatározott valamennyi fókuszterületre adott válaszát lefedi-e. Az egyes fókuszterületeket, például a kockázatkezelést vagy a általános üzleti stratégiát figyelembe véve a belső ellenőrzésnek meg kell győződnie arról, hogy a pénzügyi vállalkozás miként építette be az éghajlati kockázatot és az ESG-t a meglévő ellenőrzési keretrendszerekbe.

Reputációs kockázat

  • A belső ellenőrzésnek azonosítania kell azokat a területeket, amelyeket mind a nyilvánosság-, mind a szabályozó hatóság „zöldre mosásnak” tekinthet, a vezetőség működését értékelnie kell az ekként azonosított kockázatok tekintetében. Ennek során a belső ellenőrzésnek meg kell győződnie arról, hogy a pénzügyi vállalkozás közvetlen és közvetett finanszírozási tevékenységei hogyan tükrözik az ESG-stratégiát.
  • Az iparágban számos olyan, világszerte elismert önkéntes kezdeményezés létezik, amelyhez a cégek csatlakozhatnak a társadalom egészéhez való pozitív hozzájárulásuk fokozása érdekében, például a „The Principles for Responsible Banking” keretrendszerhez való csatlakozás biztosítja, hogy az aláíró bankok az üzleti tevékenységüket olyan ambiciózus célokhoz igazítsák, amelyek hozzájárulnak a globális- és nemzeti szintű fenntarthatósági célokhoz. A belső ellenőrzés az ilyen kezdeményezésekkel kapcsolatos elkötelezettség értékelésével, a cég kultúrájára és hangnemére összpontosítva érékelheti a pénzügyi vállalkozás elkötelezettségét a globális társadalmi, gazdasági és környezeti kérdések kezelése iránt.

3.2. IRB végrehajtási programok

Miért fontos?

Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek hitelkockázati tőkekövetelményük meghatározása során saját, belső minősítési rendszerüket (IRB módszer) használják, 2022. január 1-jéig alkalmazniuk kell az „IRB-menetrend” modellváltozásokat annak érdekében, hogy a szavatolótőke-számításuk továbbra is megfeleljen a szabályozói követelményeknek. Ezek a szabályozási változások mélyreható hatással lehetnek a nemteljesítési valószínűség (PD), a nemteljesítéskori kitettség (EAD) és a nemteljesítéskori veszteség (LGD) kockázati paraméterbecslésekre, és így a hitelintézet banki könyvére vonatkozó tőkekövetelménybecslésre. Az új szabályozásnak való megfelelés bizonyításának elmulasztása végső soron veszélyeztetheti a pénzügyi vállalkozás „IRB-státuszát”, valamint növelheti a becslésekhez szükséges „konzervativizmus mértékét”, ami magasabb tőkekövetelményeket eredményezhet. Végső soron ez a szabályozó hatóságok részéről hírnevet érintő kockázatokkal is párosul, ha a modellfejlesztési programot (értsd: törekvéseket) alacsony és nem elégséges színvonalúnak ítélik. Ennek eredményeképpen számos bank jelentős IRB-fejlesztési „programot” fog végrehajtani a következő néhány évben annak érdekében, hogy a szükséges folyamatváltozásokat, modell-újratervezéseket és a különböző felügyeleti szervek felé teljesítendő beadványok benyújtását hatékonyan végrehajtsák.

Mi változott?

  • Számos új IRB szabályozási követelményt kell végrehajtani, többek között:
    • A nemteljesítés definíciójának (DoD) frissített feltételei, például a nem valószínűsíthető fizetés (UTP) kritériumainak hozzáadása, az ügyfél „gyógyulásának” (curing) feltételei és a lejárt hitelkötelezettségek lényegességi küszöbértéke;
    • A „nemteljesítő” kitettségek LGD-modelljére vonatkozó új követelmények beépítése, beleértve a visszaesés és a „point-in-time” (mint a „várható veszteség legjobb becslése”) kalibrálását;
    • A PD minősítési rendszerek ciklikussági mérésének megkövetelése a hosszú távú átlagos (LRA) PD számszerűsítése céljából, kalibrációs célokra.
  • A likviditásikockázat-kezelési képességek és folyamatok fejlődésével párhuzamosan fontos, hogy a cégek továbbra is értékeljék és kezeljék likviditásikockázat-kezelésük azon aspektusait, amelyek javítják az átláthatóságot és az agilitást a szabályozó hatóságok elvárásaival összhangban, valamint a stratégiai likviditáskezelésre való fokozott összpontosítás támogatása érdekében.

Mi a belső ellenőrzés feladata?

Fókuszterület

Szabályozói megfelelés

Leírás

Annak ellenőrzése, hogy a modellfejlesztés- és érvényesítés kontrolljai a szabályozási követelményeknek megfelelően működnek-e. Az IRB-szabályozás technikai jellege miatt ez gyakran a szakterület szakértőinek közreműködését igényli a megfelelő modellfejlesztési, validálási és jóváhagyási ellenőrzések megfelelő felülvizsgálata érdekében. A technikai felülvizsgálat területei közé tartozik a modell módszertana, a teljesítménytesztelés és az adatminőség értékelése. Ezen túlmenően a szakértők támogatására van gyakran szükség annak biztosításához, hogy a szabályozó hatóság által előírt önértékelések kellően teljesek és pontosak legyenek.

Folyamatok és kontrollok

A vonatkozó folyamatok és kontrollok felülvizsgálata a modell életciklusa során, biztosítva, hogy ezeket a szabályozó hatóság felé történő benyújtás előtt kellőképpen követték. Ez magában foglalja a következők értékelését:

  • Annak bizonyítása, hogy a modellfejlesztési-, érvényesítési és monitorozási szabályokat betartották a modellváltoztatási folyamatok során; és
  • A modellek/változtatások a modellekben a felügyeleti szervek felé történő benyújtást megelőzően a megfelelő testület (pl. kockázatkezelési bizottság) által jóváhagyásra kerültek-e.

3.3. IFRS 9 ECL becslések

Miért fontos?

A COVID-19 járvány kezdeti szakaszában a várható hitelezési veszteség (ECL) becslése a hitelek értékvesztésének kiszámításához a vállalatok számára nagyobb kihívást jelentett, mivel a gazdasági tevékenységben bekövetkezett hirtelen változások mellett példátlan mértékű kormányzati támogatás jelent meg, ami a gazdasági tevékenység és a hitelezési magatartás közötti klasszikus összefüggések felbomlását eredményezte. Mivel az alapvető modellezési és adatfeltevések ezen új feltételek mellett érvénytelenné váltak, sok piaci szereplő kénytelen volt szakértői alapú, modell utáni kiigazításokat (Post Model Adjustments, PMA) alkalmazni modellbecsléseire annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb ECL-becsléseket készítsen.

Egy évvel később ugyan ezek a piaci szereplők új kihívással szembesülnek: a javuló gazdasági prognózisok előtt létrehozott és jelenleg alkalmazott PMA-k egyes esetekben túlzottan optimistának bizonyultak, ami a „libikóka” becslés kockázatához vezet, és az ekként meghatározott értékvesztés mértéke emiatt jóval az elfogadható tartomány alatt „ingadozik”. Az értékvesztés-számítás jelentősége, valamint változékony és szubjektív jellege miatt ezért kritikus fontosságú, hogy a belső ellenőrzés biztosítsa az IFRS 9 ECL-becslések pontosságát (lásd az IRB végrehajtási programokról szóló fejezetet ide vonatkozó bekezdései).

Mi változott?

  • A SICR (jelentősen megnövekedett hitelkockázat) és az ECL modell becsléseihez alkalmazott PMA-kat felül kell vizsgálni, mivel a hitelezési és gazdasági környezet feltételei megváltoznak. az ECL-becslések nem megfelelő volatilitásának mérséklése érdekében, biztosítva ugyanakkor, hogy a céltartalékok szintje pontos és naprakész legyen.
  • A modellezés belső feltételezéseivel szintén érdemes különös figyelmet fordítani, különösen a veszteségbecslések és a gazdasági előrejelzések közötti kapcsolatra vonatkozóan, a várható feltételek változása és az esetleges új külső hatások (például a kormányzati támogatási programok – például a hitel-moratórium - visszavonása) előtt.
  • A COVID-19 korszak adatai kezdenek elérhetővé válni hitelintézetem kockázatkezelése alapjául szolgáló adatállományban, ezt hatékonyan be kell építeni a szokásos üzletmenethez (BAU) hasonló tevékenységekbe, például a modellek teljesítményének ellenőrzésébe és újratervezésébe. Ez arra kényszeríti a piaci szereplőket, hogy számos kérdéssel szembesüljenek, mint például:
    • A COVID-19 korszak adatait be kell-e vonni az új makromodellek fejlesztésébe, annak ellenére, hogy ebben az időszakban valószínűtlen összefüggések figyelhetők meg (például a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése, miközben a foglalkoztatottság a kormányzati támogatási programok miatt stabil)?
    • A COVID-19 korszak adatait visszaesésként kell-e figyelembe venni, például a visszaesés miatti nemteljesítéskori veszteség (LGD) számítása vagy a gazdasági ciklusok meghatározása során?
    • Ki kell-e igazítani egy vállalat IFRS 9 szerinti nemteljesítés definícióját, például az ügyfélhitelekre vonatkozó, a COVID-19 eredményeként bevezetett enyhítő kezdeményezésekre (például nagyszabású türelmi idő („forbearance”) beépítése) tekintetében?

Mi a belső ellenőrzés feladata?

Fókuszterület

PMA felülvizsgálat

Leírás

Felül kell vizsgálnia a SICR és ECL becslésére alkalmazott jelenlegi PMA-k megfelelőségét, és értékelnie kell, hogy a PMA-kat milyen mértékben kell a jelenlegi (és várható) gazdasági és hitelfeltételek alapján kiigazítani, az esetleges volatilitás vagy pontatlan becslés mérséklése érdekében.

ECL modellek

Értékelnie kell a jelenlegi ECL-modellek alapvető modellezési feltételezéseit és korlátait, különösen ott, ahol a feltételezések sérültek, és ezt követően rövid távú PMA-k bevezetéséhez vezettek. A modellváltoztatásoknak át kell esniük a szükséges jóváhagyási folyamatokon és folyamatba épített ellenőrzéseken, beleértve a megfelelő testületek által történő jóváhagyást.

COVID-19 adatok

Értékelnie kell, hogy az új COVID-19 által érintett időszakban keletkezett adatoknak a BAU tevékenységek során történő alkalmazása során követték-e a szükséges folyamatokat, illetve a folyamatba épített ellenőrzések és jóváhagyások megtörténtek-e. Például értékelnie kell a COVID-19 adatoknak a modellfejlesztésbe való bevonásának megfelelő megalapozottságát és indokoltságát ideértve a megfelelő irányítási jogkörrel rendelkező testületek jóváhagyásával együtt.

Hasznosnak találta?