IFRS átállás tapasztalatai

Az IFRS-re való áttérés első tapasztalatai

Hírlevél

Bevezetés

2017. januárjától tovább bővült azon vállalkozások száma, amelyek jogszabályi kötelezettségüknek megfelelve vagy választási lehetőségükkel élve éves beszámolójukat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítják össze.

2016 az IFRS könyvvezetésre való felkészülés éve volt ezen gazdálkodók számára és nekünk – könyvvizsgálóként vagy tanácsadóként – lehetőségünk volt számos társaság felkészülését nyomon követni. Tapasztalataink szerint az IFRS könyvvezetésre való áttérés még azon társaságok számára is nagy kihívást jelentett, amelyek már az áttérést megelőzően is állítottak össze IFRS beszámolót vagy készítettek ún. IFRS jelentéscsomagot csoport konszolidációs célokra.

Az áttérésre való felkészülés leginkább a számviteli területet érinti, azonban mégsem tekinthető kizárólag számviteli feladatnak, hiszen egy társaság összes funkciójára kihatással bír, ideértve az üzleti, kockázatkezelési jogi, pénzügyi és IT területeket, valamint a HR-t is. Tapasztalataink alapján sokszor az átállás szempontjából egyszerűnek tűnő mérlegtételek is nehézséget okoztak és a megoldás több terület együttműködését igényelte. Így például volt gazdálkodó, ahol kihívást jelentett a jelentős mennyiségű használatban lévő, de nullára leírt tárgyi eszköz kezelése. Ingatlanok, gépek, immateriális javak esetében a gazdaságilag hasznos élettartam éves felülvizsgálatának folyamataiba már a vállalat mérnökeit és informatikusait is be kellett vonni. Több vállalat esetében a jogi terület bevonásával volt lehetséges kialakítani azokat a folyamatokat, amelyek a kapcsolt felekkel kapcsolatos közzétételekhez szükségesek.

IFRS bevezetés tapasztalatai

Az eddigi tapasztalatok alapján az alábbi területekkel kapcsolatban merültek fel gyakran kérdések:

  • Tárgyi eszközök (nullára leírt, de használatban levő eszközök, komponens alapú értékelés, értékcsökkenés rendszeres felülvizsgálata)
  • Immateriális eszközök aktiválása és értékelése
  • Állami támogatás elszámolása
  • Ingyenes tulajdonosi szolgáltatások, eszközátadások
  • Felvett és adott hitelek, kölcsönök amortizált bekerülési értékének meghatározása
  • Vevő követelések értékvesztésének meghatározása
  • Leányvállalatokba, közös vezetésű és társult vállalkozásokba való befektetések IFRS kezelése
  • Fedezeti elszámolások
  • Céltartalék képzés
  • Felvett és adott hitelek kivezetésének kérdései

Az IFRS áttérésre való felkészültséget igazoló könyvvizsgálói jelentés megszerzése még messze nem jelentette a felkészülés befejezését. A legtöbb társaság esetében az átállás pillanatáig folytatódtak az informatikai fejlesztések, tesztelések, valamint a szükséges szabályzatok elkészítése.

Összegezve megállapítható, hogy az IFRS könyvvezetésre való átállás nemcsak egy rendkívül bonyolult és időigényes feladat, de egy elszigetelt számviteli terület nem is képes önállóan az elvégzésére, a teljes cégnek át kell állnia IFRS szerinti gondolkozásra.

Biztosak vagyunk benne, hogy a következő években jelentősen emelkedni fog az IFRS szerinti beszámolást választók száma. Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttéréssel kapcsolatos legfőbb ismereteket az alábbiakban összegezzük: 

Érintett társaságok

Az IFRS alapú elsődleges könyvvezetésre való áttérés jogszabályi hátterét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Sztv.”) teremti meg.

A Sztv. 9/A. § alapján az érintett társaságok két nagy csoportját különböztethetjük meg aszerint, hogy kötelező vagy választható számukra az éves beszámoló IFRS-ek szerinti összeállítása:

Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze (Kötelező):

  • Tőzsdei kibocsátók (az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán) – 2017-től;
  • a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás – 2018-tól.

Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze - (Választható):

  • a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el;
  • a biztosító;
  • Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó további intézmények;
  • könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság;
  • külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

Az IFRS bevezetésével kapcsolatos kihívások

Az IFRS-re történő átállást megelőzően szükséges megvizsgálni, hogy:

  • Melyek az IFRS és a magyar számviteli rendszerek közötti különbségek, a kapcsolódó új közzétételi kötelezettségek és azok információ igénye
  • Az üzletág/iparág/szektor, amelyben a társaság tevékenykedik, milyen addicionális teendőket igényel a bevezetés során, vannak-e speciális elvárások az IFRS alkalmazás során
  • A szükséges információk hatékony előállítása, későbbi tárolása és felhasználása igényel-e IT fejlesztéseket, és amennyiben igen, az milyen erőforrás igényt eredményez
  • Milyen vezetői döntések meghozatala szükséges a számviteli politika kialakításához
  • Milyen vezetői döntések meghozatala szükséges a számviteli politika 
  • Milyen egyszeri, illetve folyamatos adóhatásokat vált ki az IFRS-re való áttérés

Időszükséglet

Az IFRS átállás főbb szakaszai

Az IFRS bevezetését három fő szakaszra oszthatjuk a nem pénzügyi és a pénzügyi szektorban egyaránt. A kezdeti Gap elemzést a megvalósítás (implementáció) követi, végül a tesztelés zárja le az IFRS áttérés napjáig tartó folyamatot.

A Gap elemzés és a tesztelés időigénye nagyságrendileg azonos, míg a megvalósítás hosszabb időbeli lefutású. Az implementáció utolsó szakasza magában foglalja a felkészültség könyvvizsgálói igazolását is.

Kritikus számviteli területek

Kezdeti megjelenítés

- Pénzügyi eszközök és kötelezettségek besorolása és kezdeti megjelenítése valós értéken
- Befektetési célú ingatlanok és értékesítésre tartott eszközök elkülönített bemutatása
- Adott anyavállalati garanciák kimutatása
- Céltartalék képzés
- Halasztott adó követelés és kötelezettség megjelenítése
- Pénzügyi vagy operatív lízingbe vett eszközök besorolása
- Tőkeemelés, pótbefizetés

Implementációs feladatok

Első IFRS alkalmazók esetén: IFRS 1 hatóköre, célja, kivételei, mentességei
- Modellezési feladatok:

- Amortizált bekerülési érték
- Értékvesztés kalkuláció
- Valós érték
- Halasztott adó

- Folyamatszabályozás
- IT fejlesztés
- Oktatás

Értékelés

- Pénzügyi eszközök és kötelezettségek későbbi értékelése
- Részesedések értékelése
- Nullára leírt használatban lévő tárgyi és immateriális eszközök hasznos élettartamának felülvizsgálata
- Komponens alapú számvitel alkalmazása
- Piacinál kedvezőbb feltételek mellett kapott/adott hitelek kamatkülönbségének elszámolása támogatásként/juttatásként
- Dolgozói juttatások értékelése
- Fedezeti számvitel, fedezeti elszámolások alkalmazása

Dokumentációs kötelezettség

- Első IFRS szerinti beszámoló összeállítása, tartalmi elmei
- IFRS egyedi számviteli politika
- Szabályzatok, becslések
- Számlatükör, számlarend kiegészítése
- Gazdaságilag hasznos élettartam éves felülvizsgálatának dokumentálása

Kezdeti megjelenítés
Hasznosnak találta?

Kapcsolódó témák