ifrs bevezetes

Sajtóközlemények

Megtakarításokat és egyszerűsített adminisztrációt hoz az új beszámolási standard

Sajtóközlemény

Budapest, 2015. június 19.

A Kormány 2015. június 12-én megszületett határozatában jóváhagyta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezését. A Deloitte összefoglalja a bevezetéssel és a szükséges felkészüléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A vállalatok versenyképességének fenntartásához jelentősen hozzájárul, ha beszámolójukat nemzetközi standardok szerint készítik el, hiszen emiatt vonzóbbak lehetnek a külföldi befektetők számára, akik a befektetetési döntéseikhez nemzetközileg is összehasonlítható és transzparens adatokat igényelnek, hatékonyabban kiküszöbölve a befektetésben rejlő potenciális üzleti kockázatokat.

Bodor Kornél, a Deloitte könyvvizsgálati részlegének partnere elmondta: „A változások jelentősen érintik az üzleti folyamatok széles körét. Minden vállalatnak, aki az IFRS bevezetése előtt áll, érdemes minél előbb megkezdeniük a felkészülést, mert így tervezhetőbbé és jobban ütemezhetővé válhatnak a bevezetéssel járó feladatok, fontosabb lépések és költségek, úgy, mint az IT-fejlesztésekhez szükséges pénzügyi ráfordítások és a képzésekkel járó HR-kiadások. Az IFRS sikeres bevezetésének egyik legfontosabb feltétele, hogy magyar nyelven is elérhető legyen a teljes IFRS-szakirodalom. Ehhez a Deloitte úgy járul hozzá, hogy 2012 óta magyar nyelvű IFRS kiadványokat készít, és a társaság honlapján ingyenesen hozzáférhetővé teszi azokat.”

Az IFRS alkalmazásának bevezetése egyes iparágakban teljesen kiváltja a helyi számviteli elvek szerinti beszámolást. A nemzetközi csoporthoz tartozó vállalatok számára az IFRS bevezetése jelentős költségmegtakarítással járhat, ami legfőképpen a szervezetekre nehezedő adminisztratív terhek csökkenésében mutatkozik meg. A jelentős adminisztráció-csökkenés abból származik, hogy ezen vállalatok a jövőben sok esetben megspórolhatják a kétféle pénzügyi kimutatás-csomag elkészítésével járó többletmunkát, hiszen elegendő lesz az IFRS szerint bemutatniuk az eredményeiket.

A pénzintézetek esetében a közös európai felügyelet miatt különösen fontos az IFRS alkalmazása. A bankok többsége már most IFRS szerint jelent, amely komoly többletmunkát jelent a korábbi és jelenlegi, magyar számvitelen alapuló felügyeleti jelentésszolgálathoz képest, amely kettős jelentésszolgálat az IFRS bevezetéssel egyszerűsödik. A szektor többi szereplője és a nemzetközi cégek számára is előnyös a nemzetközi standardok alkalmazása, hiszen az érintett külföldi cégcsoporthoz tartozó, ezáltal IFRS jelentésszolgálatra csoportszinten kötelezett szervezetek így egy komplett (magyar nyelvű) tranzakció-szintű nyilvántartás elkészítésének az adminisztratív terhei alól mentesülhetnek.

Az IFRS könyvvezetőkre speciális adószabályok, adóalap módosító tételek vonatkoznak majd, ezért az egyes évek adóterhelése módosulhat. Ezen túlmenően az áttérésnek lehet egy egyszeri adóhatása is, ezért mindenképpen szükségszerű az eltérő szabályrendszer rövid és hosszú távú hatásainak előzetes felmérése, valamint célszerű a halasztott adópozíciók azonosítása és ezek értékelése” – fűzte hozzá Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

 

A 1387/2015. számú kormányhatározatban jóváhagyott bevezetési ütemezés az alábbiak szerint alakul: 

  • 2016. január 1-ig (választható): 

A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt intézmények kivételével azon vállalkozások számára, amelyek: 

1. értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacain forgalmazzák.

2. anyavállalati döntés alapján azon vállalkozások számára, amelyek legfelsőbb anyavállalata a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek alapján készíti el.

  • 2017. január 1-ig (kötelező): 

1. Azon vállalkozások számára, amelyek értékpapírjait az EGT bármely tagállamának szabályozott piacain forgalmazzák.

2. A hitelintézetekkel és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára, a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek kivételével.

  • 2017. január 1. (választható): 

1. A biztosítók számára, a szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével.

2. Az MNB felügyelete alá tartozó, az előzőekben nem említett pénzintézetek számára, a pénztárak kivételével.

3. Az előzőekben nem említett, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok számára.

  • 2018. január 1. (kötelező): 

A szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek számára.

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői

Bodor Kornél, partner, könyvvizsgálat

Bodor Kornél 2009-től a Deloitte partnere. Jelentős gyakorlattal rendelkezik középvállalati társaságok magyar törvények szerinti és nemzetközi könyvvizsgálata, könyvvizsgálati tanácsadás valamint üzleti értékelési megbízások terén. Több nem-könyvvizsgálati megbízásban, elsősorban átalakulásokhoz kapcsolódó üzleti értékelésekben, könyvvizsgálati tanácsadásban és privatizációt megelőző könyvvizsgálati megbízásban is részt vett, valamint foglalkozott a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok negyedéves jelentéseinek felülvizsgálatával és átvilágítási megbízásokkal is. IFRS továbbképzéseket tart több vállalatnál. Bodor Kornél közel egy évet dolgozott a Deloitte Egyesült Királyság-beli irodájánál, ahol a multinacionális társaságok jelentéseiért volt felelős.

bodor kornel

veszpremi

Veszprémi István, partner, adó- és jogi tanácsadás

Veszprémi Istvánt az egyik legelismertebb hazai adószakértőként tartják számon. 2008 júniusa óta a Deloitte partnere, de korábban igazgatóként már éveken át szerepet vállalt a Deloitte Adóosztályának menedzsmentjében. Veszprémi a pénzintézeti szektorra szakosodott adótanácsadói csapat vezetője, és ő felel a vállalatfelvásárláshoz és összeolvadáshoz (M&A) kapcsolódó adótanácsadói üzletág irányításáért is. Fő szakterülete a Deloitte-nál a személyi jövedelemadóval, társasági adózással, általános forgalmi adózással és a kapcsolt vállalkozások közti árazással (transzferárakkal) kapcsolatos tanácsadás. Ügyfelei közé több jelentős hazai és multinacionális vállalat, köztük több nagy pénzintézet, illetve energiaipari vállalat is tartozik.

veszpremi istvan
Hasznosnak találta?