Sajtóközlemények

Uniós vállalatok, figyelem! Hamarosan új elemekkel bővül a jelentéstételi kötelezettség

Sajtóközlemény

Budapest, 2014. február 18.

Az Európai Bizottság becslése szerint az összesen körülbelül 42000 uniós nagyvállalat közül csupán nagyjából 2500 tesz közzé úgynevezett "nem pénzügyi" információkat évente. Ezért az Európai Unió a vállalkozások átláthatóságának növelése érdekében a vállalati fenntarthatósági jelentésekkel kiegészített éves jelentés általánossá tételére törekszik a kapcsolódó számviteli szabályok módosításával. Az érintett uniós cégeknek a jövőben környezetvédelmi, társadalmi és munkavállalókat érintő, korrupcióellenes és esélyegyenlőséggel kapcsolatos információkat is közzé kell majd tenniük. A tagállamoknak várhatóan 2014 végéig lesz idejük módosítani a vonatkozó jogszabályokat.

Molnár Gábor, a Deloitte Kft. partnere elmondta: A Bizottság hatásvizsgálata két fontos problémára mutatott rá az éves vállalati jelentések kapcsán. Számos nagyvállalat nem tesz közzé ilyen jellegű információkat, de még a témában proaktívan gondolkozó vállalatok  esetében is előfordul, hogy a közzétett nem pénzügyi információk átláthatóságában jelentkeznek hiányosságok.

A hiányosságokat a Bizottság álláspontja szerint elsősorban piaci és szabályozási elégtelenségek okozzák. Annak ellenére, hogy a különböző fenntarthatósági, környezetvédelmi vagy társadalmi felelősségvállalási jelentések használata és elfogadottsága kezd elterjedni a piacon, az erre vonatkozó ösztönzők nem elég hatékonyak. Fontos hangsúlyozni, hogy a nem pénzügyi információk iránt ugyan növekvő igény mutatkozik, a közzétételükkel kapcsolatos előnyök többnyire hosszú távon jelentkeznek, miközben a rövid távú költségek sokkal nyilvánvalóbbak és könnyebben mérhetők. A vállalatok egy része – habár tisztában van a nem pénzügyi beszámolás előnyeivel – vélhetően emiatt a benyomás miatt nem tesz érdemi erőfeszítéseket ezen a téren.

A leányokra is figyelni kell

A módosítás alapvetően azokat a vállalatokat érinti, melyek az adott pénzügyi évben legalább 500 fős átlagos munkavállalói létszámmal működnek, illetve mérlegfőösszegük a mérlegforduló napján meghaladja a 20 millió eurót vagy nettó árbevételük meghaladja a 40 millió eurót. A javaslat szerint minden olyan vállalkozást érint a szabályozás, melyek ezeket a kritériumokat teljesítik, illetve minden olyan konszolidációba bevont leányvállalatot is, ahol az anyavállalat kötelezett lesz konszolidált szinten is elkészíteni a fenntarthatósági jelentését. Ez utóbbi esetekben a leányvállalatoknak is adatszolgáltatási kötelezettsége van az anyavállalat felé, ehhez pedig esetenként át kell alakítaniuk a belső folyamataikat és el kell készíteniük a szükséges belső szabályzatokat.

A jelenlegi javaslat értelmében a tagállami törvények megváltoztatásának határideje 2014 vége, a cégek határideje az átállásra vonatkozóan pedig valószínűleg 2015 vége lesz. Fontos azonban, hogy a környezeti, társadalmi és a munkavállalókat érintő információk jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés komoly felkészülést igényel, különösen azoknál a vállalatoknál, melyek ilyen jelentést korábban nem készítettek.

Kis lépések, nagy lépések

Molnár Gábor elmondta: Magát a problémát is jól mutatja, hogy az uniós tagállamokban működő vállalatok nagyon különböző gyakorlattal bírnak az éves jelentések elkészítésére vonatkozóan. A legjobban nyilván azok a vállalatok járnak, melyek már most is közzétesznek nem-pénzügyi információkat tartalmazó beszámolót, illetve annak hitelesítésében valamilyen nemzetközi sztenderdet követnek. Számukra csupán a változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás jelenthet kihívást. Azoknál a cégeknél, melyek nem rendelkeznek hitelesített, fenntarthatósági jelentéssel, akár a teljes jelentéstételi folyamat átvilágítása is szükséges lehet.

A legtöbb feladattal azoknak a vállalatoknak kell megbirkózniuk, amelyek egyáltalán nem készítenek fenntarthatósági jelentést: nekik sokkal nagyobb léptekben kell kialakítaniuk az erre vonatkozó gyakorlatukat. A legfontosabb számukra egy vállalati fenntarthatósági stratégia kidolgozása, az ehhez kapcsolodó jelentéstételi mutatók kiválasztása, illetve az adatgyűjtés módszertanának meghatározása és a jelentéstételi rendszer kialakítása.  Mindez folyamatos felülvizsgálatot is igényel, hiszen az adott vállalat számára helyes folyamatok kialakítása csak hosszabb távon érhető el.

Az új szabályozás egyébként meglehetősen rugalmasnak ígérkezik, a vállalatok ugyanis a meglévő nemzeti vagy nemzetközi beszámolási kereteket is alkalmazhatják majd, továbbra is lesz mozgásterük az általuk követett gyakorlat tartalmának meghatározása terén, illetve tág keretek között választhatják meg az információközlés számukra hasznos és releváns módjait. Mindez azt is jelenti, hogy az időben megkezdett és alaposan átgondolt jelentéstételi gyakorlat kialakítása nagyban megkönnyítheti az érintett vállalkozások dolgát, a költséghatékonysági szempontokról nem is beszélve.

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői

Molnár Gábor, Partner

Molnár Gábor a Deloitte Magyarország Pénzintézeti szektorra szakosodott csapatának számviteli tanácsadási partnere. Szakterületéhez tartozik a pénzügyi szektorral, illetve a treasury működéssel kapcsolatos tanácsadás. devizaárfolyam kockázat csökkentéssel kapcsolatos tanácsadás, a származékos és fedezeti ügyletek elszámolásához és értékeléséhez kapcsolódó számviteli tanácsadás. Nagy tapasztalattal rendelkezik a cégvásárlások számviteli vonatkozásainak elemzésében és az üzleti döntések számviteli modellezésében is.

Hasznosnak találta?