bitcoin icon

Elemzések

Bitcoin - Ideje az adózással is foglalkozni

Néhány éve Magyarországon is szélesebb körben ismertté váltak a blokklánc technológián alapuló befektetési lehetőségek. A korán beszálló befektetők, napi kereskedők és bányászok valószínűleg több tízezres hazai tábora az iparág által generált sok terrabyte-nyi információn keresztül percről percre újabb és újabb fejlesztésekről, ígéretes projektekről és "pump trendekről" értesül twitteren, facebookon vagy telegramon. A Deloitte Private kiemelten foglalkozik a kriptovalutákat érintő adózási kérdésekkel, a legjelentősebb kockázati tényezőket dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója foglalta össze.

A szinte szűrhetetlen információs zajban csak a legutóbbi időkben kezdte el aktívan foglalkoztatni az átlagos hazai kripto-befektetőket a befektetések adózási kezelése. A kérdés pedig nem egyszerű, már csak azért sem, mert a kriptovaluták esetében egyelőre az sem egyértelmű, hogy a jog nyelvére lefordítva egyáltalán mi is az a kriptopénz.

E tekintetben szerencsére számos, sokszor kifejezetten előremutató nemzetközi példát találhatunk. A kanadai jogrendszer egyszerűen árucikknek, míg Svájc külföldi valutának tekinti a kriptopénzeket, a német megoldás pedig a sajátos "privát pénz" kategóriába tereli ezen befektetéseket. Az Unió Bírósága egyfajta valutaként tekintett a kriptopénzre egy, a kriptovaluták kereskedelmének áfa kezelésével foglalkozó ítéletében.

A magyar jogrendszerben ugyanakkor - egyelőre - nincs semmilyen tételes szabály a kriptovaluták jogi megítélése kapcsán.

Néhány éve Magyarországon is szélesebb körben ismertté váltak a blokklánc technológián alapuló befektetési lehetőségek. A korán beszálló befektetők, napi kereskedők és bányászok valószínűleg több tízezres hazai tábora az iparág által generált sok terrabyte-nyi információn keresztül percről percre újabb és újabb fejlesztésekről, ígéretes projektekről és "pump trendekről" értesül twitteren, facebookon vagy telegramon. A Deloitte Private kiemelten foglalkozik a kriptovalutákat érintő adózási kérdésekkel, a legjelentősebb kockázati tényezőket dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója foglalta össze.

A szinte szűrhetetlen információs zajban csak a legutóbbi időkben kezdte el aktívan foglalkoztatni az átlagos hazai kripto-befektetőket a befektetések adózási kezelése. A kérdés pedig nem egyszerű, már csak azért sem, mert a kriptovaluták esetében egyelőre az sem egyértelmű, hogy a jog nyelvére lefordítva egyáltalán mi is az a kriptopénz.

E tekintetben szerencsére számos, sokszor kifejezetten előremutató nemzetközi példát találhatunk. A kanadai jogrendszer egyszerűen árucikknek, míg Svájc külföldi valutának tekinti a kriptopénzeket, a német megoldás pedig a sajátos "privát pénz" kategóriába tereli ezen befektetéseket. Az Unió Bírósága egyfajta valutaként tekintett a kriptopénzre egy, a kriptovaluták kereskedelmének áfa kezelésével foglalkozó ítéletében.

A magyar jogrendszerben ugyanakkor - egyelőre - nincs semmilyen tételes szabály a kriptovaluták jogi megítélése kapcsán.

Ahogyan a technológia sok más területén, úgy a kriptovaluták világában is jellemző, hogy a jogalkotó számára különösen nehéz lekövetni a fejlődés ütemét. Ez a fajta szabályozási hiány azonban a jogalkalmazók és az érintett befektetők számára közvetett formában, a megtermelt profit adókezelése kapcsán súlyos kockázatokat rejt magában.

Az adóhatóság egyéni megkeresésre még 2015-ben kibocsátott állásfoglalásait már számos fórumon elérhetővé tették és értékelték. A hatósági álláspont - röviden - az, hogy a magánszemélyként folytatott befektetési tevékenységen elért nyereség, a tételes szabályok hiánya miatt, ún. "egyéb jövedelemnek" minősül, és közel 30% adó megfizetését vonja maga után. A "bányászat" során keletkező "coinok" formájában megszerzett vagyoni érték esetében hasonló adóterheléssel kell számolni. Összehasonlításképpen: egy részvényen elért árfolyamnyereségen a 15% szja mellett legfeljebb korlátozott mértékű eho merülhet fel. Ha a költségelszámolásra vonatkozó részletszabályokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a kriptopénz befektetések adókezelése kifejezetten hátrányos a magánszemélyek számára.

Amennyiben a tevékenység nem magánszemélynél, hanem cégnél jelentkezik, az adóteher ugyan alacsonyabb (9%-os társasági adó és esetlegesen 2%-os helyi iparűzési adó), de a befektetők többsége nem cég útján tartja a kriptopénz megtakarításait. A már meglévő kriptovaluta befektetések átadása egy cég számára pedig önmagában is komoly adókérdéseket vet fel.

Azokban az országokban, ahol a kriptovaluták jogi kezelése már kiforrottabb, sokszor egyúttal kedvező adókezeléssel is találkozhatunk. Észtország például 2017 év végén nyilvánította ki abbéli szándékát, hogy támogató jogi, adózási és szolgáltató környezetével a blokklánc alapú kezdeményezések globális élmezőnyébe kíván tartozni. Kedvező szabályok ugyanakkor sok más államban léteznek, mint például Németországban, Dániában vagy Szlovéniában.

Az ismert hazai közterhek, és a járulékos adminisztratív kötelezettségek (úgymint adóelőleg megállapítások, adóbevallások vagy nyilvántartások elkészítése és folyamatos vezetése) elől sokan próbálnak meg a piacon gombamód szaporodó alternatív befektetési struktúrákon keresztül menekülni. Ezeknek a megbízhatósága és kidolgozottsága azonban az esetek jelentős hányadában igen csekély, az eredményük pedig sokszor további adó és jogi kockázatok formájában mutatkozik meg.

A kripto-tőzsdéken való kereskedelem adókezelése kapcsán nem ritkán találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyek bonyolult, külföldi elemet tartalmazó struktúrákon keresztül próbálják meg a magyar adókötelezettségeket "optimalizálni". Óva intenénk azonban mindenkit az ilyen kétes eredetű, bizonytalan struktúrák használatától, hiszen ezek sokszor valójában csak álmegoldások. A különböző államok adóhatóságai között működő információcsere rendszerek miatt ráadásul ezeken a technikákon az adóhatóság ma már könnyedén átlát.

A határon átnyúló "ügyeskedések" jellemzően csak további, sokszor külföldi adókötelezettséget és jelentős többletköltségeket keletkeztetnek a tulajdonosaiknak. Körültekintő tervezéssel ugyanakkor a jogszabályoknak megfelelő módon csökkenthetők az adózási kockázatok, mindenféle bizonytalan külföldi "trükközés" nélkül.

A kriptovaluták kapcsán is kijelenthető tehát, hogy minél összetettebb rendszert alakítunk ki a befektetéseink tartására, annál nagyobb az esély, hogy a tervezésbe hiba csúszik, és kedvezőtlenebb helyzetbe kerülünk, mint amiben eredendően voltunk. Érdemes éppen ezért a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázását egy megfontolt, kockázat minimalizáló tervezéssel összekötni.

Hasznosnak találta?