chess

Elemzések

Családi vállalkozások globális perspektívái

A Deloitte Private Családi Vállalkozások Központja által 2017. augusztusa és szeptembere között végzett felmérésben globális szinten több száz középméretűnek tekinthető családi vállalkozás vezető tisztségviselőjét és tulajdonosát kérdezték meg a várakozásaikról, tapasztalataikról valamint a jelenlegi gazdasági környezetben versenyképességükre irányuló várakozásaikról.

A válaszadók vállalatainak éves árbevétele 10 millió és 1 milliárd dollár közé esett, és a Távol-Kelettől az európai és közel-keleti régión át (beleértve Magyarországot is) az amerikai kontinens jelentős társaságait is felölte.

A kapott válaszok alapján a felmérés többek között arra a megállapításra enged következtetni, hogy a családi vállalkozások vezető tisztviselői világszerte osztják a nem magánkézben lévő vállalkozások vezető tisztségviselőinek optimizmusát. A felmérés megállapításai szerint:

  • a családi vállalkozások 2/3-a bevétel és profit növekedést vár a következő 12 hónapban;
  • a megkérdezettek 42 százaléka 26 százaléknyi, vagy azt meghaladó bevétel növekedéssel számol;
  • a családi vállalkozások 42 százaléka számol azzal, hogy a következő 12 hónapban felvásárol egy másik vállalkozást;
  • míg csupán 34 százalékuk tervezi több, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóval fejleszteni az állományt, addig 45%-uk fejlesztené a már meglévő emberi erőforrásokat.

A családi vállalkozásoknak egyensúlyt kell fenntartaniuk az üzleti (mint például növekedés, innováció, képzett szakmai stáb felvétele) valamint a családi célok – úgymint a családi értékek megőrzése és a családi vagyon védelme – között.

A tanulmány alapján arra a következtetésre juthattunk, hogy különbségek mutatkoznak a családi vállalkozásoknál a kockázatok megítélése, valamint a növekedésük és működésük finanszírozása tekintetében.

Családi vállalkozások globális perspektívái

Finanszírozás

Alapvető vélekedésnek tekinthető, hogy a családi vállalkozások kizárólag belső forrásokra támaszkodnak a növekedés finanszírozása során. Ez azonban csupán részben igaz. Jellemzően a családi kézben lévő vállalatok nem lelkesednek pénzintézeti források helyett alkalmazható magántőke bevonása iránt és csak 14 százalékuk fontolná meg a nyilvános tőzsdei kibocsátást növekedése támogatására. A tőke elidegenítése tehát – akár magánbefektetők részére akár szabályozott piacokon – nem igazán népszerű megoldás a körükben, mivel a családi vállalkozások törekszenek a tulajdonosi kontroll maximalizálására, amelyet sikerük egyik legfontosabb tényezőjének tartanak. Mindazonáltal a családi vállalkozások sem idegenkednek teljesen az idegen tőke használatától, így közel negyede az ilyen társaságoknak úgy gondolja, hogy a következő 12 hónap során lízing, eszközfedezetű kölcsön, vagy hasonló instrumentum formájában igénybe vehet külső forrást. Elmondható ugyanakkor, hogy a családi vállalkozások hosszútávú megközelítést alkalmaznak, és ez a nagyobb perspektívában gondolkodó megközelítés nem feltétlenül egyeztethető össze a negyedéves pénzügyi jelentésekben kimutatható rövidtávú, impozánsabb eredmények megcélzásával.

Kockázatok megítélése

A családi vállalkozások 43 százaléka a gazdasági és pénzügyi bizonytalanság szintjét a korábbi évhez képest magasabbnak érzékeli. Az öt legjelentősebb kockázati faktornak a családi vállalkozások az alábbiakat látják:

  • a nyersanyagok és más bemeneti költségek növekedése,
  • a munkavállalók felvételének és megtartásának képessége,
  • új piaci kihívók által generált verseny,
  • szabályozási követelmények szigorodása és
  • valutaárfolyam ingadozása.

A családi vállalkozások vezető tisztségviselői tehát globális szinten is a munkavállalók felvételének és megtartásának képességét tartják a második legnagyobb kockázati tényezőnek.

A családi vállalkozások más vállalkozásokkal szemben speciális kihívások elé néznek, különösen a generáció váltások során, mikor az új generáció lép színre, de a cégvezetés-cégtulajdonlás családi kézben marad. Többlet kihívást jelent továbbá az a helyzet is, amikor egy családhoz nem tartozó személyt neveznek ki magasabb vezetői pozícióba, kiváltképp, ha tulajdonrész juttatása ezen vezetők számára a családi értékrend miatt nem alternatíva.

A stratégiai, pénzügyi és működési kockázatoktól eltekintve a családi vállalkozásoknak olyan, a családhoz kapcsolódó rizikófaktorokkal is szembesülnie kell, melyek az örökléstervezés hiányából, házastársak válásából, halálesetből vagy családi konfliktusból adódhat. Érdekes megfigyelés azonban a tulajdonosok és vezetők megkérdezése alapján, hogy ezek a körülmények a vezető kockázati faktorokból első ránézésre nehezen olvashatók ki.

Munkaerőállomány és képzés

A munkaerő állomány változása tekintetében felfedezett különbségek figyelemre méltónak tekinthetők a családi vállalkozások és a nem családi tulajdonban álló vállalatok között. A családi vállalkozások különösen büszkék arra, hogy munkavállalóik hűségesek a céghez és a családhoz. Ez óriási előny, habár az erős pozitív hozzáállás fenntartása a jövőben valószínűleg nagyobb befektetést igényelhet mint eddig bármikor.

A családi vállalkozások a válaszok alapján valamivel kevesebbet fektetnek a vezetőképzésbe, mint a többi magánkézben lévő vállalkozás, holott a családi vállalkozások vezetői sokkal komplexebb szerepet töltenek be versenytársaik azonos munkavállalóihoz képest. A vezetőképzés kritikus jelentőséggel bír a siker szempontjából, különösen, ha a vállalkozás egy gyorsan változó üzleti környezetben kíván növekedni. A családi vállalkozásokban a vezetők köre ugyanis több mint csupán a vállalat jogi értelemben vett vezető tisztségviselői. Olyan családtagok, rokonok is ide tartoznak, akik az operatív irányításban nem vesznek részt, mégis befolyásolják a vállalat stratégiáját és az üzleti és családi szükségletek közötti egyensúly megtalálását.

Felvásárlások és a felforgató behatások

A kutatás jelentős hangsúlyt fektetett az olyan jelenségek vizsgálatára is, amelyek az organikus fejlődés medréből kényszerűen eltérítik a családi vállalkozásokat. A megkérdezett vállalatok majdnem fele szerint meglehetősen valószínű az, hogy az elkövetkező 12 hónapban felvásárol egy másik társaságot. Ezzel szemben egynegyedük látja úgy, hogy felvásárlás tárgya lesz. A jövőbeli felvásárlások és összeolvadások tekintetében a legtöbben a tranzakció másik szereplőjeként valamely közvetlen, hazai versenytársukat képzelik el.

A válaszok alapján a családi vállalkozások számára az egyesülések és felváráslások fő mozgatórugója többek között az ügyfélbázis növelése és diverzifikációja, a megfelelő méretgazdaságosság elérése, valamint az új globális piacra való belépés szándéka.

Jelentős torzító hatásként tekintenek mind a családi kézben lévő, mind a más tulajdonosi szerkezettel működő vállalkozások a felforgató körülmények eredményeire is. Ahogyan a NextGen Családi Vállalkozások körében lefolytatott, a Működési és piaci kihívásokra adott válaszokat kutató felmérésünk is bizonyította, 48%-a megkérdezetteknek úgy véli, hogy családi vállalkozása a következő 2-3 évben jelentős zavaró külső behatásnak lesz kitéve nem hagyományos versenytársak által. Az ilyen behatások közül a válaszadók 64%-a pozitív (tehát lehetőséget magában rejtő) hatásként értékeli a technológiai fejlesztéseket, míg 40%-uk negatív (tehát kockázatot hordozó) hatásként gondol a szabályozási, vagy makroökonómiai környezet megváltozására.  

Kemény kérdések

Habár a megkérdezett családi vállalkozások vezető tisztségviselőinek 53 százaléka van azon az állásponton, hogy a bizonytalanság nagyobb a hazájukban, mint egy éve, ezzel együtt optimista hozzáállást képviselnek a jövővel kapcsolatban. A vállalkozásuk növekedését várják, amely önbizalmat ad a számukra, hogy a munkaerő állományukba és új technológiákba fektessenek be.

A hosszútávú tervezési szemléletük, agilitásuk és eredményes pénzügyi struktúrájuk lehetővé teszi a családi vállalkozások számára, hogy megőrizzék családi kultúrájukat és értékeiket, miközben a gyorsan változó üzleti környezet tekintetében alkalmazkodjanak és fejlesszék vállalkozásukat.

Mindazonáltal szakértőink a kapott válaszok kiértékelésén keresztül szinte kivétel nélkül megfogalmazták azokat a családi vállalkozások számára releváns kérdéseket, amelyekkel a növekedési potenciál megőrzése érdekében a tulajdonosoknak és vezetőknek szembe kell nézniük:

  • Hogyan kezeljék a családból származó és családhoz nem tartozó üzleti vezetőket?
  • Hogyan tartsák meg a munkavállalóikat, különösen a családhoz nem tartozó szenior menedzsereket, ha számukra a vállalkozásban részesedés nem adható?
  • Hogyan növekedjenek akvizíciókon keresztül anélkül, hogy őket felvásárolnák?
  • Hogyan finanszírozzák a növekedést, és e tekintetben belső vagy külső forrásokra támaszkodjanak inkább?
  • Hogyan készüljenek fel a kihívásokra és zavart okozó behatásokra, és hogyan kovácsoljanak előnyt belőlük? 
  • A kialakulóban lévő technológiáknak milyen hatásuk lesz az üzletre, valamint a családi szervezetre egyaránt? 

Egyes családi vállalkozások számára a fenti kérdésekre adott válaszok megerősíthetik, hogy jó úton járnak, míg másoknak talán gyengéd lökést adhatnak egy új irány felé. Ha a családi cégek meg szeretnék őrizni a generációkon átívelő szerepüket és létüket, akkor válaszok nélkül nem mehetnek el a fenti kérdések mellett.

Hasznosnak találta?