Adatbázis épül a cégek tényleges tulajdonosairól

Hírek

Adatbázis épül a cégek végső tulajdonosairól

Az új jogszabályi előírások elfogadását a 4. pénzmosás elleni EU irányelv hazai jogba való átültetése tette szükségessé. Az új szabályozás több jelentős változtatás mellett rendelkezik a tényleges tulajdonosokat nyilvántartó központi adatbázisról és a rögzítendő adatok köréről.

A tényleges tulajdonosok adatbázisa jelenlegi formájában a cégnyilvántartástól független, önálló adatbázisként fog működni. Az Európai Unió tervei között szerepel ugyanakkor egy európai szinten összekapcsolt és mindenki számára nyilvánoson hozzáférhető cégadatbázis létrehozása, amely tartalmazná a tényleges tulajdonosok adatait is.

A jövőben a szolgáltatók jelentős köre (hitel- és pénzintézetek, ügyvédek és közjegyzők, könyvvizsgálói, adótanácsadók stb.) köteles lesz az ügyfél-átvilágítás keretében a megbízó társaságok tényleges tulajdonosaira – gyakorlatilag a végső tulajdonos magánszemélyekre – vonatkozóan beszerzett adatokat továbbítani a központi nyilvántartás számára.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a tényleges tulajdonosok adatbázisából az adóhatóság, a nyomozó hatóságok, a terrorizmus elhárító szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészségek és a bíróságok korlátozás nélkül és közvetlen hozzáféréssel igényelhetnek adatot. Harmadik személyek akkor jogosultak adatot igényelni, amennyiben ez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekük érvényesítéséhez szükséges. Figyelmet érdemel, hogy a bizalmi vagyonkezelés esetében a harmadik személyek adatigénylésének lehetősége a főszabályhoz képest korlátozott.

Az új törvény jelentős mérföldköve lehet annak a törekvésnek, hogy a nemzetközi cégstruktúrák mögött álló végső tulajdonos magánszemélyek a hatóságok számára gyorsan és egyszerűen azonosíthatóak legyenek. A részletszabályok ugyanakkor jelenleg nem ismertek, és számos kérdésre valószínűleg csak a később kialakuló joggyakorlat fog választ adni. Ide tartozik annak eldöntése, hogy a jogszabály vonatkozásában mi minősül “jogos érdeknek”.

Elképzelhető továbbá, hogy az adatigénylésre jogosultak köre idővel kiszélesedik. A külföldi társaságok tulajdonosainak emellett célszerű figyelemmel kísérni a más uniós államok jogalkotási folyamatait is. Előfordulhat ugyanis, hogy a különböző tagállamok a magyar szabályozásnál tágabb körben határozzák meg az adatigénylésre jogosultak körét.

Érdekli a törvény által érintett többi terület?

Tudjon meg többet!
Hasznosnak találta?