Top 10 health care innovations

Elemzések

A tíz legjelentősebb innováció az egészségügyben

Több érték, jobb eredményesség, olcsóbban

Az egészségügyben nagy szükség van az innovációra. Az egészségbiztosítók, az egészségügyi szolgáltatók, az élettudományokkal foglalkozó cégek és a kormányok számára komoly kihívást jelentenek a növekvő költségek és a nem megfelelő eredmények. Fő céljuk, hogy javítsák az ellátás színvonalát és eredményességét, miközben csökkentik a költségeket és a kiadásokat. Melyek azok az innovációk, amelyek az elkövetkezendő tíz évben a leginkább segíteni fogják az érdekelteket ennek a célnak az elérésében és az egészségügy átalakításában?

Többet olcsóbban: Az innováció az egészségügyben is áttörést hozhat

A Deloitte egészségügyi megoldásokkal foglalkozó központja felmérést végzett az egészségügyben érdekelt szervezetek vezetői körében, és ez alapján azonosította azokat az innovációkat, amelyek minden bizonnyal gyökeres változást fognak hozni az egészségügyben. Ezt követően leszűkítettük a listát a tíz legjelentősebb innovációra, az innováció alábbi definícióját alkalmazva:

"Olyan tevékenységek és technológiák kombinációja, amelyek egy adott kimenetel elérése során kilépnek a meglévő keretek közül, ezt pedig úgy érik el, hogy közben kiterjesztik a lehetőségek határait. Az egészségügyben ez a „többet olcsóbban” elv érvényesülését jelenti – nagyobb érték, jobb eredményesség, nagyobb kényelem, jobb hozzáférhetőség és egyszerűség, mindezt olcsóbban, kevésbé bonyolult módon, illetve mind a beteg, mind a szolgáltató részéről kisebb időszükséglet mellett, a rendelkezésre álló lehetőségek kibővítésével."

A meglévő egészségügyi rendszer teljesítményét a szabályok és előírások, az alkalmazott technológiák, a működési modellek, a szokások, illetve a betegek és a szolgáltatók preferenciái határozzák meg; ezek együttesen jelölik ki a lehetőségek határait. A felsorolt tényezők ugyanakkor a rendszer eredményességét is korlátozzák. Az egészségügy teljesítménye sokáig nem tudott kitörni az említett korlátok közül, annak ellenére, hogy komoly erőfeszítések történtek a fejlődés elősegítése érdekében. Ahhoz, hogy valódi áttörést lehessen elérni az egészségügyben, túl kell nőni ezeken a korlátokon, és ki kell terjeszteni a határokat. A számos korlátozó tényező közül külön ki kell emelni a hagyományos és általánosan elterjedt finanszírozási modellt, a szolgáltatások szerinti finanszírozást, amely nem ösztönzi arra a szolgáltatókat, hogy jobb szolgáltatást nyújtsanak olcsóbban.

A tanulmányunkban bemutatott tíz innováció mindegyikében megvan a lehetőség arra, hogy áttörjék a szolgáltatások szerinti finanszírozás korlátait, és olyan üzleti modellek alkalmazását teszik lehetővé, amelyek egészen újszerű módokon biztosítanak egészségügyi ellátást. Az említett innovációk korai elfogadói között többségben lesznek azok, akik már most is kísérleteznek az olyan új üzleti modellekkel, amelyeket a közelmúlt piaci változásai (értékalapú ellátás, fogyasztói szemlélet, valamint az új adatforrások elterjedése) hívtak életre. Az értékalapú ellátás arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy bátran kísérletezzenek olyan betegellátási és betegkezelési módszerekkel, amelyek hatékonyabbá tehetik az egészségügyet, és csökkenthetik a kapcsolódó kiadásokat. Az érdekeltek egy része egyre inkább felismeri annak fontosságát, hogy magukat a betegeket is bevonják a kezelésükbe, és olyan rendszerek kialakításán dolgoznak, amelyek ezt lehetővé teszik. Emellett új adatforrások és eszközök segítik a klinikai vizsgálatok megtervezését, a kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalát, illetve a folyamatos betegellátást.

Ahhoz, hogy a tíz legjelentősebb innováció az egészségügyi szolgáltatók üzleti modelljeibe is beépülhessen, át kell alakítani a betegségmegelőzés, valamint a betegségek diagnosztizálása, monitorozása és kezelése terén alkalmazott megközelítéseket. A vezetőknek meg kell állapítaniuk, hogy mely innovációk teszik lehetővé, hogy kilépjenek a meglévő keretek közül, és ezáltal oly módon érvényesüljön a „többet olcsóbban” elv, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti tevékenységet. Olyan ökoszisztémákat kell létrehozniuk, amelyek a hagyományostól eltérő piaci szereplőknek és tudásnak is teret engednek. A széles körű átalakítás előtt célszerű pilot programokat is lebonyolítani, emellett a vezetőknek el kell fogadniuk a változás szükségességét, és elemezniük kell az új árbevételi forrásokat. A szervezeteknek pedig arra kell törekedniük, hogy az innovatív megoldások fejlődésével párhuzamosan elébe menjenek a változásoknak, és a körülményeknek megfelelően alakítsák át a stratégiájukat.

A tíz legjelentősebb innováció az egészségügyben

  • Új generációs szekvenálás: A genetikai szekvenálás alkalmazásával a veszélyeztetett csoportok azonosítása, illetve olyan kezelések kiválasztása, amelyekre az adott beteg várhatóan fogékony lesz
  • 3D nyomtatással készült eszközök: Alacsonyabb költséggel gyártott és testre szabott orvostechnológiai termékek, amelyek az egyes betegek fiziológiai igényeihez igazíthatók
  • Immunterápia: Olyan kezelések, amelyek képesek lehetnek jelentősen megnövelni a rákbetegek túlélési esélyeit a hagyományos kemoterápia negatív mellékhatásai és magas költségei nélkül
  • Mesterséges intelligencia: A számítógépek egyre inkább képesek az emberekhez hasonlóan gondolkodni és feladatokat elvégezni, csak épp gyorsabban, pontosabban és alacsonyabb erőforrás-kihasználtság mellett
  • Az ellátás helyén alkalmazott diagnosztika: Lehetővé teszi, hogy kényelmesen, igény szerint végezzenek el vizsgálatokat az ellátás helyén (pl. rendelőben, a sürgősségin, otthon vagy kórházban), ez pedig gyorsabb és egységesebb betegellátást tesz lehetővé
  • Virtuális valóság: Olyan szimulált környezet, amelyben gyorsabb viselkedésváltozás érhető el a betegeknél, ráadásul biztonságosabban, kényelmesebben és hatékonyabban
  • A közösségi média felhasználása a betegélmény javítására: A közösségi médiumokból és az online közösségekből gyűjtött adatok felhasználása lehetővé teszi az egészségügyi intézményeknek a fogyasztói élmény és az egészségügyi trendek valós idejű nyomon követését
  • Bioszenzorok és aktivitásmérők: Ruházatba, kiegészítőkbe és eszközökbe beépített technológiaalapú aktivitásmérők, monitorok és szenzorok, amelyek segítségével a felhasználók és az orvosok hatékonyan fel tudják mérni az egészségi állapotot
  • Kényelmes ellátás: Nyilvános klinikák és sürgősségi ellátó központok, amelyek számos egészségügyi problémára kínálnak kényelmes és olcsó ellátást a betegeknek
  • Távgyógyászat: A betegek számára kényelmesebb lehetőséget biztosít az öngondoskodásra, miközben kevesebbszer kell felkeresni a rendelőket, ez pedig időt takarít meg, és segít a komplikációk és sürgős esetek megelőzésében
     

Hasznosnak találta?