Sajtóközlemények

Az idő szorításában a megújuló energia fejlesztők: 4 nap múlva zárul az első METÁR tender

Az új magyar energiastratégia részeként megváltozik a megújuló energiaforrásokból energiát előállító erőművek állami szabályozása. Támogatási forrásokhoz ezentúl tendereken, egymással versengve juthatnak a piaci szereplők. Az első ilyen tender megjelenésének kapcsán a Deloitte szakmai szemináriumot szervezett, ahol a legfontosabb változások, valamint az ezek kapcsán felmerülő kérdések kerültek terítékre Mező Csaba, a Deloitte Energetikai Tanácsadási üzletágának vezetője moderálásban.

Budapest, 2019. november 28.

Magyarországnak jogi és morális kötelezettsége tenni a klímaváltozás ellen – hívta fel a figyelmet Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Mivel a magyar kibocsátás 70 százaléka az energiafelhasználáshoz (energiatermelés, hűtés és fűtés, közlekedés) kötődik, így ezen a területen mindenképpen tennünk kell valamit. A magyar energiastratégia meghatározásakor azonban a magyar kormány a klímapolitikai célokat összehangolta a gazdaságfejlesztési célokkal. A gazdasági növekedés és a klímavédelem nem ellentétes egymással – hangsúlyozta Kaderják Péter, hiszen miközben a magyar GDP folyamatosan nő, az ország egyre kevesebb üvegházhatású gázt enged a légkörbe. 2018-ban például 4,9 százalékos gazdasági bővülés mellett 0,6 százalékkal csökkent a kibocsátásunk.

Magyarország alacsony jövedelmű ország, ezért az energiaszektorban is olyan klímavédelmi lépéseket kell tenni, ahol a legkisebb befektetéssel a lehető legnagyobb eredmény érhető el. Ezek a területek pedig az energiatakarékosság és a megújuló energia hasznosítása – szögezte le Kaderják Péter. A cél az, hogy tiszta, okos és megfizethető energiához jusson a magyar fogyasztó. E célok elérését 40 tematikus programmal segíti az állam. A megújuló alapú villamosenergia termelés támogatása megváltozott, az eddigi rendszert a METÁR tenderek váltják fel. A cél, hogy a megújuló erőforrásokat használó erőművek mostani 7,5 százalékos piaci részesedését 2030-ra 24 százalékra emelkedjék, a naperőművi kapacitás pedig megtízszereződjön és elérje a 7000 MW-ot. Ehhez az állam évente 2,5 milliárd forint támogatást biztosít, ami reményeink szerint évente 150 milliárd forint értékű beruházást indukál majd a szektorban – közölte Kaderják Péter államtitkár.

Az új METÁR tendereken alapuló támogatási formáról, illetve az első ilyen pályázati kiírás részleteiről Bagi Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezető helyettese adott tájékoztatást. Az új rendszer legfontosabb eleme, hogy a kötelező áramátvétel a megújuló erőművek esetében megszűnik. Az elektromos energiát a piaci szereplőknek a szabadpiacon kell értékesíteniük. Az árkiegészítés formájában érkező állami támogatás elnyerésére tendereket írnak ki. A nyertes vállalkozás számára az állam a piaci ár és a győztes pályázatban szereplő ár közötti különbséget adja oda. Idén a támogatás kilowattóránként legfeljebb 26,08 forintig jár. Ha a piaci ár magasabb a támogatott árnál, akkor a termelőknek fizetniük kell. A támogatást a piaci szereplők legfeljebb 20 évig vehetik igénybe. Fontos változás, hogy az erőművek termelése és a fogyasztók energiafelhasználása közötti időről-időre megjelenő különbség, azaz a kiegyenlítő energia költségét teljes egészében a megújuló erőműveknek kell kigazdálkodniuk.

Az első METÁR tender 2019. szeptember 2-án jelent meg, a pályázatokat ezév december 2-ig lehet beadni. A szereplők összesen 200 GWh kapacitásra és évente egymilliárd forintos árprémiumra pályázhatnak. Két kategóriában lehet indulni. A 0,3-1 MW kapacitású erőművekre 66 Gwh kapacitás és legfeljebb 333 millió forint támogatás, míg a 1-20MW kapacitásúakra 134 Gwh kapacitás és 667 millió forint támogatás jut. A támogatás az első tenderben nyertes vállalkozások számára 15 évig jár – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat Bagi Attila. A nyertesek kiválasztásánál – azonos ajánlati ár esetén – előnyt élveznek az elhanyagolt ipari övezetekbe telepített erőművek felépítői. A győzteseknek 3 év alatt kell beindítaniuk a termelést. Támogatásban ezúttal csak a hazai telephelyen áramot termelő vállalkozás létesülhet. Emellett korlátozták, hogy egy tulajdonosi kör mekkora mennyiséget nyerhet meg. A tender indulóinak ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is le kell tennie – hangsúlyozta Bagi Attila.

Az új rendszerből fakadó jogi kérdésekre Dr. Várszeghi Balázs, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda energiajogi csoportvezetője hívta fel a figyelmet. Például a pályázat felső korlátaira. Legfeljebb 20 MW kapacitásra lehet pályázni, az azonos tulajdonosok esetében pedig a kisebb (0,3-1 MW kapacitású) erőműveknél 15 GWh/év, a nagyobbaknál (1-20MW kapacitásúak) pedig 50 Gwh/ év kaphat támogatást. Fontos figyelni az úgynevezett 1000 méteres összeszámítási szabályra is. A 20 MW-os korlát tekintetében összevontan kell kezelni azokat az azonos típusú energiaforrást felhasználó erőműegységeket, amelyek hálózati csatlakozási pontjai egymáshoz képest 1000 méter távolságon belül helyezkednek el. Vonatkozik a már kiadott METÁR jogosultságokra, valamint az adott pályázaton résztvevő projektekre is. E szabály miatt az ismeretlen „szomszédos” pályázó kiüthet minket akkor is, ha országos szinten győztes támogatott árral pályázunk, de „helyben” alánk ígér – figyelmeztetett Dr. Várszeghi Balázs.

Ugyancsak fontos változás, hogy az EU kötelezi a tagállamokat a kiegyenlítő szabályozási felelősség általános alkalmazására. Ennek érdekében a piaci szereplőknek vagy maguknak kell betölteniük a mérlegkörfelelős szerepét, vagy ezt a felelősséget szerződéses úton át kell ruházniuk. A METÁR projektek esetében ez azt jelenti, hogy elsősorban a támogatott termelők viselik majd a kiegyenlítő szabályozási felelősség, amely érdemi többletköltségként jelenik majd meg. A finanszírozási szempontból elfogadható konstrukciókat, termékeket a piacnak kell majd kialakítania. Az új szabályozás az állami támogatás elnyeréséért pályázókkal szemben is komoly előírásokat támaszt. A tenderen induló vállalkozások tényleges tulajdonosait meg kell nevezni, a szóban forgó vállalkozásoknak pedig átláthatóan kell működniük. Ezen felül a tender végeredményének kihirdetéséig e társaságoknál tilos a jogutódlás és a tulajdonrész értékesítés is – mondta Várszeghi Balázs.

A piaci szereplők véleményét Molnár Gábornak, a MET Zrt. megújuló üzletág és üzletfejlesztési vezetőjének a felszólalása tükrözte. Mint mondta, a METÁR rendszer számos kockázatot jelent a befektetők számára, amelyet azoknak mindenképpen kezelniük kell. A szakember mondott néhány példát is. A projektfejlesztésekben rejlő kockázatot például egy a jelenleginél profibb iparág tud majd kezelni, a finanszírozási kockázat kezeléséhez pedig hosszú távú banki kapcsolatokra és bizalomra lesz szükség. A piac is rejteget kockázatokat, amit viszont annak szereplői likviditásuk növelésével, valamint a rövid és hosszú távú piacok fejlesztésével tudnak tompítani. Rendkívül fontos, hogy az állam hosszú távon kötelezze el magát a céljai mellett és kiszámítható döntésekkel szabályozza a piacot. A visszamenőleges hatályú intézkedések ugyanakkor rendkívül rossz üzenetet jelentenek számunkra még akkor is, ha azok jogosak is – szögezte le Molnár Gábor.

Hasznosnak találta?