Energy market reform

Elemzések

Az európai energiapiac átalakulása

Európai klíma- és energiacsomag: eredmények és kihívások a 2020-ig tartó időszakban és azon túl

Az elmúlt több mint 20 évben az Európai Unió folyamatosan élen járt az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló globális küzdelemben, és kidolgozott egy ambiciózus klíma- és energiacsomagot, melynek kapcsán 2050-re 80%-kal kívánják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ennek keretében az EU a 2020-ig tartó időszakra "20/20/20-as célok" néven három konkrét rövid távú célkitűzést határozott meg. Ez a három vállalt cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest, a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra történő emelése az EU teljes energiafogyasztásában, valamint az energiahatékonyság 20%-os növelése. A 2020-ig szóló stratégia egy európai szintű átfogó energetikai stratégia része, amelynek célja az energiafelhasználás fenntarthatóvá, versenyképessé és megfizethetővé tétele, valamint a stabil energiaellátás biztosítása.

Az EU klíma- és energiacsomagja az elmúlt néhány évben egyre több kritikát kapott, hiszen napról napra egyértelműbbé vált, hogy az intézkedéseknek számos váratlan és be nem tervezett hatása van az energiapiacra és az energiaiparra - ilyen például az, hogy az időszakos energiaforrások túlzott igénybevétele fennakadásokat okoz a hálózatüzemeltetők számára, a villamosenergia-felesleg árzuhanást eredményez a villamosenergia-nagykereskedelmi piacon, a villamos energia kiskereskedelmi ára emelkedik, a gáz kikerül az áramtermelés során felhasznált energiahordozók közül, illetve a szén egyre nagyobb befolyást gyakorol a villamos energia árára. Ugyanakkor világossá vált az is, hogy az EU stratégiája eleddig nem volt képes megoldást találni az Unió általános energiapiaci egyensúlytalanságaira. A sors iróniája, hogy azok után, hogy több éven keresztül komoly összegeket költöttek az ambiciózus stratégia végrehajtására, a célkitűzések jelentős része még mindig messze van a megvalósulástól. Sőt, az sem kizárt, hogy egy részük soha nem is fog megvalósulni, annak ellenére, hogy a gazdasági válság könnyebben elérhetővé tette őket.

Az európai energiapiac átalakulása

Tanulmányunk célja:

  • Értékelni az EU és egyes tagállamok által eddig elért eredményeket az üvegházhatású gázok kibocsátásával, a megújuló energiaforrásokkal, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos 20/20/20-as célok terén;
  • Megvizsgálni annak okait, hogy az EU stratégiája miért nem felelt meg a várakozásoknak, és miért nem sikeresek a biztonságosabb, kiegyensúlyozottabb, versenyképesebb és végeredményben tisztább energiapiac kialakítását célzó törekvések. 
  • Azonosítani azokat a főbb kihívásokat, amelyek a 2020 utáni (a 2030-ig és 2050-ig tartó időszakra vonatkozó) stratégia kialakítását befolyásolják, összefüggésben az EU hosszú távú, az energiaellátás megfizethetőségének, fenntarthatóságának és stabilitásának biztosítására irányuló céljaival.

A tanulmány egy átfogó európai szintű elemzésen, valamint hét ország (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság) részletesebb vizsgálatán alapul. Ennek részleteit az országspecifikus elemzésekben ismertetjük (lásd alább), amelyek keretében a Deloitte tagvállalatainak szakértői arról fejtik ki véleményüket, hogy az egyes országok hol tartanak a 2020-as célok elérésében és a stratégia megvalósításában, illetve milyen további kihívások előtt állnak.

Hasznosnak találta?