A gazdaság karbon-semlegesítéséhez

A fenntartható versenyképességet helyezi az európai gazdasági fejlődés és pénzügyi rendszer középpontjába az európai zöld megállapodás (European Green Deal), amely az európai klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében meghozandó intézkedéseket vázolja fel. Ehhez meghatározza a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, valamint azt is részletezi, hogyan biztosítható a méltányos és inkluzív átmenet.

A transzformációnak komoly ára van: az Európai Bizottság becslése szerint csak ebben az évtizedben évente 480 milliárd eurós pluszberuházásra lesz szüksége az uniónak ahhoz, hogy elérje a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait. Ennek a beruházási hiánynak a megszüntetése elképzelhetetlen a tőkepiacok hozzájárulása nélkül, amihez elengedhetetlen a pénzügyi szektor „kizöldítésének” támogatása.

Ez természetesen Magyarországra is érvényes, amely szintén 2050-re vállalta a klímasemleges gazdaságra való áttérést. A pénzügyi piaci zöldítés egyik indító lépéseként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben megjelent Zöld Programja több ösztönzőt is tartalmazott a zöld finanszírozás terjedésének támogatásához. Majd Magyarország az első zöld államkötvénnyel gyakorlatilag meg is tartotta a fenntartható tőkepiacok hazai premierjét még 2020-ban. Az MNB monetáris politikai indokkal meghirdetett Növekedési Kötvényprogramja is hozzájárult a zöld kötvénypiac fejlődéséhez, Magyarország első vállalati zöld kötvénykibocsátásai ugyanis a programon belül történtek meg. Végül a Zöld monetáris politikai eszköztár-stratégia meghirdetése nyomán indult Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program keretében 2021-ben sor került az első magyar zöld jelzáloglevél-kibocsátásra is, amit továbbiak követtek.

A fenntartható és zöld pénzügyek magyarországi fejlesztésének támogatására hazai stratégia és akcióterv készül a fenntartható tőkepiaci működésre. Ennek létrejöttéhez dolgozott ki ajánlásokat a Deloitte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megbízásából és az EU Strukturálisreform-támogatás Főigazgatósága (DG REFORM) finanszírozásával az MNB, a BÉT és az ITM számára.

A hazai piaci szereplők ESG-jelentéstételi érettsége nagy eltérést mutat. Bár van néhány piaci szereplő, akiknek jelentéstételi gyakorlata példaértékű: szabványokon alapulnak, harmadik fél által minősítettek, és akár integrált jelentéstételi formában is megjelennek, de a kibocsátók többségénél jelentős a tér a fejlődésre. Az EU újabb és újabb szabálycsomagot publikál, amelyekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a nem pénzügyi (NFRD, CSRD) és fenntarthatósággal (SFDR) kapcsolatos információk közzététele, ami közvetlenül érinti a vállalkozásokat és a pénzügyi intézeteket.

A javaslatok implementálásával könnyebb és átláthatóbb lenne a piaci szereplők helyzete a fenntarthatósági és nem pénzügyi jelentéstételben.

Ezért a Deloitte ajánlásaiban a magyarországi jelentéstétel felgyorsítására ösztönöz. Úgy vélik, a BÉT meglévő ESG Jelentés útmutatóját frissíteni lehetne a CSRD szabályozás korai és önkéntes bevezetésével. Szerintük a számviteli törvény biztosíthatná a nem pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos információk beágyazását a pénzügyi beszámolókba. A nem pénzügyi információkhoz való hozzáférés azzal is javítható, ha a tőzsdei cégek növelik az átláthatóságot, és nyilvánosságra hozzák az ESG-adatokat. Ezáltal a piaci szereplők megfelelhetnek az európai és nemzeti – például az éghajlati kockázatértékelésre vagy a jelentéstételre vonatkozó – szabályozásoknak. Szintén fontosnak ítéli a Deloitte a jelentési kötelezettségek, követelmények, módszertanok és adatszükségletek tudatosítását a piaci szereplőkben.

A Deloitte megítélése szerint Magyarországon akadályokba ütközik a fenntartható beruházási hiány becslése és nyomon követése. A legfontosabb ajánlás ezen a téren a fenntarthatósági és ESG kockázatok felmérésének javaslata: ez a megoldás egyszerre teszi alkalmassá a magyar vállalatokat majd az új szabályozásokhoz való alkalmazkodásra, valamint olyan beruházási célokat tűzhetnek maguk elé, amelyek a hazai stratégiákkal összhangban lévő beruházásokat fognak ösztönözni. Szintén szerepel a tanácsok között a jelenleg létező fenntartható ökoszisztémák továbbfejlesztése, új kísérleti ökoszisztémák indítása, a nagy éghajlatcsökkentési potenciállal rendelkező ökoszisztémák jobb kihasználása, valamint a piaci szereplők aktivizálása a fenntartható beruházási rés csökkentése érdekében.

Adókedvezmények, közvetlen támogatások és állami beruházások is szerepelnek az ebben a témakörben megfogalmazott ajánlások között, de a tanácsadó cég az uniós pénzügyi alapok célirányos felhasználását is megfontolásra méltónak tartja a zöld finanszírozás további ösztönzése érdekében.

Ebben a részben olyan aggályokra kerestek választ a Deloitte szakértői, mint például a zöld befektetés meghatározásának európai szintű eltérései, a „zöldre festés” (greenwashing) kockázatának növekedése, az éghajlatváltozással kapcsolatos, egyelőre korlátozottan feltérképezhető kockázatok figyelembevétele és a zöld vállalások nemteljesítéséből eredő következmények szabályozatlansága.

– szögezi le Lukács Ákos.