energy

Elemzések

Mit hoz számunkra az EU ETS IV. kereskedési időszaka?

2018. április 8-án az Európai Parlament elfogadta a IV. kereskedési időszakra (2021-2030) vonatkozó ETS irányelv módosítást. Ezzel az uniós intézmények számos új intézkedést hoztak, melyek az ETS működését ezidáig hátráltató strukturális problémák felszámolását célozták. Ennek megfelelően az ETS szabályozás számos paramétere változott, illetve még változni fog a IV. kereskedési időszak kezdetéig (2021-ig).

Európai Uniós Emisszió-kereskedelmi rendszer (EU ETS)

Az Európai Uniós Emisszió-kereskedelmi rendszer az EU egyik szakpolitikai alappillére az unió klímaváltozással szemben folytatott küzdelmében, melynek célja az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátások költséghatékony csökkentésének ösztönzése. Az EU ETS volt a világ első „karbon” piaca és a mai napig a legnagyobb. Jelenleg összesen 31 országban üzemel a rendszer, mind a 27 tagállamban, idén még minimum március 29-ig az Egyesült Királyságban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Az EU teljes ÜHG kibocsátásának közelítőleg 45%-át fedi le a rendszer.

Az EU ETS az ún. „cap and trade” elve alapján működik, mely meghatározza a teljes rendszerre vonatkozó kibocsátási korlátot és annak folyamatos szűkülését, ez által ösztönözve a rendszer alá tartozó több mint 11.000 energia- és nehézipari létesítmény ÜHG emisszióinak csökkentését. A teljes rendszer korlátain belül a létesítmények kibocsátási egységeket (EUA – European Union Allowance) vásárolhatnak, illetve bizonyos iparágak esetében térítésmentesen kaphatnak. A vásárlandó egységeket a tagállamok aukciónálás keretében bocsátják a rendszerbe és a másodlagos piacon keresztül zajlik a létesítmények közötti kereskedés (többnyire brókereken keresztül). A létesítmények minden évben, április 31-ig bezárólag az energia- vagy nehézipari tevékenységük után keletkező ÜHG kibocsátásaiknak megfelelő EUA egységek átadására kötelezettek. A teljes EU ETS-re vonatkozó kibocsátási cél az, hogy 2020-ra 21%-kal csökkenjenek a kibocsátások a 2005-ös szinthez képest, 2030-ra pedig már 41%-kal.

A karbon piaci kitettség bemutatása egy gyakorlati példán keresztül

A kvótaár és az MSR

Az egyik ilyen intézkedés – mely már a tavalyi jogszabálymódosítást megelőzően kialakításra került, de csak idén lépett hatályba – az ún. „MSR – Market Stability Reserve”, melynek az a célja, hogy az EU ETS külső gazdasági sokkokkal szemben ellenálló legyen, és megvédje a kereslet-kínálat egyensúlyát, azáltal, hogy a mechanizmus a piacon jelenlévő egységtöbbletnek megfelelően csökkenti a tagállamok által aukciónálható egységek mennyiségét és azokat tartalékba helyezi. A tartalékba helyezett egységek egy része 2023 után törlésre fog kerülni, illetve amennyiben a piacon jelenlévő egységtöbblet 400 millió egység alá csökken, úgy a tartalékból 100 millió egység fog felszabadulni, azaz ennyivel fog nőni a tagállamok által aukciónálható egységek mennyisége. Tekintve, hogy jelenleg 1,7 milliárd körül van a piacon jelenlévő többlet, az elemzők szerint akár a IV. kereskedési időszak végéig is csak tartalékba helyezést fog végezni az MSR.

Az MSR várt kínálat szűkítő hatása miatt 2018 során megháromszorozódott az év eleji árhoz képest az EUA ára, és azóta is tartósan 20 euró fölött van. Az elemzői vélemények eltérnek abban, hogy az MSR kínálat szűkítő hatása végül milyen mértékben fogja megnövelni az időszak végére a kvótaárat, de arról egyetértés van az elemzők körében, hogy a kvótaárak most már tartósan 20 euró fölött lesznek.

Térítésmentes kiosztás a IV. kereskedési időszakban

A másik fontos változás a térítésmentes kiosztásban lesz, mely ugyan 2030-ig még biztosan folytatódni fog, de a mértéke folyamatosan csökken. A III. kereskedési időszakra (2013-2020) a létesítményeknek járó terítésmentes kiosztás egy bázis időszak alapján került meghatározásra (2005-2008 vagy 2009-2010). Ezzel szemben a IV. kereskedési időszakban a terítésmentes kiosztás két bázis időszak (2013-2017 és 2018-2022) alapján lesz meghatározva, annak érdekében, hogy a kiosztás jobban lekövesse a létesítmények tényleges tevékenységét. Továbbá a kiosztás paraméterei is változni fognak. Ezek a paraméterek a következők:

LRF – Linear Reduction Factor

Az LRF a bázis időszakhoz viszonyított éves csökkenés mennyiségét határozza meg a terítésmentes kiosztás esetében.

Az LRF a jelenlegi 1,74%-os értékről 2,2%-ra fog emelkedni, és tekintve, hogy az EU ambiciózus megújuló energia és energiahatékonysági célokat tűzött ki 2030-ra, nem elképzelhetetlen, hogy 2024 után 2,4%-ra fog emelkedni a tényező.

Benchmarkok (Product, Heat, stb.)

Összesen 54 benchmark van, ebből 52 product benchmark (termék-referenciaérték) és van két ún. „fall-back” benchmark. Minden product benchmark az adott iparág (például cementgyártás) fajlagos kibocsátás szempontjából felső 10%-ba tartozó létesítmények átlaga alapján lett meghatározva a III. kereskedési időszak elején (más szóval, egy tonna gyártott termék után mennyi térítésmentesen kiosztható EUA jár egy létesítménynek). A két fall-back benchmark már ennél megengedőbbnek mondható.

Ezek a benchmarkok várhatóan 2021-től 0,2% és 1,6% közötti értékkel évente csökkenni fognak.

Szénszivárgás lista

A szénszivárgás azon iparágak listája, amelyek esetében az Európai Bizottság úgy ítélte, hogy jelentős export tevékenységük miatt a kvótavásárlásból keletkező pénzügyi terhek hátrányos versenyhelyzetet jelentene az olyan országokban működő vállalatokkal szemben, ahol nem olyan szigorúak a környezetvédelmi feltételek, mint az Európai Unióban. Ez a versenyhátrány azt eredményezheti, hogy egyes vállalatok az Európai Unión kívülre helyezik a tevékenységüket. Ennek elkerülése céljából a szénszivárgás listán szereplő iparágak létesítményei a nekik odaítélhető terítésmentes kiosztás 100%-át kapják, szemben a 30%-kal, amiben a szénszivárgásnak nem kitett, de terítésmentes kiosztásra jogosult iparágak létesítményei részesülnek.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kiadott közleményben az előzetes listán szereplők iparágak 2030-ig megtartják a „szénszivárgásnak kitett” státuszukat. Ezt a 2019 elején kiadott, térítésmentes kiosztásra vonatkozó 2-es számú útmutató dokumentum előzetes változata is megerősíti, így gyakorlatilag kizárható annak lehetősége, hogy bármelyik szénszivárgás listán szereplő iparág elveszítené a „kitett (exposed)” minősítést.

Az ETS kötelezett létesítmények a fentiekben bemutatott változások miatt komoly bizonytalanság elé néznek, hiszen egyfelől meg kell becsülniük, hogy hogyan alakul a térítésmentes kiosztásuk a IV. kereskedési időszakban és ennek megfelelően a karbon piaci kitettségük (azaz mekkora egység mennyiség vásárlására lesznek kénytelenek, amennyiben a tevékenységi szintjüket fenntartják vagy növelik). A kitettség mértékétől függően fontos hosszútávú döntéseket kell meghozniuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogják fedezni ezt a kitettséget. A kvótavásárlási stratégia alkotás a legegyértelműbb megoldás a kitettség fedezésére, de ez egy komplex kérdés, mert amennyiben jelenleg is rendelkezik a vállalat EUA tartalékokkal (ún. „bankolt" egységekkel), akkor lehetséges, hogy a bankolt egységekből tudja egy darabig fedezni a létesítmény a kitettséget és mire elfogynak a tartalékai, addigra az esetlegesen elérhető energiahatékonysági beruházásai olyan kibocsátás csökkentést eredményeznek, hogy már nem vagy csak alig kényszerül kvótavásárlásra az adott vállalat.

Amennyiben kíváncsi, hogy az Ön vállalatára nézve pontosan milyen hatással van a rendelet, lépjen velünk kapcsolatba!
Hasznosnak találta?