Előrejelzések
A közép-európai pénzügyi vezetők 2023-as gazdasági kilátásai és előrejelzései
A Deloitte Central Europe CFO felmérése már 2010 óta gyűjti össze és elemzi több mint 600 pénzügyi vezetőjének véleményét, betekintést nyújtva terveikbe és aggodalmaikba, az általuk felismert legfőbb veszélyekbe és prioritásokba, továbbá a kockázatokhoz való hozzáállásukba és a sikerhez jelenleg létfontosságúnak tartott tényezőkbe.
A tanulmánynak köszönhetően részletes összefoglalót kaphatunk gazdasági vezetők kilátásairól, valamint a véleményükről, hogy szerintük melyek azok a szempontok, amelyek a leginkább befolyásolni fogják a vállalatuk teljesítményét 2023-ban. Ezek a tényezők az inflációs nyomástól és más kritikus üzleti kockázatoktól kezdve a stratégiai prioritásokig és a finanszírozási megfontolásokig terjednek, amelyek leginkább foglalkoztatják gondolataikat ebben a kihívásokkal teli időszakban.
Gazdasági kilátások
- Az idei felmérésből kiderül, hogy az ukrajnai invázió erőteljesen megrázta az üzleti kedélyeket, amelyek korábban a Covid-19-es lezárások feloldását követően éppen kezdtek helyreállni. A pénzügyi vezetők most rekordszintű kockázatról számolnak be, amely olyan tényezőkből ered, mint a geopolitikai kérdések, az ellátási lánc megszakadása és az infláció.
- 2023-ban 0,33%-os átlagos GDP-növekedésre számítanak, ez a számításuk 2022-ben 2,3% és 2021-ben 0,25% volt.
- A különböző iparágak pénzügyi vezetőinek különböző elképzeléseik vannak a 2023-ban várható GDP-növekedésről. Bár minden szektor nettó negatív mérleget könyvelt el, a legpesszimistábbak az Üzleti és szakmai szolgáltatások (-86%), valamint a Technológia, Média és Telekommunikációs iparág várakozásai (-73%).
- 2022-ben a Covid-19 világjárvány után várt gazdasági felélénkülés miatt optimisták voltak a várakozások. Ezzel szemben 2023-bank több pénzügyi vezető számít arra, hogy a munkanélküliség nőni fog (a 2022-es 33%-ról 2023-ban 68%-ra).
- A pénzügyi vezetők inflációs várakozásai a tanulmány 2022-es kiadása óta 5,5%-ról 11,5%-ra nőttek. Ez a meglátás minden résztvevő ország esetében igaz. Az euró zóna 12 hónapos átlagos inflációs előrejelzése jelentősen nőtt, a 2022-es felmérés során mért 4,4%-ról 10,2%-ra. A pénzügyi vezetők arra számítanak, hogy az árnyomás továbbra is magas marad.
Üzleti kilátások
- Azoknak a pénzügyi vezetőknek a száma, akik szerint nagy a pénzügyi és gazdasági bizonytalanság, összeségében enyhén, -43%-ról -55%-ra nőtt.
- A közép-európai pénzügyi vezetők 2023-ban minden kategóriában további jelentős költségnövekedésre számítanak, ami azt jelenti, hogy minden típusú költség esetében összességében negatív lesz a nettó mérleg. 2023-ban a válaszadók túlnyomó része, 91%-a szerint fognak nőni a munkaerőköltségek, ami kis változást mutat a 2022-ben mért 95%-os arányszámhoz képest.
- A pénzügyi vezetők szerint a közép-európai régió vállalkozásai főként a csökkenő belföldi kereslettől (45%), a geopolitikai kockázatoktól (45%), valamint a képzett munkaerő hiányától (42%) félnek.
- Bár a Covid-19 hatása csökken, az orosz-ukrán konfliktus és az ahhoz kapcsolódó következmények, mint például az emelkedő infláció és a nemzetközi stabilitással kapcsolatos aggodalmak, valamint az ellátási lánc törékenysége súlyosan nyomasztják a gazdasági kilátásokat. A konfliktus a harmadik legnagyobb kockázatként szerepel 2023-ban (a válaszadók 38%-a jelölte meg).
- A pénzügyi és gazdasági bizonytalanságnak az idei Deloitte Central Europe CFO Survey-ben mért 61%-os szintje 2015 óta a legmagasabb érték. A bizonytalanság ilyen rendkívül magas szintjénél a válaszadók többsége (83%-a) úgy érzi, hogy nem ez a megfelelő idő, hogy a mérlegükben nagy kockázatot vállaljanak.
- A 2020 és 2022 közötti három felmérésben a pénzügyi vezetők a belső finanszírozást és a bankhitelt látták a legvonzóbb finanszírozási forrásnak vállalatuk számára. A 2023-as előrejelzések szerint a magántőke (30%) megelőzte a bankhitelt (25%), azonban továbbra is a belső finanszírozás marad a legvonzóbb finanszírozási forma.
Növekedési kilátások
- A lezárások fokozatos enyhülését követő 2022-es gazdaságélénkülési előrejelzések után a pénzügyi vezetők borúlátóbbak lettek cégük 2023-as pénzügyi kilátásaival kapcsolatban. Ez annak a ténynek tudható be, hogy a magas infláció, a lassú növekedés és a szigorú monetáris politika mind érezteti hatását.
- A pénzügyi kilátások nettó mérlege összességében visszaesést mutat, a 2021-es 15%-ról a 2022 végi 17%-ra (amikor a jelenlegi felmérés készült).
- A működési eredményekkel kapcsolatos elvárások mindent összevéve a 2022-es 4%-ról meredeken zuhantak a 2023-as -17%-ra, ami az első CFO-felmérés elkészítése óta, azaz 10 éve a legrosszabb adat. Ez az adat a COVID-19 világjárvány idején tapasztalt mélypontot is alulmúlja.
- Az emelkedő kamatlábak és a csökkent működési eredmények mellett a beruházásokkal kapcsolatos várakozások 2022-höz képest kevésbé tűnnek optimistának.
- A foglalkoztatás bővülésével kapcsolatos várakozások nettó mérlege a 2022-es 27%-ról 10%-ra csökkent. Ugyanakkor a vizsgált közép-európai országokban megkérdezett pénzügyi vezetők fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás aránya cégüknél változatlan marad.
- A felmérésben részt vevő pénzügyi vezetők szerint a következő három évben cégük sikeres fejlesztése és a kötelezettségek feletti kontroll megőrzése javítani fogja cégük adósságszolgálati képességét. Ebben a tekintetben továbbra is megingathatatlanul derűlátóak. A válaszadók több mint fele (56%) nem számít adósságszolgálati képességeik változására.
- Számos pénzügyi vezető szinte minden országban folytatni tervezi olyan bővülési stratégiák végrehajtását, mit például az organikus növekedés, növekedés a meglévő piacokon és digitalizáció. A költségcsökkentés a pénzügyi vezetők csupán 9%-ának első számú prioritás, ami alátámasztja azt, hogy Közép-Európában nem figyelhető meg eltolódás a kifejezetten defenzívebb stratégiák felé.
- A következő 12 hónap valószínűleg nem fog lényeges változást hozni a vállalatok eladósodottsági mutatójában. A 2022-es évhez hasonlóan a válaszadók fele nem vár változást ezen a téren.