green abstract shape

Sajtóközlemények

Aktív magyar befektetők a hazai vállalatfelvásárlási piacon  

A globális folyamatokkal ellentétben 2018-ban Közép-Kelet-Európában csökkent a vállalatfelvásárlások száma, ezért a magyar piacon tapasztalt stagnálás pozitív eredménynek számít régiós összehasonlításban, derült ki a Deloitte a hazai piacot vizsgáló M&A piaci tanulmányából. A körképből az is kiderül, hogy Magyarországon a legerősebb tranzakciós aktivitást a fogyasztói, az ipari és a szolgáltatási ágazatokban mérték tavaly, de feljövőben van az IT szektor is. Az ingatlanpiac szárnyal, a további előrelépést azonban a szűkülő kínálat akadályozza.

A globális vállalatértékesítési és felvásárlási (M&A) piac a tranzakciók számát tekintve három éve töretlenül nő, ráadásul értékben két év stagnálást követően 2018-ban 12 százalékos bővülés volt megfigyelhető. Ennek ellenére a közép-kelet-európai régió tranzakciós aktivitása elmarad a globális trendektől. A régió M&A piaca a javuló gazdasági mutatók és a növekvő globális tranzakciós aktivitás ellenére immár második éve csökken. 2018-ban 347 vállalatfelvásárlást bonyolítottak Közép-Kelet-Európában, ami 7 százalékos mérséklődés 2017-hez képest.

A régióban leginkább Lengyelországban és Csehországban voltak aktívak a vevők, ezen két országban regisztrálták a vállalatértékesítések 60 százalékát. 2018-ban jelentősen bővült a horvát és a szlovén M&A piac is, Bulgáriában és Romániában azonban 30 százalékos zsugorodást mutat a statisztika. A felvásárlások leginkább a tradicionális fogyasztói és az ipari szektorokat érintették, e két terület produkálta a régiós tranzakciók 60 százalékát.

Tudjon meg többet a hazai M&A piacról, töltse le tanulmányunkat!

A szolgáltatási, az ipari és a fogyasztói ágazat vezérelte a tranzakciós aktivitást

Míg a régióban csökkent, Magyarországon stagnált a piac. Az 5 millió dollár összértéket meghaladó tranzakciók száma 2017-hez hasonlóan 25 volt. A stagnálás a regionális befektetői hangulatnak köszönhető, hiszen a magyar piac hosszú évek óta a közép-kelet-európai M&A piac 7-9 százalékát teszi ki és érzékelhetően együtt mozog az ott tapasztalható trendekkel

– mondta Bíró Balázs, a Deloitte magyarországi pénzügyi tanácsadási üzletágának vezetője.

Jóllehet a 2018-as cégfelvásárlások csupán töredékénél publikus a vételár, a tranzakciók közül kiemelkedik a PPF Group N. V., aki 2800 millió euróért megvásárolta a norvég Telenor S. A. telekommunikációs társaság KKE operációját, így a bolgár, szerb és montenegrói leányvállalatok mellett a Telenor Magyarországot is. 2018 meghatározó piaci eseménye volt a Trigránit építőipari vállalkozás értékesítése is. Ennek során a tulajdonos  TPG Real Estate egy Közép-Kelet-Európára is koncentráló nemzetközi ingatlanbefektetési vállalatnak, a  Revetasnak értékesítette a Trigránitot. A vételár nem nyilvános, de az értékesített eszközérték meghaladta a 450 millió eurót. 2018 második felében zárult a GE régiós fényforrás- és globális autólámpa üzletágának eladása, melyet Joerg Bauer a GE korábbi magyarországi vezetője vásárolt meg, a Deloitte tanácsadói támogatása mellett.

Magyarországra továbbra is jellemző az M&A piac diverzifikáltsága. Számszerűen a legtöbb cégértékesítés a fogyasztói, az ipari és a szolgáltatási ágazatokban zajlott le, e három szektor a teljes piac csaknem felét adta. Az előző évhez képest jelentős erősödést mutatott azonban az IT szektor is, a pénzügyi szektorban viszont a 2017-es 4 tranzakcióval szemben tavaly mindössze egy ment végbe. Tranzakciós érték tekintetében egyértelműen a telekommunikációs szektor dominált 2018-ban, a már említett Telenor felvásárlásnak köszönhetően.

A magyar M&A piacon az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is a magyar befektetői aktivitás növekedése volt megfigyelhető. A tranzakciók kétharmadánál volt a vevő és az eladó is magyar. Ugyancsak jellemző a magyar cégfelvásárlásokra, hogy a régióból csekély számú befektető érkezik, ezzel szemben a nyugat-európai illetőségű felvásárlók adják évek óta a piac 20-30 százalékát. Tavaly viszont ezt is sikerült túlszárnyalni, hiszen a cégfelvásárlások 40 százalékánál Nyugat-Európából érkezett a vevő. A tengerentúli befektetők a régiós befektetőkhöz hasonlóan limitált aktívitást mutatnak. Közülük az Egyesült Államok emelhető ki, 2017-ben és tavaly is két-két felvásárló érkezett Magyarországra.

2018 – robosztus év az ingatlanpiacon

A gyorsan bővülő gazdaság és az alacsony finanszírozási költségek miatt mind a lakóingatlanok, mind a kereskedelmi ingatlanok piaca régen látott mértékben szárnyalt 2018-ban Magyarországon. Tavaly a kereskedelmi ingatlanok befektetési volumene elérte az 1,8 milliárd eurót, ami csak 3 százalékkal marad el a kimagasló 2017-es értéktől. 2018-ban az elmúlt két évhez képest számban kevesebb, ám értékben nagyobb volumenű tranzakció került lezárásra, ráadásul a MOM és a MAMMUT bevásárlóközpontok értékesítésének köszönhetően a kiskereskedelmi ingatlanok tovább növelték részesedésüket. A budapesti kereskedelmi ingatlanoknál más nyugat-európai városok hasonló piacához képest körülbelül 1,5 százalékponttal nagyobb hozam érhető jelenleg el. A befektetők között - az oda áramló jelentős volumenű, a BAMOSZ adatai szerint 415 milliárd forintra tehető lakossági megtakarításnak köszönhetően – továbbra is jelentős súllyal képviseltetik magukat a hazai ingatlanbefektetési alapok.

A Deloitte tanulmányában megvizsgálta egy általa összeállított kiskereskedelmi, iroda és szálloda ingatlanokat tartalmazó prémium ingatlan-portfólión, hogy miként alakultak az adott ingatlanszegmensekre vonatkozó bérleti bevételek, nettó működési eredmények, a realizált értéknövekedések, illetve teljes éves hozamok. Míg 2016-ban és 2017-ben átmenetileg a kiskereskedelmi ingatlanok teljes hozama volt a legmagasabb a vizsgált szegmensekben, ugyanakkor a turizmus erőteljes fellendülésének köszönhetően 2018-ra a szállodák teljes hozama ismét a legmagasabb lett a Deloitte által vizsgált szegmensekben.

Az ingatlanalapok ugyan egyre vonzóbb befektetési célponttá váltak az egyéb befektetési lehetőségekhez, például az államkötvényekhez, részvényekhez képest, ugyanakkor - részben a szabályozó által előírt magas likvid hányad miatt, részben az ingatlanalapokban lévő ingatlanok gyengébb jellemzői (kor, minőség és elhelyezkedés) révén – az ingatlanalapok nem tudtak lépést tartani az egyedi, prémium befektetések által elért hozamokkal. A legnagyobb hazai ingatlanalapok éves visszatekintő hozamai 2018-ban 2-5 százalék körül alakultak, a legnagyobb öt ingatlanalap átlagos hozama pedig 2,8 százalék volt. Eközben az egyedi ingatlan-befektetéseken a prémium kategóriában 5-7 százalékos hozamot is el lehetett érni.

Idén a magyar gazdaság gyors ütemű növekedése folytatódhat, így az ingatlanpiac iránti erőteljes befektetői érdeklődés 2019-ben is megmaradhat. Úgy látjuk, hogy a piaci hozamok a hosszú távon fenntartható szint közelében vannak. A tranzakciók volumene az elmúlt évekhez hasonló maradhat, hiszen a kínálat jelentős bővülésére nem lehet számítani.

– mondta Kohári Gábor, MRICS a Deloitte Magyarország ingatlan-tanácsadási szakértője.

Hasznosnak találta?