Sajtóközlemények

Ok nélkül idegenkedünk adóügyekben a bírósági út igénybevételétől 

Sajtókölemény

Budapest, 2015. június 30.

Kevesen használják ki a jogorvoslati lehetőségek teljes skáláját adóügyekben, a cégek a növekvő szakmai színvonal ellenére sem bíznak a bíróságok adójogi kompetenciájában. A Deloitte második alkalommal készített felmérést a hazai vállalatok körében az adóügyekben kezdeményezett jogorvoslatokkal kapcsolatos tapasztalatokról, hogy pontosabb képet kaphassunk a magyar joggyakorlatról és az abban rejlő kiaknázatlan területekről.

A közigazgatási ügyekben eljáró hazai bíróságoknak, illetve az Európai Unió Bíróságának kiemelkedő szerepe van a jogalkalmazási gyakorlat kialakításában adóügyek területén. Az adózók által kifogásolt hatósági megállapításokkal szembeni hatékony fellépés érdekében egyre fontosabbá válik a jogorvoslati lehetőségek megfelelő feltérképezése, és a bírósági jogesetek ismerete.

A Deloitte felmérése során megkérdezett cégek közel kétharmada már találkozott olyan adóhatósági döntéssel, amelyet jogsértőnek tartott. Annak ellenére, hogy az adózó és a hatóság álláspontja gyakran nincs összhangban, a cégek közel fele csak jelentősebb összegű megállapítás esetén kezdeményez fellebbezést. A válaszok alapján az a következtetés is levonható, hogy viszonylag kevés cég foglalkozik annak a kockázatával, hogy amennyiben kisebb összegű megállapítás ellen nem nyújt be fellebbezést, és később ugyanazon a jogalapon jelentősebb összegű, hasonló tartalmú megállapítást tesz a hatóság, rosszabb pozícióba kerülhet.

Bírósági felülvizsgálat és felügyeleti intézkedés

Annak ellenére, hogy gyakorlati tapasztalatok szerint a bírósági eljárások hossza adóügyekben sokszor rövidebb, mint az azt megelőző adóhatósági eljárás időtartama, valamint a tipikus peres eljárásokhoz képest az illeték csak pervesztesség esetén, utólag fizetendő, a válaszadók közel 40%-a még mindig jobban idegenkedik a bírósági út igénybevételétől adóügyekben, mint más kérdésekben.

A válaszadók jelentős része ettől függetlenül már kérte adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát. Ugyanakkor a cégek csekély hányada élt a felügyeleti intézkedés lehetőségével, ráadásul a két évvel ezelőtti eredményekhez képest csökkent azon válaszadók aránya, akik nyújtottak már be felügyeleti intézkedés iránti kérelmet, dacára annak, hogy akik éltek ezzel a jogorvoslati lehetőséggel, többnyire pozitív tapasztalatokról számoltak be.

A hazai bíróságok gyakorlatában láthatóan növekszik az adóügyek jelentősége és az ítéletek szakmai színvonala is jelentős mértékben fejlődik. A felmérés eredményeiből viszont az látszik, hogy a hazai vállalatok inkább negatívan ítélik meg a bíróságok felkészültségét adójogi kérdések vonatkozásában: a bírósági eljárást már kezdeményező válaszadók 68%-a úgy ítéli meg, hogy a bíróságok kevés tapasztalattal rendelkeznek adójogi kérdések megítélése terén.

„Az adóperekkel kapcsolatban számos tévhit él az adózók körében: a valóságban például fél-egy év szükséges az ítélethozatalhoz, ami sokkal rövidebb idő, mint amit a cégek feltételeznek, az általános vélekedéssel szemben az adózóknak komoly esélyük van pert nyerni. Már a statisztika szerint is az adóperek mintegy harmadában a NAV a pervesztes fél, azonban körültekintően előkészített eljárás esetén az adózó számára kedvező döntés esélyének aránya még magasabb lehet” hangsúlyozta Dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának vezetője.

Jogorvoslati lehetőségek ismertsége

A vizsgált vállalatok kevesebb, mint 20%-a ismeri részleteiben a különböző jogorvoslati lehetőségek közötti különbségeket, 71%-uk pedig ugyan ismeri az alapvető rendelkezéseket, de nem ismeri a részletszabályokat, ami azonban a hatósági megállapítások elleni hatékony fellépés érdekében elengedhetetlen. Célszerű a megállapítás érdemi része mellett az eljárási kérdésekre is fókuszálni (pl. határidők betartása, értesítési kötelezettségek, elévülési szabályok, kizárási okok), valamint megfelelő szaktudás és felkészültség esetén érdemes megfontolni a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatát.

Az EU-jog rendelkezései adóügyekben is irányadóak, ugyanakkor mindössze a válaszadók fele rendelkezik részletes információkkal az irányadó szabályokról. Ez arra enged következtetni, hogy az adóhatóság határozatait arányaiban még mindig kevesen vizsgálják az uniós jog tükrében, annak ellenére, hogy az elmúlt néhány év során számos fontos adóügyben nyertek pert magyar adózók az Európai Bíróság előtt” – tette hozzá Dr. Baranyi Gábor.

Bemutatkoznak a Deloitte Legal szakértői

Dr. Baranyi Gábor 2007-ben csatlakozott a Deloitte adótanácsadással foglalkozó osztályához, jelenleg a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóeljárásokkal és adóperekkel foglalkozó csoportjának vezetője. A csoport munkatársai átfogó jelleggel nyújtanak segítséget az adóhatósággal kapcsolatos jogviták során, az adóellenőrzéstől a közigazgatási jogorvoslatokon keresztül egészen a bírósági eljárásig. Dr. Baranyi Gábor több olyan ügyben is képviselte ügyfelei álláspontját, melynek során sikerült bizonyítani a vitatott magyar adószabály uniós joggal történő ütközését.

A "Deloitte Legal" a globális Deloitte Touche Tohmatsu Limited tagvállalatainak leányvállalataként vagy velük együttműködő jogi szolgáltatásokat kínáló ügyvédi irodák hálózata. Nem minden tagvállalat országában található ügyvédi iroda. Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

Hasznosnak találta?