chart

Hírek

A NAV ellenőrzések is indokolják az áttérést az IFRS-ek szerinti könyvelésre

A jövőben várhatóan szigorúbban fogja megítélni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azokat az eseteket, amikor a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagvállalatai a magyar számviteli standardoktól eltérő szabályok (US GAAP, IFRS) szerint vezetik a könyveiket úgy, hogy azokat utóbb manuálisan korrigálják a magyar számviteli szabályoknak történő megfelelés céljából – derül ki a NAV és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös tájékoztatójából.

A közleményben arra hívják fel a figyelmet, hogy a multinacionális vállalatcsoportok magyar tagvállalatainak könyvvezetése sok esetben nem felel meg a magyar számviteli követelményeknek, ami megnehezíti az adóhatósági ellenőrzések lefolytatását. A közlemény célja, hogy az adózók tájékoztatásával lehetőséget biztosítson az ellenőrzések során alkalmazandó hátrányos jogkövetkezmények megelőzésére.

A NAV és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tájékoztatója szerint nem elfogadható az a multinacionális vállalatcsoportoknál gyakori eljárás, amikor a magyar tagvállalatok a könyvelést a US GAAP, illetve IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartások manuális korrekciójával (például külön táblázatokban való levezetésekkel) valósítják meg. Az adóhatóság és a kamara álláspontja szerint a vállalkozások akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni a számviteli törvény előírásainak, ha az egységes magyar számlakeret szerinti főkönyvi nyilvántartást zárt könyvelési rendszeren belül állítják elő és magyar nyelven vezetik a könyveiket. Amennyiben nem így történik, úgy az adóhatóság akár azt is megállapíthatja, hogy a könyvvezetés nem alkalmas az adóhatósági ellenőrzés lefolytatására.

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adózó a nyilvántartásait úgy köteles vezetni, hogy az az adó alapjának, továbbá a mentességek, kedvezmények alkalmazásának ellenőrzésére alkalmas legyen. Ha az adóhatóság szerint a társaság könyvelése nem felel meg a magyar számviteli előírásoknak, úgy a következő hátrányos jogkövetkezményekre lehet számítani:

  • Az adóhatóság felszólíthatja az adózót a hiányosságok megszüntetésére és a könyvelési kimutatások számviteli törvénynek megfelelő rendszerben való előállítására, továbbá az adóhatóság részére történő bemutatására.
  • Az adóhatóság a nyilvántartás-vezetési kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírságot szabhat ki.
  • Az adóhatóság kifogásolhatja egyes gazdasági események számviteli elszámolásának az alátámasztottságát, aminek következményeként egyes adóalap-csökkentő tételek, továbbá adókedvezmények, adómentességek alkalmazását megtagadhatja, vagy egyes ráfordításokat nem elismert ráfordításnak minősíthet társasági adó szempontból.
  • Szélsőséges esetben az adóhatóság arra a megállapításra is juthat, hogy az adózó könyvei és nyilvántartásai teljesen alkalmatlanok az ellenőrzés lefolytatására, és ezért az adóhatóság becsléssel kísérelheti megállapítani az adókötelezettség alapját.

 

A fenti kockázatok ellen megoldást jelenthet az IFRS-ek szerinti könyvelésre és egyedi beszámoló készítésre történő teljes áttérés. Ez minden olyan társaság számára nyitva álló lehetőség, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata a konszolidált éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el. Az áttéréssel megszűnik a könyvvezetésben rejlő kockázat, hiszen az áttérést követően a revizoroknak el kell fogadniuk az IFRS-ekkel összhangban, zárt rendszerben vezetett számviteli nyilvántartásokat.

A fentivel szemben nem ennyire egyszerű a helyzete azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a US GAAP szerint vezetik a könyveiket és készítik el az egyedi beszámolójukat. Számukra az jelenthet biztonságos megoldást a könyvelésben rejlő kockázatokkal szemben, ha párhuzamosan, ugyanabban a könyvelési rendszerben a magyar és a US GAAP szabályoknak is megfelelően vezetik a nyilvántartásaikat. Ez azonban jelentős adminisztrációs többlet-terhet jelenthet.

A vállalkozások számára tehát az IFRS-ek szerinti egyedi beszámoló készítésre történő áttérés vagy a könyvvezetési gyakorlatuk módosítása fog megoldást jelenteni. Az IFRS áttérés azonban alapos tervezést és felkészülést igényel, még abban az esetben is, ha a társaság az anyavállalati konszolidált beszámolóhoz már az áttérést megelőzően is készített valamilyen szintű IFRS jelentés-csomagot. Az IFRS átállással kapcsolatos további információért forduljon bizalommal a Deloitte IFRS csapatához, amely felkészült könyvvizsgálókból, adószakértőkből és tanácsadókból áll, akik naprakész tudásukkal és komplex szolgáltatásokkal számos alkalommal segítették már ügyfeleiket az IFRS áttérés és az azt követő időszak könyvvizsgálati és adózási kérdéseiben.

A NAV és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közleménye ITT érhető el.
 

Hasznosnak találta?