A kedvező SZIT szabályozás élénkülést hozhat a tőkepiacon

Sajtóközlemények

A kedvező SZIT szabályozás élénkülést hozhat a tőkepiacon

Sajtóközlemény

Budapest, 2016. május 13.

Több helyen módosulhat a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról („SZIT”) szóló törvény: többek között változnak az induló tőkére és a közkézhányadra vonatkozó korlátok, de pontosítják az osztalékfizetésre vonatkozó szabályokat is. A Deloitte Legal szakértője szerint a tervezett módosításoknak és a törvény változatlan, eddig is előnyös adózási rendelkezéseinek köszönhetően megnövekedhet a SZIT-ek száma, ami egyben felpörgetheti a tőkepiaci aktivitást is.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény 2011. júliusi kihirdetése óta egyetlen SZIT alapítására sem került sor. Ennek legfőbb oka az, hogy a szabályozás több olyan gyakorlati nehézséget okozó rendelkezést is tartalmazott, amelyek bizonytalanná tették a SZIT-ek alapítását és működtetését.

„A napokban az Országgyűlés elé terjesztett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elháríthatja az ingatlanpiaci szereplők által kifogásolt akadályokat. A javaslat a SZIT törvény számos rendelkezését módosítja, potenciálisan elősegítve a SZIT-ek létrehozását és így a tőkepiac élénkülését is.
dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje

A Javaslat az alábbi lényegesebb módosításokat tartalmazza:

  • Csökken a SZIT induló tőkéjére vonatkozó korlát: a korábbi tízmilliárd forintos induló tőkére vonatkozó előírás helyett, az új szabályozás értelmében, már ötmilliárd forint induló tőkével alapítható lenne SZIT.
  • Változnak a közkézhányadra vonatkozó korlátok is. A korábbi szabályozás alapján a SZIT-nek rendelkeznie kell egy, a teljes tőkéhez viszonyítva 25%-os mértékű részvénysorozattal, amelynek tulajdonosai egyenként legfeljebb a részvénysorozat 5%-át tulajdonolják. (Ezt nevezzük közkézhányadnak.) Az új szabályozás a fenti 25%-os és 5%-os korlátot fenntartja ugyan, de kimondja, hogy 5%-nál magasabb tulajdoni arány esetén is fenntartható a SZIT státusz, ha az egyes kistulajdonosok a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jog legfeljebb 5%-át gyakorolhatják.

Ezzel a módosítással lehetővé válna, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok korlátozzák a közkézhányadot megtestesítő részvénysorozat esetén a kistulajdonosok szavazati jogát és így elkerüljék azt, hogy az 5%-os kistulajdonosi tulajdoni korlát elérése a SZIT státusz elvesztését jelentse.

  • Változhatnak a biztosítók és a hitelintézetek által tulajdonolt részesedésre vonatkozó korlátok is. A Javaslat értelmében nem jár a SZIT státusz elvesztésével a biztosítók és a hitelintézetek 10%-ot meghaladó tulajdoni aránya, amennyiben ezek a társaságok az összes szavazati jog legfeljebb 10%-át gyakorolhatják.
  • A SZIT eszközportfóliója a korábban megengedett eszközökön túl tartalmazhat a SZIT által végezhető alaptevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszközöket is.
  • A Javaslat értelmében a SZIT-eknek a továbbiakban az osztalékfizetést a számviteli beszámoló elfogadását követő 15 – a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott – kereskedési napon belül kell teljesíteni. A módosítás így biztosítja, hogy a határidő a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. üzletszabályzata által előírt korlátozás és a közbeeső munkaszüneti napok figyelembe vételével is tartható legyen a gyakorlatban.

Pontosításra kerülnek a SZIT projekttársasága osztalékfizetésének szabályai is. A javaslat többek között a szabad pénzeszköz és az elvárt osztalék fogalmát terjeszti ki a projekttársaságra vonatkozóan is. A változások eredményeként az osztalékfizetés mértéke összhangba kerül a projekttársaság rendelkezésére álló pénzeszközök és egyéb likvid eszközök értékével. A javasolt módosítás továbbá annak egyértelműsítését is célul tűzte ki, hogy a SZIT projekttársasága a kifizetett osztalék és az elvárt osztalék közötti különbözetet a későbbi években lesz köteles osztalékként kifizetni.”

Dr. Erdős Gábor kiemelte: „Nem módosulnak ugyanakkor a SZIT-re vonatkozó eddigi kedvező szabályok, így az előnyös adózási rendelkezések sem. A SZIT, illetve projekttársasága által fizetendő vagyonszerzési illetéket 2%-os kulcs felszámításával kell megállapítani, a SZIT-et továbbá nem terheli társasági adó és helyi iparűzési adó sem.

Bemutatkoznak a Deloitte Legal szakértői

dr. Erdős Gábor, ügyvéd, partner associate

Gábor több mint 12 éves gyakorlattal rendelkezik a finanszírozási, restrukturálási és a pénzügyi szabályozási ügyletek területén. Ezeken felül jelentős gyakorlata van a komplex ingatlanjogi és felvásárlási ügyletek kezelésében is

dr. Erdős Gábor
Hasznosnak találta?