First Steps

Sajtóközlemények

A frissdiplomásoknak már nem a magas bér a legvonzóbb

Sajtóközlemény

Budapest, 2015. október 14.

Az átlagos magyar, 18-26 év közötti egyetemi vagy főiskolai hallgató, és frissdiplomás multinacionális céghez menne dolgozni, egy jó munka reményében szívesen költözne, de nem indítana saját üzletet. A felsőoktatási intézményből kilépve ugyan nem érzi magát eléggé kompetensnek a munkaerőpiac kihívásait illetően, a kezdő fizetéseket még mindig túlontúl magasra pozícionálja – ez néhány, a Deloitte „Első lépések a munkaerőpiacon” című idei felmérésének legfontosabb megállapításai közül.

Az „Első lépések a munkaerőpiacon” programot a Deloitte 5 éve indította útjára. A 2500 hallgató és frissdiplomás véleményét tükröző közép-európai régiós felmérés célja, hogy iránytűként szolgáljon a munkaadóknak; hogy kiderüljön, milyen feltételek szükségesek a legjobb, legkompetensebb, a munkaerőpiacon leginkább versenyképes ifjú tehetségek elcsábításához, továbbá az, hogy közvetlenebb párbeszéd alakuljon ki a munkáltatók, a felsőoktatási intézmények és a törvényhozók között.

„Az idei magyar válaszadók szerint a hazai munkáltatók részéről elvárt öt legfontosabb képesség a logikus, analitikus gondolkodás, az új kompetenciák gyors elsajátítása, az önálló munkavégzés és döntéshozás, a csapatmunka, illetve a problémamegoldás. A megkérdezettek túlnyomó részének magas az önbizalma, mind az öt témakörben magasra helyezi a saját képességeit. Munkaválasztásnál még mindig sokat nyom a latban a jövendőbeli fizetés nagysága, ám az előző felmérésünk eredményeivel ellentétben, mikor a válaszadók 22%-ánál a munkabér szerepelt az első helyen a munkaválasztás legfőbb tényezői között, az idei felmérésen ez 16,8%-kal már csak a második. Idén az első helyen 17,2%-kal az érdekes és előremutató feladatok megléte szerepel. Ez a tényező a Deloitte legutóbbi felmérésén mindössze a negyedik helyen tűnt fel. Miként idei kutatásunk hazai eredményeiből is látszik, a magasan képzett és motivált munkaerő elhódításáért és megtartásáért a vállalatoknak elsősorban nem magasabb pénzügyi javadalmazást kell alkalmazniuk, hanem érdekes és kihívásokkal teli munkakörnyezetet kell biztosítaniuk”
Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója

Mindazonáltal a pályakezdők kezdő bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 170.000 Ft-os fizetésre számítottak, a 2015-ben készült felmérésben átlagosan nettó 255.000 Ft kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon mindössze 160.000 Ft, míg egy értelmiségi dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210.000 Ft-ot visz haza a hónap végén. (2012-ben a frissen diplomázottak kezdő fizetése nettó 159.700 Ft volt.)

A közép-európai régió válaszadóira is kirobbanó önbizalom jellemző a saját kompetenciák tekintetében: 75%-uk sorolta magát „jó” és „nagyon jó” kategóriákba, meggyőződésük, hogy kemény munkával előrébb juthatnak jövendőbeli kollégáiknál, 89%-uk szerint pedig egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán a személyes elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása. Számukra az a legfontosabb, hogy a leendő munkájuk során új képességeket, képzettségeket tudjanak elsajátítani, a magas fizetés a régióban is a második helyre szorult.

Vegyes képet mutat a munka világára való felkészültség

Már a 2013-as felmérésből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket – hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak –, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban csupán a válaszadók 16%-a vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészíti a munka világára, Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41% felkészültnek érzi magát.

Munkakeresés – maximum három hónap

A válaszadók 80%-a szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. 65%-uk szerint egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán az elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása, a magyar munkaerőpiacra frissen kilépők mégis a leginkább pesszimisták régiós összehasonlításban.

A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük (76,6%) inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének (67,1%). (Azonban csak a válaszadók 15%-a mondta, hogy egyértelműen külföldre menne dolgozni, míg igen magas, 78,8%-os hányad inkább csak tanulmányait tervezi külföldön.)

A válaszadók többsége (52%) multinacionális céghez szerződne, elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen (4,2%) mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően (8,2%) indítanának.

Személyes értékek és karrierút

A válaszadók a szociális kapcsolatokat (család: 87%, barátok: 53%), illetve az egészségi állapotot (81%) tartják a legfontosabbaknak. Ugyanakkor a magyar frissdiplomások életében sokkal nagyobb szerepet tölt be a siker és a hírnév, mint a felmérésben résztvevő országok megkérdezettjei között.

A válaszadók mindössze 55%-a dédelget vezetői álmokat, a többiek inkább szakértői pozícióban képzelik el magukat.

Egy tudásalapú gazdaságban a vállalatok versenyelőnyét az alkalmazottak szakértelme alapjaiban határozza meg, így előremutató azt látni, hogy a diákok nagy aránya szakértői karrierutat képzel el magának” – tette hozzá Gion Gábor.

Milyen az ideális vezető? 

A frissdiplomások és a munkaerőpiacra először belépők szerint a jó vezető szakértője a saját területének, tud döntést hozni, de közben demokratikusan irányítja a céget. Az ideális főnök inspirál, stratégiai gondolkodásával új ötleteket és innovációkat támogat. Egy jó cégvezető legfőbb prioritásának tekinti a vállalat jövőjének biztosítását és az ügyfelekre gyakorolt pozitív benyomás elősegítését.

A megkérdezettek szerint ideális esetben a főnökük 5-15 évvel idősebb náluk, bár 50 év feletti főnököt csak 2,5%-uk választana. A főnök neme a válaszadók 65%-ánál nem lényeges tényező, akiknél mégis az, azok inkább férfi főnököt képzelnének el maguknak.

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői

Gion Gábor, elnök-vezérigazgató, partner

Gábor a Deloitte elnök-vezérigazgatója, könyvvizsgálati partner és a Deloitte közép-európai Chinese Services Groupjának vezetője. Széles körű szakmai tapasztalat könyvvizsgálat terén, mind a magyar mind pedig a nemzetközi – IFRS és US GAAP – előírásoknak megfelelően; valamint a különböző vállalatfelvásárlási, átvilágítási projektek irányításában és értéktőzsdére való bevezetésben. Rendszeresen ad elő magyarországi egyetemeken.

Gion Gábor
Hasznosnak találta?