EERM

Kitekintések

Értékteremtés külső szolgáltatókon keresztül

A kiterjesztett vállalkozás kockázatkezelési rendszerének (EERM) kialakítása

Sok cég esetében a külső szolgáltatókkal kialakított kapcsolatrendszer (másik nevén a kiterjesztett vállalkozás) az utóbbi időben kibővült és bonyolultabbá vált. Ez a rendszer a stratégiai előnyök egyik fontos forrása is lett. A kiterjesztett vállalkozás irányítása azonban mindezek mellett egyre nagyobb kihívást is jelent. Egy lehetséges megoldás a kiterjesztett vállalkozás kockázatkezelése, amelynek révén a cégek hatékonyabban előrejelezhetik és kezelhetik a külső szolgáltatókkal kapcsolatos kockázati kitettségeket, a tevékenység minden területére kiterjedően.

A kiterjesztett vállalkozás kockázatkezelési rendszerének kialakítása

Az utóbbi időben végbement drámai változások üzletfolytonossági problémákhoz, a jó hírnév csorbulásához, valamint felügyeleti eljárásokhoz és bírságokhoz vezettek. A külső szolgáltatókkal (a harmadik felek mellett a kapcsolatrendszerhez tartozó negyedik és ötödik felekkel) kapcsolatos kockázatot sok esetben csak elszigetelt, a vállalkozás egy-egy konkrét területét érintő kockázatnak tekintették. Volt azonban néhány olyan, nagyobb nyilvánosságot kapott eset, ahol a cég jó hírnevének csorbulásáért nem maga a cég, hanem egy külső szolgáltató volt felelős.

Ha egy vállalkozás meg tudja tanulni, hogyan észlelje, jelezze előre és kezelje a kiterjesztett vállalkozást érintő kockázatokat, akkor jelentősen csökkentheti a kockázati kitettségeit. Emellett olyan üzleti fejlesztéseket is ösztönözhet, amelyek az értékteremtést is segítik.

Hogyan fejleszthető az EERM rendszer? Hogyan segíthet az EERM a cég pénzügyi teljesítményének javításában, a márkaérték és a jó hírnév erősítésében, a jövedelmezőség optimalizálásában és a költségek minimalizálásban, valamint hogyan érhető el, hogy kevesebb ellenőrzésre legyen szükség a szabályozók és az érdekeltek részéről? Ha kíváncsi arra, hogy a kockázatkezelés miként javíthatja az üzleti teljesítményt, olvasson tovább.

Vissza a tetejére

Miért célszerű minél hamarabb bevezetni, illetve fejleszteni az EERM rendszert?

Számos olyan tényező létezik, amelyek arra ösztönözhetik a cégeket, hogy bevezessék az EERM rendszert, illetve fejlesszék azt. Ezekben a tényezőkben az a közös, hogy mindegyik összefügg a nyereségességgel, a kitettségekkel és a költségekkel. Azért vált különösen aktuálissá az EERM, mert ugrásszerűen megnőtt azoknak a külső feleknek a száma, amelyekkel egy cég kapcsolatban áll – a partnerek saját külső partnereit is ideértve. Korábban külső szolgáltatókat csak kevésbé kritikus funkciók esetében vettek igénybe, illetve olyan kockázati forrásnak tekintették őket, amelyre a cégnek nincs ráhatása. Manapság azonban egyre jellemzőbb, hogy a külső szolgáltatók stratégiai szempontból fontos funkciók esetében is megjelennek. A helyzet csak tovább bonyolítja, hogy a szervezet globális irányítása egyre nehezebb feladat azon cégek esetében, amelyek több kontinensen is rendelkeznek fióktelepekkel és kirendeltségekkel.

A külső szolgáltatók esetében is ugyanezek a tendenciák érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy egyre több vállalkozás függ a kiterjedt, a harmadik felek mellett a negyedik és ötödik feleket is magában foglaló kapcsolatrendszerektől. Így a kockázat már nem csupán azokra a külső szolgáltatókra korlátozódik, amelyekkel a cég közvetlenül kapcsolatban áll, hanem a szolgáltatók saját beszállítói és partnerei kapcsán is felmerül. Ez globális szinten olyan szintű komplexitást eredményez, amely túlmutat a legtöbb kockázatkezelési megközelítés keretein.

Vissza a tetejére

Milyen előnyei vannak az EERM rendszer fejlesztésének?

A pénzügyi teljesítmény javítása:A vegyesvállalatok, üzleti együttműködések, franchise megállapodások és más, harmadik felekkel létesített üzleti kapcsolatok mind-mind befektetések, amelyeken a cégek igyekeznek a lehető legnagyobb megtérülést elérni. Azt, hogy egy adott cég hogyan kezel egy ilyen kapcsolatot, elsősorban a kapcsolat jövedelmezősége és pénzügyi teljesítménye határozza meg. Az EERM rendszer feladata felmérni az adott üzleti kapcsolat struktúrájával, céljaival és működési prioritásaival (többek között a várható eredményekkel) kapcsolatos vállalati és működési kockázatokat, a kapcsolat létrejötte előtt, illetve annak fennállása alatt is.

Kevésbé szigorú ellenőrzés a szabályozók és az érdekeltek részéről: Az üzleti partnereknél jelentkező problémák sokszor igen gyorsan tovagyűrűznek (még abban az esetben is, ha a kapcsolatrendszernek csak a legtávolabbi pontjait érintik), ez pedig késedelmes teljesítést, termékvisszahívást, illetve a vevők részéről negatív reakciókat eredményezhet. A szigorodó ellenőrzések és jogi előírások (akár a szabályozott iparágakban, akár más szektorokban) nagyobb eséllyel vonnak maguk után bírságokat vagy egyéb szankciókat. Magától értetődően a pénzügyi szolgáltató szektor a szabályozók egyik fő célpontja, ahogy sok más iparág is.

Amikor a hatóságok ellenőrzést folytatnak, először a működési modelleket és a vállalatirányítási struktúrákat vizsgálják meg, így többek között azt is, hogy mekkora felügyeletet és irányítást gyakorol a cég a külső szolgáltatói felett. Számos országra igaz, hogy a pénzügyi szolgáltató szektorban a szabályozók komoly elvárásokat fogalmaztak meg az igazgatóság, a felsővezetés és a belső ellenőrzés szerepét illetően. Az igazgatóságnak tisztában kell lennie azzal, hogy a vállalkozás milyen kapcsolatban áll a külső szolgáltatókkal, vállalati szinten ki viseli a felelősséget a külső szolgáltatókkal való együttműködésért, illetve milyen kockázatkezelési mechanizmusokat alkalmaz a cég.

A jó hírnév és a márkák hatékonyabb kezelése: A hírek gyorsabb terjedése, a közösségi média egyre nagyobb szerepe, valamint az etikus értékeket valló és fenntarthatóságra törekvő márkák iránti növekvő elkötelezettség – ezek mind olyan trendek, amelyek miatt egy márka nagyon gyorsan és rendkívül széles körben megérezheti az esetleges negatív hatásokat. Egy cég akkor is pórul járhat, ha a problémáért nem is saját maga a felelős, emiatt pedig a márka jó hírneve is sérülhet, akár hosszú távon is.

Magasabb jövedelmezőség és hatékonyabb költséggazdálkodás: Az EERM nem csupán a kockázatok csökkentésére alkalmas, hanem arra is lehetőséget nyújt a cégeknek, hogy újragondolják a folyamataikat, új értékteremtési lehetőségeket azonosítsanak, illetve versenyelőnyre tegyenek szert. A beszállítói folyamatok racionalizálása és konszolidálása például hatékonyabbá teheti az árképzést, javíthatja a megbízhatóságot, segíthet a szolgáltatási szint megállapodások teljesítésében, és egyéb szinergiahatásokkal járhat. Az üzleti partnerek esetében pedig a stratégiai, a hírnevet érintő és a geopolitikai kockázatok megfelelő felmérésével és kezelésével csökkenthető az előre nem látható működési kockázatoknak való kitettség. Ez segíthet a piaci stratégia és a termékstratégia proaktív kezelésében is, mérsékelve ezáltal a pénzügyi veszteséget.

Másként fogalmazva: a kockázatkezelés nem csupán az értékmegőrzés, de az értékteremtés eszköze is lehet. A kockázatokra lehetőségként kell tekinteni, amely ösztönzi az innovációt és az új piacokra történő belépést. Ezáltal olyan jellegű szaktudás és képességek is hozzáférhetővé válhatnak, amelyek a cégen belül nem állnak rendelkezésre.

Vissza a tetejére

Milyen út vezet a sikerhez?

Az EERM rendszer fejlesztése során tisztában kell lenni azzal, hogy elsőre nehéz lehet kiigazodni abban az útvesztőben, amelyet a kiterjesztett vállalkozás szerteágazósága, a kockázatok és a költségek, illetve a stratégiai lehetőségek jelentenek. Úgy véljük, hogy eleinte érdemes óvatosan, egy jól átgondolt stratégia mentén elindulni, a későbbiekben pedig erre lehet építkezni.

Minden vállalkozásnak tisztában kell lennie azzal, hogy tulajdonképpen kikkel is áll üzleti kapcsolatban. A kapcsolatok és a kockázatok ismerete nemcsak a kiterjesztett vállalkozás alaposabb feltérképezésében segít, de kiindulópontot is jelenthet az EERM rendszer továbbfejlesztéséhez.

Az alábbi három lépéssel érdemes kezdeni:

1. A tágabb kapcsolatrendszer feltérképezése: Meg kell vizsgálni, hogy mi az, ami a jelenlegi gyakorlatban jól működik, és ez alapján hogyan lehet kialakítani egy még jobb rendszert. Ezt követően meg kell állapítani, hogy mely üzleti terület alkalmas egy olyan pilot program lebonyolítására, amely megmutatja a rövid távon realizálható előnyöket, és segít meggyőzni az érdekelteket.

2. Felelősségi körök kiosztása: Meg kell bízni egy vezetőt egy olyan vállalatirányítási struktúra és program kidolgozásával, amely összekapcsolja az EERM rendszert az üzleti célokkal. A kockázatok kezelése és a teljesítmény javítása érdekében fontos, hogy a cégnél a legmagasabb szinten is ki legyenek jelölve a megfelelő felelősségi körök. Szintén lényeges szempont, hogy a vállalkozás holisztikus és proaktív szemléletet alkalmazzon a kiterjesztett vállalkozás és a kockázatkezelés területén.

3. A kockázati viszonyok ismerete: Meg kell határozni a cég kockázatvállalási hajlandóságának szintjét, és ezt össze kell vetni azzal a kockázattal, amelyet a külső szolgáltatók jelentenek a cég számára. A kockázatkezelés hatékonyabbá tehető már azzal is, ha racionalizáljuk a kapcsolatokat, átláthatóbbá tesszük a kiterjesztett vállalkozáshoz tartozó külső szolgáltatókat, majd szükség szerint csökkentjük a számukat.

Vissza a tetejére

 

Hasznosnak találta?