Deloitte Global Survey

Sajtóközlemények

Deloitte Global Survey

A Deloitte Global felmérése: annak ellenére, hogy a cégek egyre nagyobb mértékben hagyatkoznak külső szolgáltatókra, még mindig nincsenek teljesen felkészülve a kiterjesztett vállalkozás irányítására

Témakörök

  • A felmérésben részt vevők 74%-ának volt legalább egy alkalommal problémája külső szolgáltatókkal az elmúlt három évben.
  • A megkérdezettek több mint 50%-a számolt be arról, hogy az elmúlt évben mérsékelten vagy jelentősen nőtt a külső szolgáltatóktól való függésük
  • A válaszadók csupán 20%-a integrálta vagy optimalizálta a kiterjesztett vállalkozásra vonatkozó kockázatkezelési mechanizmusát
  • A megkérdezetteknek csak 11%-a van "tökéletesen felkészülve" a külső környezettel kapcsolatos bizonytalanságok kezelésére
     

"A fenyegetések és a bizonytalanság leküzdése" címmel megjelent a Deloitte kiterjesztett vállalkozások kockázatkezelésével foglalkozó éves felmérésének második kiadása, amely szerint a megkérdezett cégek úgy vélik, hogy nincsenek kellően felkészülve arra, hogy megbirkózzanak a jelenlegi bizonytalan politikai és gazdasági környezet kihívásaival, valamint a kiterjesztett vállalkozásra gyakorolt hatásaival.

A felmérésből kiderül, hogy a külső környezet jelentős megváltozása mennyiben akadályozta az előrelépést a holisztikus és integrált keretrendszerek, illetve kockázatkezelési mechanizmusok alkalmazása terén az elmúlt egy évben. A tanulmányban öt olyan kulcsfontosságú területet is bemutatunk, amelyekre a cégeknek az elkövetkező egy évben érdemes lehet koncentrálniuk a külső szolgáltatókra vonatkozó vállalatirányítási és kockázatkezelési (TPGRM) stratégiák fejlesztése érdekében.

"A vállalkozások megtanulták, hogy a külső szolgáltatókban rejlő lehetőségek kiaknázásával rendkívüli mértékű rugalmasságra és agilitásra, illetve komoly megtakarításokra tehetnek szert" mondta Kristian Park, aki a Deloitte Global kockázatkezelési tanácsadási csoportjának kiterjesztett vállalkozások kockázatkezeléséért felelős vezetője az EMEA régióban. "Ez a lehetőség azonban kockázattal is jár. A külső szolgáltatók által vétett hibák csorbíthatják a vállalkozás márkaértékét és hírnevét, felügyeleti bírságok kiszabását is eredményezhetik, illetve adott esetben megnehezíthetik a fogyasztói igények kielégítését is."

Park hozzátette: "Egy átfogó kockázatkezelési megközelítés alkalmazásával a cégek könnyen versenyelőnyt kovácsolhatnak a kiterjesztett vállalkozás adta lehetőségekből, ha sikerül megtalálniuk az egyensúlyt a lehetőségek és a kockázatok között."

Függés és sebezhetőség

A kiterjesztett vállalkozások kockázatkezelésével foglalkozó felmérés 2016-ban megjelent első kiadása (amely "A fenyegetések nagyon is valódiak" címet viseli) azt vizsgálta, hogy a globális nagyvállalatok miként tudták kezelni a kiterjesztett vállalkozás irányítása során felmerülő legkomolyabb kihívásokat. A felmérésből kiderül, hogy a hosszú távú értékteremtést közvetlenül szolgáló tényezők arra ösztönözték a cégeket, hogy még erőteljesebben a külső szolgáltatókra hagyatkozzanak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a külső szolgáltatókkal kapcsolatos jelentős incidensek száma növekedést mutat, akkor nem csoda, hogy a TPGRM a vezetőség szintjén is kiemelt témává vált, ez pedig egyre inkább arra sarkallja a cégeket, hogy holisztikus és integrált programokat alakítsanak ki.

A felmérés idei kiadásából kiderül, hogy a külső szolgáltatóktól való stratégiai függés folyamatosan nő. A megkérdezettek több mint fele arról számolt be, hogy jobban függnek a külső szolgáltatóiktól, mint egy évvel korábban.

Ennek ellenére a legtöbb cég továbbra sem holisztikus és összehangolt módon kezeli a külső szolgáltatók kapcsán felmerülő kockázatait, hiszen eddig mindössze 20%-uk integrálta vagy optimalizálta a TPGRM mechanizmusukat. A válaszadók is felismerték, hogy az integráció és az optimalizáció jelenlegi szintje messze elmarad a kívánt szinttől. A megkérdezettek 53%-a törekszik integrációra, további 27%-uk pedig optimalizációra az elkövetkezendő egy-három évben.

Az előttünk álló egy évben a külső környezet bizonytalansága minden bizonnyal kulcsfontosságú tényező lesz, melyre válaszul sok cég kényszerülhet olyan beruházásokra, amelyek segítenek ellenállóbbá válni a környezet változásaival szemben, kiegészítve a korábbi, észlelésre és megelőzésre összpontosító rendszereiket.

A függés és a sebezhetőség mellett a tanulmány négy másik kulcsterületet is megvizsgál, ahol a legtöbb vállalkozásnak célszerű lehet fejlesztéseket eszközölnie.

A négy kulcsterület

  • Kapcsolatok kezelése és nyomon követése – A megkérdezett cégek 55%-a nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen jól vagy kiválóan ismerik a külső szolgáltatóikat. Bár úgy tűnik, hogy a cégek összességében egyre jobban ismerik a külső szolgáltatókat és a kapcsolódó kockázatokat, a felmérés tanúsága szerint nem bíznak kellően a kockázatok kezeléséhez szükséges alapvető adatokban. Hasonlóképp, bár a válaszadók több mint fele úgy ítéli meg, hogy meglehetősen jól vagy kiválóan ismeri a külső szolgáltatóit, a jelek szerint mégsem rendelkeznek olyan proaktív rendszerekkel, amelyek a potenciális problémák időben történő azonosítását szolgálják. A megkérdezetteknek csupán 13%-a rendelkezik olyan rendszerekkel, amelyek segítségével proaktívan előre jelezhetők a külső szolgáltatókkal kapcsolatos kockázatok, még a problémák felmerülését megelőzően.
  • Vállalatirányítási és kockázatkezelési folyamatok – A vezetőség kitartó támogatása ellenére is alacsony a bizalom az alapvető TPGRM folyamatokkal szemben.Alig csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya (a 2016-os felméréshez képest 94%-ról 90%-ra), akik kétkedve fogadják, hogy a cégüknél is a TPGRM-et alkalmazzák. Ugyanennyire enyhe csökkenést mutat azoknak az aránya (88,6%-ról 82,5%-ra), akiknek a TPGRM folyamatok minőségével kapcsolatban vannak fenntartásaik, ez pedig azt jelzi, hogy továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni erre a területre.
  • Technológiai platformok – A felmérés eredményei arról tanúskodnak, hogy a technológiai platformok bevezetése továbbra is esetlegesen történik, ami rövid távú szemléletre utal. A megkérdezettek 55%-a jelenleg több technológiai platformot alkalmaz egyidejűleg a külső szolgáltatókkal kapcsolatos különféle kockázatok kezelésére, míg 43%-uk még mindig a meglévő vállalatirányítási rendszerét használja erre a célra. Ezek a megoldások számos vállalkozást arra kényszerítettek, hogy manuális és mechanikus eszközöket alkalmazzanak a hiányosságok kezelésére. A hatékonyabb eszközök és technológiai megoldások jelentősen lecsökkenthetik a szerződéskötés előtti és utáni feladatok, illetve a folyamatos nyomon követés és ellenőrzés időszükségletét. Ezáltal több idő jut a külső szolgáltatókkal kapcsolatos kockázatkezelés és értékteremtés stratégiai területeinek kezelésére.
  • Újszerű tevékenységi modellek – A globális vállalatok irányítására továbbra is a nagyfokú decentralizáció a jellemző. Ennek köszönhetően olyan hibrid és innovatív tevékenységi modellek vannak kialakulóban, amelyek a centralizált és decentralizált szervezetek jellemzőit ötvözik, és segítségükkel a cégek agilisak és versenyképesek tudnak maradni a piacon. A felmérés tanúsága szerint a megkérdezett cégek többségénél (59%-ánál) már megtörtént vagy folyamatban van a vállalati központ kibővítése, mégpedig a kiterjesztett vállalkozással kapcsolatos kockázatok kezelését végző szolgáltatóközpontok (SSC-k) és a kompetenciaközpontok (CoE-k) feladataival. Ennek révén a cégek igény szerint standardizálhatják a tevékenységüket, és magukhoz vonzhatják a korlátozottan rendelkezésre álló szakértő munkaerőt. A válaszadók kisebb része (12%-a) egyre inkább a külső szolgáltatók által nyújtott "menedzselt szolgáltatásokon" alapuló modellek felé mozdul el, és ez a tendencia erősödni látszik.
     
Hasznosnak találta?