Kitekintések

A Panama-iratok utóhatásai

Hasznos tanácsok a multinacionális cégeknek

A gazdasági hírekben nap mint nap egyre több szó esik az offshore holding társaságokkal folytatott ügyletekről, és a téma a szabályozó hatóságokat is komolyan foglalkoztatja, az Egyesült Államokban és világszerte egyaránt. A törvények és a szabályozások folyamatosan változnak, a cégvezérek és a vállalatirányítási vezetők pedig minden bizonnyal még nagyobb figyelmet fognak fordítani arra, hogy miként kezelik ezeket az üzleti kapcsolataikat. Fontos, hogy a cégek minél hamarabb felmérjék, hogy a tevékenységük mennyire van kitéve a korrupcióval, csalással, pénzmosással vagy a szankciók megsértésével kapcsolatos kockázatoknak. Ha pedig ennek hiányosságokra bukkannak, meg kell tenniük a szükséges lépéseket: olyan szabályzatokat, kontrollokat és egyéb intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek a jövőben segíthetnek mérsékelni a nem megfelelés kockázatát.

A Panama-iratok nyilvánosságra kerülésének következményei

Háttér


2016. május 9-én az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) közzétett egy 2,6 terabájt méretű kereshető adatbázist a panamai székhelyű Mossack Fonseca (MF) ügyvédi iroda belső irataiból, amely több mint 11,5 millió dokumentumot tartalmaz közel 40 évre visszamenőleg. Az adatbázist egy német újságnak szivárogtatták ki, és az ICIJ-n keresztül hozták nyilvánosságra. Ezek a dokumentumok (összefoglaló néven „Panama-iratok”) a hírek szerint több mint 210 ezer, az MF közreműködésével alapított offshore cégről, illetve több száz érintett vállalatról (többek között bankokról és ügyvédi irodákról) és ismert emberekről (politikusokról, sportolókról és hírességekről) tartalmaznak bizalmas adatokat.

Azon túl, hogy a Panama-iratok nyilvánosságra hozatala adatbiztonsági problémákat is felvet, a kiszivárogtatás kapcsán a korrupció, csalás, pénzmosás és a szankciók megszegésének gyanúja is felmerül, magánszemélyek és vállalkozások esetében egyaránt. Emellett sok cégnél a compliance, a jogi, a belső ellenőrzési és az üzleti divízió részéről egyaránt nagyobb odafigyelést igényelnek az ilyen ügyek. Tény, hogy gyakran az offshore cégek és leányvállalatok alapítása valóban indokolt, és a dokumentumok nyilvánosságra kerülése önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett magánszemélyek, illetve vállalkozások törvényt sértettek volna, ugyanakkor a Panama-iratok közzétételének volt néhány komoly következménye:

  • Rámutatott arra, hogy milyen korrupciós és csalással kapcsolatos kockázatokkal jár, ha egy vállalkozás offshore holdingcégekkel üzletel, vagy offshore országokba (pl. Panama, a Brit Virgin-szigetek vagy a Bahama-szigetek) teljesít, illetve onnan kap utalásokat – ez pedig figyelmeztető jelzés lehet az ebben érintett cégeknek, és arra késztetheti őket, hogy ebből a szemszögből is ellenőrizzék a könyvelésüket és nyilvántartásaikat
  • Rámutatott annak fontosságára, hogy az ügyfelek, szállítók és más üzleti partnerek végső tulajdonosi szerkezete átlátható legyen
  • Felhívta a figyelmet az esetleges pénzmosással és gazdasági szankciókkal kapcsolatos kockázatokra, a kiszivárogtatott dokumentumok ugyanis olyan információkat is tartalmaznak, amelyek segítségével a szabályozó hatóságok szigoríthatják a szankcióikat, és újabb cégeket vehetnek fel a kereskedelmi tiltás alá tartozó vállalkozások listájára

Ezek a kockázatok korántsem újkeletűek. Sőt, az amerikai hatóságok – például az értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC), valamint az igazságügyi minisztérium (DOJ) – az utóbbi időben egyre alaposabb ellenőrzésnek vetik alá az offshore és fedőcégeket, ahogy azt az igazságügyi minisztérium ide kapcsolódó kezdeményezése (Offshore Compliance Initiative and Swiss Bank Program) is bizonyítja. 2015 végén egy amerikai székhelyű logisztikai cég vezérei bűnösnek vallották magukat az FCPA (a külföldi korrupt gyakorlatot tiltó törvény) megszegésével és pénzmosással kapcsolatos vádakban, miután az igazságügyi minisztérium gyanúja szerint a vállalat több mint 2 millió dollár értékben utalt kenőpénzt orosz kormányhivatalnokoknak ciprusi, lett és svájci bankszámlákon keresztül.

Egy másik esetben a SEC egy amerikai székhelyű gyógyszeripari céget vádolt meg azzal, hogy megsértette az FCPA-t egy olyan konstrukcióval, amelyben a vállalat állítólag különféle offshore „marketingcégeken” keresztül pénzeket juttatott kormánytisztviselőknek és más harmadik személyeknek. Az SEC a keresetében külön megjegyezte, hogy „az offshore cégekkel, illetve a kormánnyal kapcsolatban álló társaságokkal bonyolított tranzakciók esetében nem vizsgálták külön, hogy adott esetben megsértik-e az FCPA előírásait”, továbbá „kevés erőfeszítés történt annak megállapítása érdekében, hogy az ügyletek feltételei kapcsán felmerült-e a külföldi vesztegetés gyanúja.”

Nem csak az Egyesült Államokban lettek gyakoribbak az offshore cégekkel kapcsolatos hatósági intézkedések. Az utóbbi néhány évben a világ számos országában (így például Latin-Amerikában és Európában is) vesztegetéssel, korrupcióval és pénzmosással vádoltak meg a hatóságok egy multinacionális energiaipari céget, illetve ehhez kapcsolódóan több más vállalkozást és magánszemélyt is. A hatóságok konkrétan olyan ügyekben nyomoznak, amelyekben állítólag akár több milliárd dollár értékben is megvesztegethettek és lefizethettek kormánytisztviselőket és más magánszemélyeket. A hatóságok gyanúja szerint az érintett pénz nagy része Panamában, Svájcban, Ausztriában, a Brit Virgin-szigeteken és más országokban bejegyzett offshore és fedőcégek kiterjedt hálózatán folyt keresztül.

A Panama-iratok kiszivárogtatása során nyilvánosságra került hatalmas adatmennyiség és az eddigi hatósági intézkedések arra engednek következtetni, hogy a hatóságok a jövőben az Egyesült Államokban és világszinten is alapos vizsgálatnak fogják alávetni az offshore cégek ügyleteit.
 

Hasznosnak találta?