Módosuló versenytörvény, a közösen irányított vállalkozásokra vonatkozó szabályok 

Módosított kartellszabályok a Versenytörvényben

A Versenytörvény 2024. május 10-ével hatályba lépő új jogszabályi rendelkezései több ponton is módosítottak a jelenlegi kartellszabályokon.

Lényeges változtatás, hogy a jogalkotó újra szabályozta a kartell fogalmát, amelybe belevette a vállalkozások társulásának (pl. szövetségek, érdekképviseleti szervek) egyes jogellenes magatartásait is. Ezzel párhuzamosan a továbbiakban nem minősülnek csekély jelentőségű (de minimis) és ekként nem tiltott megállapodásnak a különösen súlyos szövetségi és érdekképviseleti döntések. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valamely szövetség vagy érdekképviseleti szerv hoz olyan döntést, amely a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozására, a piac felosztására vagy az import- vagy export korlátozására irányul, akkor ezek a magatartások akkor is tilosak, ha a szövetség tagjainak piaci részesedése az érintett piacon nem éri el a 10%-ot. Ha például egy kamara vagy szövetség jogszabályi felhatalmazás nélkül meghatározza a tagjai által érvényesíthető minimum szolgáltatási díjakat, akkor ez jogellenes lesz attól függetlenül, hogy az adott érdekképviseleti szerv milyen súllyal van jelen a piacon.

A legérdekesebb újdonságot viszont az a szabály jelenti, amely szerint a jövőben nem minősülhet gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak a közös irányítás alatt álló vállalkozás és az azt közösen irányító egyik vállalkozás közötti megállapodás és összehangolt magatartás, feltéve, hogy az kizárólag azokon az érintett piacokon tanúsított magatartással kapcsolatos, amelyeken a közösen irányított vállalkozás működik.

A módosítás ezzel az uniós ítélkezési gyakorlatot követi le, ami abból indul ki, hogy az anyavállalatok meghatározó befolyást gyakorolnak a közös vállalkozásukra, így a közös irányítók a közösen irányított vállalkozással olyan megállapodást kötnek a közösen irányított vállalat tevékenysége által érintett piacon, amilyet szeretnének.

Ez korábban nem volt így, mivel a hazai jog eddig a közös irányítókat és a közösen irányított vállalkozást egymástól független vállalkozásként kezelte, ami azt eredményezte, hogy a köztük versenykorlátozó megállapodás megkötésére nem volt lehetőség.

A jelenlegi módosítás alapján a közös irányítók szabadon köthetnek bármilyen – egyébként versenykorlátozónak minősülő – megállapodást a közösen irányított vállalkozással ez utóbbi tevékenysége körében, pl. kiköthetnek egymás között munkaerő átcsábítási tilalmat, üzletileg érzékeny információkat oszthatnak meg egymással stb. Lényeges azonban, hogy a kartelltilalom a közös irányítók közötti megállapodásokra és összehangolt magatartásokra továbbra is alkalmazandó marad, tehát a módosítás a közös irányítók közti megállapodásokra nem vonatkozik.

Fontos kiemelni, hogy a fenti törvénymódosítás ellenére a közösen irányított vállalkozás és annak közös irányítói az összefonódások engedélyezése szempontjából továbbra is egymástól független vállalkozásoknak minősülnek, aminek a fúziós bejelentési küszöb szerinti árbevételek számítása során jelentősége van.

Az alábbiakban a közös irányításra vonatkozó speciális versenyjogi szabályokat foglaljuk össze.

A közös irányítás versenyjogi fogalma és esetei

Versenyjogi értelemben közös irányításról akkor beszélhetünk, hogy egy vállalkozást több vállalkozás közösen irányít. A közös irányítás lényegi eleme, hogy a közös irányítóknak az irányított vállalkozás piaci magatartását meghatározó lényeges kérdésekben egyezségre kell jutniuk egymással.

A közös irányítás számos formában megvalósulhat. A legkézenfekvőbb eset az, amikor egy vállalkozásnak két tulajdonosa van és azok egyaránt 50-50 %-os szavazati joggal rendelkeznek. Szintén közös irányításnak minősül, amikor a két tulajdonos a vállalkozás vezető tisztségviselőinek felét-felét nevezheti ki.

A közös irányítás ugyanakkor az irányítók között létrejött megállapodáson is alapulhat. Ilyen megállapodásnak minősülnek a kisebbségi szavazati joggal rendelkező tulajdonosokat megillető olyan vétójogok, amelyek a vállalkozás piaci magatartására vonatkoznak. Az ilyen vétójoggal rendelkező tulajdonossal történő megegyezés nélkül ugyanis a vállalkozás irányítására vonatkozó döntések nem hozhatók meg. Ezzel kapcsolatban meghatározó jelentőséggel bírnak az üzleti terv elfogadása, illetve módosítása tekintetében fennálló vétójogok. Mindazonáltal közös irányításnak minősül az is, ha két tulajdonos az üzleti terv együttes elfogadására vonatkozóan köt megállapodást, illetőleg, ha a vezető tisztségviselők többségének kinevezésére és visszahívására vonatkozóan két vagy több vállalkozás is vétójoggal rendelkezik.

A közös irányítással kapcsolatos összefonódások-típusok

A Versenytörvényben előírt küszöbszámok elérése esetén a közös irányításszerzést be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A bejelentési kötelezettségnek több esete is van, így ide tartozik, ha több vállalkozás közösen (közvetlenül vagy közvetve) szerez irányítási jogot valamely tőlük független vállalkozás felett, vagy változik a közös irányítók száma vagy köre, vagy, ha több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre új, általuk közösen irányított vállalkozást.

Új közös vállalkozás létrehozása azonban csak akkor minősül összefonódásnak, ha a vállalkozás „egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni”. Ezt azt jelenti, hogy a közös vállalkozásnak képesnek kell lennie az adott piacon jelenlévők által végzett funkciók elvégzésére, azaz tartósan rendelkeznie kell például a releváns áruk előállításához szükséges eszközökkel, alkalmazottakkal, vezetőséggel, megfelelő pénzügyi háttérrel, adott esetben hatósági engedélyekkel stb. Amennyiben a közös vállalkozás tartósan kizárólag az alapítóival áll üzleti kapcsolatban, ez a körülmény általában kizárja, hogy teljes funkciójúnak minősüljön, de ez a kérdés mindig csak esetről-esetre bírálható el.

Speciális bejelentési küszöbérték-számítási szabályok közös irányítás esetén

A közös irányítást érintő összefonódásokra speciális bejelentési küszöbérték-számítási szabályok vonatkoznak, melyeket bonyolultságuk okán nem ismertetünk részletesen.

Ugyanakkor két esetet feltétlen érdemes a gyakorlatból kiemelni, mert sokak számára nem ismert, hogy bejelentési kötelezettséget vonnak maguk után.

Az egyik ilyen eset, hogy egy közös vállalkozás (joint venture) újonnani alapítása bejelentésköteles összefonódást valósít meg, ha valamennyi közös irányító vállalkozáscsoportjának releváns forgalma együttesen meghaladja a 20 milliárd forintot, és legalább két közös irányító vállalkozáscsoportjának releváns forgalma meghaladja a 1,5 milliárd forintot.

A másik ilyen eset, hogy a közös irányításnak valamelyik közös irányító egyedüli irányításává történő átalakulása az egyedüli irányítást megszerző vállalkozás vállalkozáscsoportjának nettó árbevételétől függetlenül bejelentés-köteles összefonódást valósít meg abban az esetben, ha az egyedüli irányítás alá kerülő vállalkozáscsoport nettó árbevétele meghaladja a 20 milliárd forintot.

Versenytilalom kikötése közös irányítás esetén

A tranzakciókhoz sok esetben az összefonódáshoz szükséges, ún. kapcsolódó versenykorlátozások kapcsolódnak, melyekre a közös irányítás esetén az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak.

Ezek közül a legfontosabb speciális szabály, hogy közös irányítás esetén nemcsak 3 éves időtartamra, hanem a közös irányítás teljes időtartamára előírhatják a felek, hogy a közösen irányító vállalkozásoknak tartózkodniuk kell a közös vállalkozással való versenyzéstől. Ez a mentesség vonatkozik a már működő vállalkozás felett megszerzett közös irányításra, továbbá az egyedüli irányítás közös irányítássá történő átalakulására is.

Megfelelés biztosítása

Tapasztalataink szerint a közös vállalatok versenyjogi szabályozása az egyik legkevésbé ismert terület a piaci szereplők között. Mind a tranzakciók bejelentése, mind pedig a közös vállalat és az irányítóik közti mindennapi üzleti kapcsolatok kialakítása során ezért érdemes különös figyelmet fordítani a versenyjogi megfontolásokra, amit a Versenytörvény mostani módosítása különösen aláhúz.