deloitte

Hírek

Megjelent a bejelentők védelméről szóló uniós irányelv átültetését célzó törvényjavaslat

Február utolsó napján megjelent az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv („Irányelv”) átültetését célzó törvényjavaslat. Az alábbiakban áttekintjük a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit, illetve a cikkhez csatolt táblázatban összefoglaljuk a törvényjavaslat lényeges pontjait.

Kire nézve lesz kötelező a törvény és mikortól?

A törvényjavaslat I. fejezete a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szól, ez az állami szerveknek és a helyi önkormányzati szerveknek állapít meg kötelezettséget. A törvényjavaslat alapján hatályát veszti a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, tehát az Irányelvnek való megfelelés érdekében a jogalkotó egy teljesen új jogszabályi környezetet kíván létrehozni.

A II. fejezet rendelkezik a visszaélések bejelentéséről, és kötelezővé teszi a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozását az olyan foglalkoztatókra nézve, amelyek legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak.

A törvényjavaslat a foglalkoztatottak létszámától függetlenül kötelezővé teszi a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozását többek között például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében is.

Fontos megjegyezni, hogy azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.

Ha elfogadják a törvényjavaslatot, az a kihirdetését követő 60. napon lép majd hatályba.

A foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó kötelezettségnek az a foglalkoztató, amely legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, 2023. december 17-től köteles teljesíteni.

A törvényjavaslat rendelkezik az állami és önkormányzati szerveknél létrehozandó belső visszaélés-bejelentési rendszerről is, erre azonban részletesebben a jelen cikkben nem térünk ki.

Kik tehetnek bejelentést?

A törvényjavaslat a belső visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést tehető személyek körét az Irányelvnek megfelelően állapítja meg: a személyi kör meghatározásakor az Irányelv logikája az volt, hogy a szabályozást olyan személyekre is célszerű kiterjeszteni, akik – noha nem minősülnek munkavállalónak – kulcsszerepet játszhatnak a jogsértések feltárásában, és munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységükkel összefüggésben gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben találhatják magukat.

Ennek megfelelően bejelentést tehet többek között a foglalkoztatott, a volt foglalkozatott, az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll.

Mely visszaéléseket jelenthetik be ezen a csatornán keresztül?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

A foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeket a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi majd.

Milyen munkajogi előnyei vannak egy visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának?

Számos előnye van annak, ha a munkáltatók létrehoznak visszaélés-bejelentési csatornát, az alábbiak szerint:

Jogellenes munkaviszony megszüntetés

A törvényjavaslat rögzíti, hogy minden a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és a foglalkoztatási jogviszonnyal, vagy egyéb a törvényjavaslatban meghatározott kapcsolattal összefüggésben valósul meg jogellenesnek minősül, akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. A hátrányos intézkedést hozó személyt (azaz leggyakrabban a foglalkoztatót) terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor. A törvényjavaslat értelmében, aki közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, illetve, aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.

Éppen ezért fontos, hogy a munkáltató megfelelő szabályzattal rendelkezzen a kiépített visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazására vonatkozóan. Ez ugyanis megkönnyítheti a munkáltató számára a bizonyítást egy olyan esetben, amikor a munkavállaló a visszaélés-bejelentési csatornán keresztül bejelentést tesz bármely okból, majd ettől eltérő okból utóbb a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát egyoldalúan megszünteti és a munkavállaló jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt pert indít a munkáltatóval szemben arra hivatkozva, hogy a visszaélésbejelentő rendszer használata volt a munkaviszony megszüntetés tényleges oka. Ebben az esetben a munkaviszonymegszüntetés okának világosságát, valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell majd bizonyítania, így azt is, hogy a munkaviszony megszüntetés indoka nem állt összefüggésben a visszaélésbejelentő rendszer használatával, hanem annak indoka a felmondásban szereplő egyéb ok volt. A munkáltató egy ilyen helyzetben jobb peres pozícióba kerülhet, ha rendelkezik megfelelő szabályzattal és a visszaélés bejelentésre egy független, harmadik fél által alkalmazott rendszert használ.

Szervezeten belüli etikátlan magatartás

A munkavállalók jogszabályban meghatározott alapvető kötelezettségeinek megszegése, így például a munkahelyi zaklatás vagy az alá-fölérendeltségi viszonnyal történő visszaélés nem pusztán kötelezettségszegő magatartás a munkáltató szemszögéből, hanem olyan magatartás, amely jelentős kártértérítési kötelezettséget alapozhat meg a munkáltató oldalán, hiszen a munkáltató felelős lehet a munkatársak által a másik munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért. A kár bekövetkezésének megelőzése érdekében tehát javasolt egy jól működő, hatékony visszaélésbejelentési csatorna működtetése, ezzel is demonstrálva azt, hogy minden elérhető eszközt rendelkezésre bocsátott ezen visszaélések felderítésére. Egy anonim bejelentési rendszer bevezetése lehetővé teszi valamennyi munkavállaló számára, hogy értékes visszajelzést adjanak anélkül, hogy aggódnának a munkaviszonyuk miatt. Azáltal, hogy a munkavállalók használják a bejelentő rendszert, a munkáltatók sokkal tágabb képet kaphatnak a szervezet működéséről, tekintettel arra, hogy ezekhez az információkhoz a munkavállalók bejelentése nélkül nem jutnának hozzá. Egy hatékonyan működő visszaélés-bejelentő rendszer felszínre hozhatja mind a súlyos jogsértéseket, mind a jogsértésnek nem minősülő, azonban a szervezet mindennapi működését negatívan befolyásoló problémákat. A bejelentési rendszer hiánya akár ahhoz is vezethet, hogy a munkavállalók – a rendszer hiánya miatt – a nyilvánossághoz fordulnak a vélt vagy valós jogsértés feltárása érdekében, amely nyilvánosság a munkáltató hírnevét negatívan érintheti.

A fent leírtak alapján jól látható, hogy a társaságoknak mindenképpen érdemes megfontolniuk, egy független, harmadik fél által alkalmazott visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazását, aminek a megfelelő és hatékony működéséhez szükséges külső szakértők bevonásával értékelni a bejelentéseket, valamint megfelelő magatartási (etikai), eljárási és adatvédelmi szabályzatot létrehozni. A Deloitte Legal készséggel áll ügyfelei rendelkezésére mind a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazásával, mind annak jogszerű működésének támogatásával kapcsolatban.

Hasznosnak találta?