Mérföldkőhöz ért a mesterséges intelligencia szabályozása, gyártócégeknek is fontos lehet

Hosszas jogalkotási folyamat lezárásaként a múlt hét kedden az Európai Unió Tanácsa elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetet, az EU Hivatalos Lapjában való közzétételtől pedig megkezdődik a visszaszámlálás a rendelet alkalmazásáig.

A rendelet a Hivatalos Lapban való közzététele után húsz nappal lép hatályba, amit követően fokozatosan fog alkalmazandóvá válni a következő 36 hónap folyamán. A gyártó szektoron belül egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra AI alapú technológiák és a folyamatoptimalizáció és minőség növelése szempontjából egyre jelentősebb szerepet töltenek be a gyártócégek életében, ezért a potenciális bírságokon túl üzleti érdekekre tekintettel is kiemelten fontos lehet számukra, hogy tisztában legyenek azzal, hogy milyen elvárásokra kell felkészülniük a következő időszakban.

Első közös uniós szabály a mesterséges intelligenciáról

Az új rendelettel az EU létrehozta a világ első kötelező érvényű mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályát, aminek legfőbb célkitűzése az alapvető jogok védelme és az MI rendszerekbe vetett bizalom felépítése, az innováció fellendítése.

Az új EU-s jogi szabályozás globális, az EU határain messze túlnyúló hatását erősíti, hogy nemcsak azokra vonatkoznak a szabályok, akik az EU-ban működnek, hanem akik olyan rendszereket fejlesztenek vagy alkalmaznak bárhol az egész világon, amikkel EU-s polgárok adatait kezelik, vagy aminek az alkalmazása az ő jogaikat érintheti. Ha az EU-s piachoz hozzá szeretne férni egy amerikai, kínai vagy ausztrál MI fejlesztő, ügyelnie kell az AI Rendeletnek való megfelelésre. Ebben a tekintetben nagyon hasonló a szabályozás jellege a GPDR-hoz, amit egyébként az új rendelettel párhuzamosan szintén alkalmazni kell, ha az MI eszközzel EU-s polgárok adatait kezelnénk.

Tilalmak és kockázatok

A rendelet tilt bizonyos MI gyakorlatokat, például a társadalmi pontozást, amelyek veszélyeztetik az alapvető jogokat. Emellett számos kötelezettséget meghatároz a magas kockázatúnak tekintendő, például a kritikus infrastruktúra, az oktatás, a foglalkoztatás, az alapvető szolgáltatások vagy a természetes személyek hitelképességének értékeléséhez vagy hitelpontszámuk megállapításához használt MI-rendszerek kapcsán. Az ilyen rendszerek esetén szükséges a kockázatok felmérése, csökkentése, azok átlátható és pontos működésének biztosítása. Ezek a rendszerek csak emberi felügyelet mellett működhetnek az új szabályozás szerint.

A gyártóipar számára az új mesterséges intelligencia rendelet jelentős hatással bír, mivel a gyártási folyamatokban egyre inkább alkalmaznak MI rendszereket például az automatizáció, a minőségellenőrzés és az ellátási lánc optimalizálása érdekében, de a HR folyamatok során is. A szabályozás célja, hogy biztosítsa a biztonságos és etikus MI alkalmazását, ami különösen fontos a gyártó cégek számára, ahol a hibák súlyos következményekkel járhatnak.

Elsőre távolinak tűnhet az AI Act-nek való megfelelés, ugyanakkor egyáltalán nem az és tényleges gazdasági kockázatot jelenthet a megfelelés hiánya. A rendelet szankciórendszere alapján a szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok lehetséges legmagasabb összege 35 millió EUR, vagy az előző pénzügyi év teljes éves világszintű forgalmának 7%-a (amelyik magasabb) –
utóbbi cégcsoport szinten számít, ám ilyen léptékű szankció csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel.