Munkajogi aktualitások 2024-ben

1. Foglalkoztatási igazolás

A Munka Törvénykönyvének rendelkezései alapján a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles a munkabér és egyéb járandóságok megfizetésén túl, a kilépő munkavállaló számára kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat. Korábban ez több igazolást jelentett (pl. álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap, kilépő adatlap stb.), 2024. január 1-jétől azonban a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egyetlen egységes dokumentumot, ún. foglalkoztatási igazolást állít ki elektronikus formában vagy papír alapon.

A módosítás csökkenti a munkáltatók adminisztratív terheit és kialakítja a foglalkoztatási igazolásra vonatkozó egységes tartalmi követelményeket.

2. Gyermekek után járó pótszabadság és szülői szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb (i) egy gyermeke után kettő, (ii) két gyermeke után négy, (iii) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ezen pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

A gyermekek után járó pótszabadságon felül a munkavállaló a gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadságra is jogosult, feltéve, hogy a munkaviszony egy éve fennáll.

A 2024. január 1. napjától hatályos szabályok szerint a munkáltató a gyermekek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, és a munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni.

3. Kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat

A Munkavédelmi Törvény 2024. szeptember 1-jétől már nem teszi általános jelleggel kötelezővé a munkaköri alkalmassági vizsgálatot: kizárólag jogszabályban meghatározott, valamint a munkáltató által elrendelt esetekre szorítja az orvosi vizsgálat lefolytatásának szükségességét.

Ettől függetlenül javasoljuk megfontolni a munkaköri alkalmassági vizsgálat előírását és feltételeinek biztosítását valamennyi munkavállaló számára, amennyiben a munkáltatóknak erre lehetőségük van, ugyanis a munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amelyre (testi alkatára, fejlettségére stb. tekintettel) alkalmas. A munkavállaló alkalmasságát tanúsító orvosi igazolás nélkül egy esetleges munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén a munkáltató számára nagy kihívást jelenthet annak bizonyítása, hogy a munkavállaló egyébként egészségügyileg alkalmas volt az adott munkakör betöltésére.

4. Munkavédelmi oktatás

A Munkavédelmi Törvény rögzíti, hogy a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalók munkavédelmi oktatásáról. E tekintetben 2024. február 1. napján hatályba lép egy könnyítés, amelynek értelmében miniszteri rendeletben meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében a munkavédelmi oktatás az általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető.

Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.

5. Munkavédelmi bírság

Érdekességképp megjegyezzük, hogy a munkavédelmi bírság összegére vonatkozó szabályok kikerülnek a Munkavédelmi Törvény rendelkezései közül, és 2024. március 1-jétől külön jogszabályban kerülnek majd rendezésre. Ezen szabályok azonban nem kerültek még kihirdetésre.

6. Iratőrzési kötelezettség

A hatályos szabályok értelmében a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig meg kell őrizni a munkavállaló biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat. 2025. január 1. napjától ez a hosszadalmas és számos munkaügyi iratra kiterjedő, a munkáltatókat terhelő iratőrzési kötelezettség csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn.

A fent bemutatott változások arra utalnak, hogy a jogalkotó célja a munkáltatók oldalán felmerülő adminisztratív terhek csökkentése és a jogalkalmazás egységesítése volt. Bizonyos esetekben a vonatkozó háttér- és kiegészítő jogszabályok (pl. miniszteri rendeletek) megalkotása és kihirdetése még folyamatban van, ezért javasolt minden munkáltató számára figyelemmel kísérni a változó jogszabályi környezetet a megfelelés biztosítása céljából.