Hírek
A szakértői bizonyítás keretei a Kúria friss döntése alapján
Nincs minden veszve, amennyiben az adóhatóság szakvéleménnyel támasztja alá a megállapítását. A Kúria új döntése értelmében ugyanis amennyiben a per során az adózó saját szakvéleményt csatol, úgy ez alapján köteles vizsgálni a bíróság az adóhatóság által beszerzett szakvélemény megalapozottságát.
Sok esetben jelentős szerepe van a szakvéleménynek az adóhatósági eljárásokban és perekben. Bizonyos ügytípusokban, például transzferárazást, vámkötelezettséget, vagy kutatás-fejlesztési költségeket érintő ügyekben kifejezetten gyakran fordul elő, hogy a vita szakvélemény alapján dől el.
A 2018-ban bevezetett közigazgatási perekre vonatkozó szabályrendszer új alapokra helyezte a szakértői bizonyítást. Korábban, ha szakértőt vett igénybe az adóhatóság az ellenőrzése során, akkor azt lényegében kötöttség nélkül lehetett a perben támadni úgy, hogy új szakvéleményt csatolt az adózó, vagy új szakértő kirendelését kérte a bíróságtól. Az új szabályok szerint azonban, ha a pert megelőző ellenőrzés során az adóhatóság szakvéleményt szerzett be, akkor főszabály szerint annak alapján kell dönteni a perben. Mivel szakvéleményt vám- és kutatás-fejlesztési költségek elszámolását érintő ügyekben az esetek többségében beszerez az adóhatóság, az adózók helyzete rendkívül megnehezült.
Ebben a helyzetben kifejezetten pozitív fejlemény, hogy a Kúria friss döntésében kimondta, annak ellenére, hogy az adóhatóság az ellenőrzése során beszerzett szakvéleményt, az adózó által a perben csatolt szakvéleményt is figyelembe kell venni.
Ugyanis a Kúria kimondta, hogy a bíróságnak érdemben meg kellett volna vizsgálnia, hogy a hatóság szakvéleménye nem minősül-e aggályosnak az adózó által becsatolt szakvélemény alapján. Amennyiben pedig aggályosnak minősül a hatóság által használt szakvélemény, úgy további szakértői bizonyítás lehet szükséges a perben. A Kúria döntése egyébként logikus, mivel azt, hogy szenved-e egy szakvélemény valamely súlyos hibában, nyilvánvalóan egy másik szakértő tudja a legjobban megítélni.
A Kúria döntése a gyakorlatban azt jelenti, hogy érdemes jogorvoslattal élni, amennyiben nem értünk egyet az adóhatóság által beszerzett szakvéleménnyel. Azonban az, hogy az eljárás melyik szakaszában és milyen eljárásban szerezzük be a szakvéleményt mindenképpen gondos tervezést és megfelelően felállított perstratégiát igényel.
Érdemes ezért olyan szakértőt felkérni ügyének képviseletére, aki naprakészen ismeri a joggyakorlat legújabb megállapításait, ezáltal legteljesebben tudja érvényesíteni a jogait a hatóságok előtt.